Ahogy kil�pem a parkol�ba, a d�lut�ni szell� az arcomba csapott, �s �sszek�colta a hajam. Szerettem London �ghajlat�t. Kiss� bor�s �s h�v�s, de nem esik olyan sokat, mint Forksban, ink�bb csak a sz�l f�j, de az egy�ltal�n nem zavar. Most kifejezetten �r�ltem, hogy nem t�z a nap, ugyanis a fejem sz�rnyen f�jt. Tal�n nem volt olyan j� �tlet ez a v�s�rolgat�s. 
 
Sokadszorra szervezt�nk Angel�val csaj bulit, ami�ta itt vagyunk. A c�l �ltal�ban az volt, hogy kicsit jobban legy�nk, �s elfelejts�nk minden t�nyez�t, ami a m�sik nemmel kapcsolatos. V�gigj�rtuk az �sszes butikot, v�gig pr�b�ltunk mindent, �s p�r cuccot meg is vett�nk.  
Az �j kocsim fel� vett�k az ir�nyt. H�t igen, ez egy k�l�n sztori. Ha kor�bban azt �ll�tottam volna, hogy a furgonom egy massz�v kocsi, �s mindent kib�r, akkor most visszavonom. Senki ne nevessen; siker�lt �sszet�rn�m. Belevezettem egy szikl�ba, �s az orvosok szerint csoda hogy �n t�l�ltem. Anya ragaszkodott egy �j kocsihoz, �s mivel Phil karrierje kezd beindulni, egy – szerintem – dr�ga p�ld�nyt kaptam t�l�k, ami�rt sikeresen le�retts�giztem. Nem szeretem, ha sokat k�ltenek r�m, de anyu olyan rosszul �rzi mag�t, ami�rt „kimarad az �letemb�l” hogy �gy akar k�rp�tolni vele. Nem akartam megb�ntani, �s t�nyleg j� hogy nem kell gyalogolnom. Sz�val elfogadtam. Egy Nissan Almera 1.4 GX.* Legjobban a sz�ne tetszik, de �gy ahogy van, im�dom. Pr�b�lok vigy�zni r�, de m�r k�t koccan�son vagyok t�l. Persze nem az �n hib�mb�l, de att�l m�g aggaszt, hogy ilyen szerencs�tlen vagyok. 
 
Bepakoltuk a t�sk�kat a h�ts� �l�sre. M�g nem volt kedvem hazamenni, hogy unatkozzak, �s megint agyaljak. A kocsiban �ll� fullaszt� leveg�r�l nem is besz�lve – nem tett j�t a fejf�j�somnak.  
- Angie, ha nem b�nod, akkor �n m�g maradok. Visszamegyek n�zel�dni a k�nyvesboltba, ut�na pedig hazagyalogolok, a friss leveg�t�l tal�n elm�lik a fejf�j�som. Hazaviszed a kocsim? - k�rdeztem. 
- Persze. Biztos nem akarod, hogy veled menjek? 
- Nem, ha k�nyvet l�tok ... 
- ... Jobban szeretsz egyed�l lenni, tudom. Ha valami baj van, h�vj fel! 
- Rendben. Szia!  
- Hell�. 
 
* * * 
 
A leg�jabb k�nyvek polc�hoz indultam v�logatni. Nem is tudtam, mit szeretn�k olvasni, de ezek k�z�l egyik sem t�nt t�l �g�retesnek. Vagy borzaszt�an cs�p�g�s volt, vagy val�s�gos v�rf�rd�. Vagy a legrosszabb: v�mp�rokr�l sz�lt. �gy t�nik, kezd megint divatba j�nni a m�faj, de nekem m�r a bor�t�t�l is elment az �letkedvem. Nem sz�m�t, hogy ezek brut�lis, emberv�rt iv� v�mp�rok, �s cs�ppet sem hasonl�tanak Cullen�kre. V�mp�rok. Ez a l�nyeg. �s nekem semmi kedvem nem volt felt�pni a sebeimet, az olvas�s c�lja is az volt, hogy el�ssem vele az id�t, amikor unatkozok, �s �lland�an rajtuk j�r az eszem.  
 
�tm�sztam a feln�tteknek sz�l� reg�nyekhez, nem mintha annyira feln�ttnek �reztem volna magam, de a cukorm�zas ifj�s�gi reg�nyek els�k voltak a tilt�list�mon, �s a v�mp�r sztorikt�l m�r bors�nyira zsugorodott a gyomrom.  
 
Ez ma valahogy nem j�tt �ssze nekem. Ezek a m�vek t�l komolyak voltak, �s m�g jobban lehangoltak. A tekintetemmel a bolt el�tti t�meget p�szt�ztam, �szre sem vettem, hogy a szemeim odaragadtam, �s m�r azt sem tudtam hol vagyok. P�r perc m�lva �szrevettem, hogy a gondolataim m�r megint a Cullen fam�lia k�r�l forognak. Kisz�rtam egy kis csoportot a t�megb�l, �ten voltak. Egy alacsony, r�vid haj� l�ny, �s egy magas sz�ke fi� ment el�l, m�g�tt�k egy hossz� sz�ke haj� l�ny, �s k�t barna haj� fi�. Megr�ztam a fejem. Meg�r�ltem. M�r mindenhol �ket l�tom. A szemem nem akart mozdulni, ak�rmennyire is pr�b�ltam figyelmen k�v�l hagyni �ket, nem siker�lt. Val�sz�n�leg testv�rek lehettek, nagyon hasonl�tottak egym�sra. Hirtelen a bolt fel� vett�k az ir�nyt, �s �n reflexb�l elkaptam a tekintetem. Az a r�pke pillanat, am�g fel�m fordultak, el�g volt, hogy megnyugodjak: nem �k azok.  
Megnyugodjak? Nem is biztos, hogy megk�nnyebb�ltem. A l�nyem egy r�sze arra v�gyott, hogy �jra l�thassam �ket. Elgondolkodtam, tal�n mi van vel�k? �k is ilyen �llapotban vannak, mint �n? Vagy ugyanolyan �letvid�mak, mint azel�tt, ak�rcsak ezek a testv�rek? 
 
�k legal�bb ott vannak egym�snak. �n mindig akartam egy tes�t. Egy n�v�rt, mondjuk. B�r az sem zavarna, ha egy b�ty�m lenne. A fi�k �ll�t�lag meg�rt�bbek. Mindegy, a l�nyeg hogy ne legyek egyed�l. Ok�, itt van nekem Angela, de ki tudja meddig. Lehet, hogy p�r �v m�lva sz�tv�lnak �tjaink, �s sosem l�tjuk egym�st. �s igaz hogy egy�tt �l�nk, de nem igaz�n �rzem magam k�zel hozz�. Egy tes� m�s lenne. Eddig any�m volt a legfontosabb szem�ly az �letemben, az egyetlen, aki el�tt meg tudtam ny�lni, de mindenki m�st�l elz�rk�ztam. Ut�na j�tt Edward...  
�s most Angela. Az�rt el�g k�nyelmetlen �rz�s, hogy folyamatosan hazudok neki. Egy bar�ts�gnak �szint�nek kellene lennie, de ha elmondan�m a teljes igazs�got neki Edwardr�l, a csal�dj�r�l, �s az igazi okr�l, ami�rt szak�tott velem... Azt hiszem, els� dolga lenne beutalni egy dilih�zba. Err�l a jelent�ktelen kis apr�s�gr�l is bevillant egy f�jdalmas eml�kk�p: Alice. 
 
Gyorsan lekaptam k�t Agatha Christie k�tetet, �s rem�ltem, hogy a sok rejt�ly �s tal�lgat�s a b�n�gyeivel kapcsolatban majd elvonja a figyelmem az agyal�sr�l. A sor szerencs�re r�vid volt. Gyorsan kifizettem, majd t�voztam. 
 
A mozg�l�pcs� fel� vettem az ir�nyt. Hiba volt. K�zben az egyik k�nyv tartalm�t olvastam. Nagy hiba volt. Megszoktam m�r, hogy sosem t�rt�nik baleset, hisz jobban b�zhatok egy g�pben, mint a saj�t l�baimban, nem is figyeltem magam el�. �ri�si hiba volt. �reztem, hogy le�rt�nk a f�ldszintre, �s automatikusan lel�ptem, de – m�r nem is tudom, hogy miben – megbotlottam. Lehunytam a szemem, �s felk�sz�ltem az es�sre, de k�t hideg, feh�r kar megtartott. 
- N�zz a l�bad el�, mert a v�g�n m�g....  
Abban a pillanatban felpattant a szemem. Tudtam kihez tartozik az ismer�s hang, m�g miel�tt megl�ttam az arc�t. Ahogy r�n�ztem, � is felismert. Elakadt a szava. Az �n torkom is kisz�radt, �s a sz�vem kihagyott p�r �temet.  
Jasper �llt el�ttem.  
Most sem tudn�m megmondani, milyen �rzelmek j�rtak �t abban a pillanatban. De abban biztos vagyok, hogy Jasper tiszt�n �rezte a k�oszt. A gondolatok vill�mgyorsan kergett�k egym�st a fejemben. Egy norm�lis ember most hal�lra ijedt volna a helyemben, �s sik�tozva elfutott volna. Persze ennek t�bb akad�lya is volt. El�sz�r is, egy hang sem j�tt ki a torkomon, m�sodszor, a l�baim a f�ldbe gy�kereztek. �s nem akartam elfutni.  
P�r perce nem tudtam, mit kezden�k, ha �sszefutn�k Cullen�kkel. Most, hogy megt�rt�nt, m�g mindig nem tudtam. Csak egy dologban voltam biztos; hogy nincs mit�l f�lnem.  
 
- Bella... – suttogta maga el� megsemmis�lten. Ez volt minden, amit ki tudott mondani. �n ennyit sem. A sz�vem vadul kalimp�lt, valahogy nem tal�ltam a hangom, �s mintha leveg�t sem kaptam volna. Na tess�k, nekem m�g Jasper jelenl�t�ben is siker�lt sokkos �llapotba ker�ln�m. �s ha meg tudott volna sz�lalni, val�sz�n�leg azt mondta volna, hogy semmit sem v�ltoztam, ugyanis nekem megint siker�lt hoznom a form�m. Ha l�tezik valami, amit egy v�mp�r sem tudott soha kisz�m�tani, az a reakci�m. A buta emberi reakci�im, amik el�bb megt�rt�ntek, mint ahogy felfogtam. �szt�n�sen �t�leltem, olyan gyorsan, hogy m�g � sem fogta fel. A jeges �rint�se egy�ltal�n nem zavart, az eml�kek, amiket felid�ztek bennem, ann�l ink�bb. �s legnagyobb meglepet�semre � is �t�lelt, �s nem �rj�tettem meg a k�zels�gemmel. Persze nem vett leveg�t, de ezen meg sem lep�dtem.  
Az id��rz�kemet teljesen elvesz�tettem, �s nem tudtam mennyi ideig �lltunk �gy, csak azt �reztem, hogy el�raszt a nyugalom. �s r�j�ttem, hogy mennyire hi�nyzott � is, nem csak Edward, az eg�sz csal�dja, egyszer�en im�dtam �ket.  
 
Egyszer csak a derekamn�l �reztem h�v�s kezeit, �s nem er�sen, de hat�rozottan eltolt. M�lyen a szemembe n�zett, �s nem tudom milyen �rzelemhull�mokat akart fel�m k�ldeni, de nem akartam, hogy b�rmi is befoly�soljon. Minden er�mmel a k�d ellen k�zd�ttem, �gy csak hom�lyosan hallottam a k�rd�s�t, ami nem is hangzott k�rd�snek. 
- Nem f�lsz t�lem? – Ezt �gy mondta, mintha biztos lenne benne, hogy �gy van. Higgadt �s komoly volt, de a hangj�b�l �reztem az �rtetlens�g�t. Ennyire nem ismer? 
- Nincs r� okom – feleltem �szint�n, majd kisebb haboz�s ut�n hozz�tettem. – Sajn�lom... 
- Mit? – n�zett r�m hitetlenkedve, mintha �n lenn�k a megtestes�lt �rtatlans�g. 
- Tudod – nem akartam kimondani. – Amikor utolj�ra tal�lkoztunk. H�lye voltam. Az �n hib�m – m�g mindig alig b�rtam besz�lni, de a szavak akaratom n�lk�l szakadtak ki bel�lem. 
- Mi? – ha eddig egy kicsit is nyugodtnak l�tszott, most a d�bbenete szinte k�zzel tapinthat� volt. – Majdnem meg�ltelek, �s te azt hiszed, te tehetsz r�la?! �n... Bella... F�lned kellene! Azt hittem... Haragszol r�m... 
- �n azt hittem te haragszol r�m. – v�laszoltam, �s t�nyleg nem hazudtam. Komolyan azt hittem, hogy gy�l�l, ami�rt t�nkretettem mindent, �s a csal�dja sz�tesett miattam. 
- J�l van, j�k vagyunk! – nevetett fel, de m�g mindig fesz�lt volt, egyszer�en nem akart hinni nekem. 
- Nem hiszel nekem ugye? Elm�letileg �rezned kellene, hogy �szinte vagyok, nem? – az arca kif�rk�szhetetlen volt, fogalmam sem volt r�la mi volt ebben a k�rd�sben, amit�l �gy megrend�lt. 
- Menj�nk ki, itt t�l sokan vannak. – mondta. �n akkor vettem �szre, hogy egy zs�folt bev�s�rl�k�zpontban vagyunk.  
B�lintottam, majd k�vettem a k�zelben l�v� parkba. M�g mindig nem tudtam elhinni a t�rt�nteket, de a kisug�rz�s�t�l term�szetesen elp�rolgott a sokkos �llapot, �s v�gre vil�gosan tudtam gondolkodni. 
Itt vannak Londonban. 
Edward itt van Londonban. 
�jra elbizonytalanodtam. Akarok �n tal�lkozni vele?  
�s Jasper? Tal�n �r�lts�g volt. El kellett volna mennem mellette, �s �lni tov�bb az �letem. M�r megint hib�ztam. � is. Belement a j�t�kba, �s most felelni fog az �sszes k�rd�semre. Vagy nem. 
Az �t�l�k�pess�gem teljesen elhagyott, �s az egyetlen dolog, amire v�gytam, az volt, hogy v�laszokat kapjak. Hogy mes�ljen. Hogy mindent elmondjon. 
Nem tudtam hogyan tov�bb, egyel�re csak az elk�vetkez� - hossz� – besz�lget�s foglalkoztatott.  
�s fejemben megfogalmaz�dott minden, amit mondani – vagy k�rdezni – akartam. 
________ 
* Bella �j kocsij�t megn�zhetitek itt: http://www.myimg.de/?img=j1yuAHwTj1fbb98.jpg