1. rész |
Betty |
|
/Bella/
"Amint az ajtó becsukódott mögöttem, rohanni kezdtem. Még emlékeztem rá abból az időből, amikor egyszer innen kijövet eltévedtem, hogy ennek a mosdónak két kijárata van. A távolabbitól csak egy ugrásra vannak a liftek, és ha Jasper csakugyan ott vár, ahol mondta, akkor egy pillanatra se kerülök a szeme elé."
|
2. rész |
Betty |
|
Elkerekedett szemmel néztem Edwardot. Meg akartam szólalni, de a torkom olyan száraz volt, mint a sivatag. Illik a környezethez. Végül kedvesem törte meg a csendet.
-Nem, Bella. -mondta összezavarodva. -Nem hallom a gondolataid akárhogyan koncentrálok.
|
3. rész |
Betty |
|
/Edward/
Úgy láttam, Bella örül annak, hogy futunk. Az erdő közepe felé haladva még a megszokott remegése is csillapodott. 5 perc futás után találtam egy helyet, ahol épp jó lesz kedvesemnek.
|
4. rész |
Betty |
|
/Bella/
Már két hete Esme szigetén vagyunk. Egy hete Edward kitalálta, hogy mi lenne, ha ő tartaná nekem az iskolai órákat, mivel nem mehetek vissza egy ideig Forks-ba. Én készségesen belementem, mert tudom, hogy Edwarddal még egy tanítási óra is lehet érdekes. Nagyon örült a döntésemnek, úgyhogy még aznap összeállította az órarendem. Matek, angol, töri, spanyol, biológia és más természettudományi tantárgyak szerepeltek a napirendemen. Már másnap ébreszett engem reggel.
|
5. rész |
Betty |
|
/Edward/
Épp a motorcsónakban száguldok Rió felé. Egy különleges ajándékkal szertném meglepni szerelmem. A csónakból szálltam éppen ki, amikor egy ismerős hang szólalt meg a hátam mögül.
-Szia! Hogy-hogy egyedül vagy? -kérdezte kedvenc húgom. -Hol van Bella? -lepődött meg. Gondolkodtam, hogy elmondjam-e neki az igazi célom a hazugság helyett, de az igazság mellett döntöttem. Úgy gondoltem, talán még segítene is.
|
6. rész |
Betty |
|
/Edward/
Hihetetlen, hogy ez a lány, aki most a hajamat szántja ujjaival, a feleségem lesz. El sem tudom mondani, mennyire örülök. Létezésem értelme tényleg hozzám jön. Ezen a mámoros pillanatok között lebegve hallattam meg a világegyetem legeslegszebb hangját.
|
7. rész |
Betty |
|
/Edward/
Döntésképtelenségemnek véget kell vetnem. El kell mondanom Bellának a tervem.
Döntöttem. Elmondom, de csak ha rákérdez. Annyira úgysem látszik rajtam, hogy folyton el vagyok gondolkodva.
|
8. rész |
Betty |
|
/Edward/
Pillanatnyi szünet nélkül csókolóztunk. Hirtelen eszembe jutott, hogy Bellámnak egyenlőre még szüksége van levegőre. Gyengéden húzódtam el. Hevesen kapkodott levegő után.
-Meg akarsz fulladni, Bella? -kérdeztem.
|
9. rész |
Betty |
|
/Bella szemszöge/
5 nap telt el az első alkalmunk óta. Azóta Edwarddal úgy vagyunk, mint a borsó meg a héja. Bár mikor nem úgy voltunk? Sosem ment el nélkülem sehová.
|
10. rész |
Betty |
|
/Bella szemszöge/
Másnap reggel túl korán keltem. Még sötétség volt, amikor kinyílt a szemem. Körbetapogattam az ágyat. Hűvös bőrű vőlegényem viszont nem volt az ágyban. Egy papírt markoltam meg hűvös keze helyett. Ez állt benne:
|
11. rész |
Betty |
|
/Bella szemszöge/
Hihetetlen, hogy gyerekem lesz Edwardtól. Még most is alig hiszem el. Edwardon is tisztán látszik, mennyire örül. Még sohasem láttam ennyi ideig vigyorogni egyfolytában.
|
12. rész |
Betty |
|
/Bella szemszöge/
Két hét telt el hazatérésünk óta. Egy ideig még Carlisle próbálkozott, hátha megtud valamit a kis rugdosódómról, de semmi. A pocakom egyre jobban gömbölyödik. Inkább vagyok bálna, mint ember. Mostanra bárki megmondhatja első látásra, hogy én bizony terhes vagyok.
|
13. rész |
Betty |
|
/Bella szemszöge/
Amikor felébredtem, a nappaliban feküdtem a kanapén. Két hűvös kéz fogta a kezemet, míg másik kettő a fejemnél matatott valamit. Az első kezek Edward kezei. Ebben biztos voltam. Ezek a kezek lassan elengedtek, majd ahogy a fejemnél lévők eltávolodtak, gyengéd puszit éreztem a homlokomon. Óvatosan kinyitottam a szemem.
|
14. rész |
Betty |
|
/Bella szemszöge/
Az utóbbi pár napban, ami a legutóbbi eseménydús nap óta eltelt, nem történt semmi. Csak ettem, ittam és rengeteget aludtam. Ja és persze napjában tízszer voltam a mosdóban. Hiába. A többnyire folyékony diéta ezzel jár.
|
|