Ha megkérdezték volna tőlem, hogy milyen érzés volt, akkor azt válaszoltam volna, hogy szörnyű. Ha azt kérdezték volna, hogy megváltozott-e az életem, akkor a válasz igen lett volna. Milyen érzés volt utána? Nem akartam senki szemébe nézni és nem akartam senkivel beszélni róla. Úgysem hittek volna nekem, gondoltam én, de hamar rá kellett jönnöm, hogy többen tudnak a mítoszok létezéséről, mint amit hittem.
Farkasnak lenni jó! Nem is értem a többiek miért nem szeretik. Mindenki utálja magát azért, mert egy szörnyeteg, de hát mi nem vagyunk azok. Mi a rendes fickók vagyunk. Mi védjük meg az embereket a környéken.
De hogy is kezdődött az egész? Elég bonyodalmasan.
Én nem akartam ezt csinálni. Ahogy a többiek sem. Nekem mégis sokkal nehezebb volt. Utáltam hazudni a két legjobb barátomnak, Jacobnak és Quilnek. Mégis szüksége volt rám a falkának, a törzsnek, az embereknek.
Utálom ezt az egészet. Szerintem én vagyok az egyetlen, akiből ilyen heves ellenérzéseket vált ki ez az egész dolog. Nem akartam farkas lenni. Mindent elrontott ez a hülye átváltozás. Bella már kezdett megszeretni és ami a legfontosabb kigyógyulni abból a fájdalomból, amit az az őrült vérszívó okozott neki. Persze, most már másként látom a helyzetet, mégis…örökké átkozni fogom azt a napot, amikor minden kezdődött.
Szerintem én voltam az egyetlen, aki nem érzett előtte semmit. Nem voltam rosszul, nem volt semmi előjele annak, hogy át fogok változni. Mint utólag megtudtam, kedves barátaim már kezdtek megnyugodni, hogy én megúszom ezt az egész farkasos dolgot és nekem nem lesz semmi bajom, hiszen nem volt semmi jele.
Természetesen az összes jog Stephenie Meyert és a kiadókat (legyen az bármilyen nyelvű) illeti. A szereplők, a helyszínek mind Stephenie fantáziájának érdeme.
Az oldalon megjelenő fanfictionöket kérés és a szerző engedélye nélkül elvinni tilos!
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…