Bevezető |
Ben Vincent |
|
(Bella szemszöge)
Nem tudom, hogy jutott apám eszébe, hogy Olaszországba jöjjünk nyaralni. Igaz, hogy én rimánkodtam folyton, hogy milyen kevés a napfény Forksban, de Edwardot ott hagyni nehezebb volt bárminél, mint amit eddig az életemben elkövettem. Nehezebb volt annál, hogy anyától elköltözzek Forksba, hogy ő Phillel lehessen.
|
1. fejezet |
Ben Vincent |
|
(Bella szemszöge)
Erőtlenül hagytam, hogy a víz sodorjon magával. Nem tudtam, hogy vajon a part felé visz-e vagy be a tengerbe. A sós víz szaga terjengett körülöttem. A víz kellemesen langyos volt, de a viharközeledtével egyre hidegebb lett. Fájt a fejem, mert a zuhanás közben nagyon bevertem egy sziklába. Lassan már semmit sem éreztem, de a fájdalmat még mindig.
|
2. fejezet |
Ben Vincent |
|
(Edward szemszöge)
Csak futottam és futottam, mintha azzal, hogy minél messzebb kerülök, mindenkitől megoldanám a problémámat. Hallottam Emmett gondolatait, hogy ne menjek el, mert nem az én hibám. Pedig az enyém. Nem kellett volna elengednem Bellát, amikor tudtam, hogy baja fog esni. Bella! Képtelen voltam felfogni, hogy meghalt. Összeroskadtam a földön, ami nagy hiba volt, mert Emmett utolért és haza ráncigált.
|
3. fejezet |
Ben Vincent |
|
(Edward szemszöge)
Napra pontosan ötven éve, hogy Bella meghalt. Még mindig nagyon fájt a halála és még mindig nem léptem rajta túl, de már haladok. Elköltöztem Carlisle-tól és a többiektől, mert mellettük mindig csak Bella jutott az eszembe.
|
|