Előszó	Tinka
Alice látta Bellát leugrani a szikláról. Csak azt nem tudta, hogy mikor Bellát a tisztáson megtámadta Laurent, már meg is harapta. Nem tudták kiszívni a mérget, Bella átváltozott vámpírrá, különleges képessége is lett. Egy láthatatlan pajzsot képes húzni az elméjével, és véd mindenféle mentális elő ellen. Az alakváltók elfogadták Bellát, aki csak állatvéren élt. Mikor Alice elindult felkeresni a halottnak hitt Bellát, az egész Cullen család vele tartott, hogy együtt tartóztassák föl  Edwardot, aki Olaszországba ment…

1. fejezet	Tinka
(Alice szemszöge)  Ó, te jó ég!  Kellett az egész családnak Edward után jönnie! Jöhettünk volna ketten Bellával, de nem, nekik is muszáj volt jönniük! És akkor még kettévált a csapat, a fiúk lefogták Edwardot, míg mi odaérünk Bellával! De ebből csak annyi sikerült, hogy odaértek lefogni. Nem lépett ki a napfényre, szerencsére. Minket pedig a Volturi-őrök fogtak el. Most pedig bevisznek a  Volturi fogságába. Onnantól pedig ki tudja, mi lesz velünk.   Tovább…

2. fejezet	Tinka
(Jasper szemszöge)  Ajjajjajjajaj! Hol lehet Alice? Vajon baja esett? De elvitték a Volturihoz, már hogy a csudába ne esett volna baja? Minden az én hibám! Ha kicsit nagyobb önuralmam lenne… De hiszen ez a kicsi, ami van, ezt is Alice-nek köszönhetem. -Jasper, állj már meg!-förmedt rám Emmett.-Nem csak te izgulsz! Másnak is elvitték a párját! -Emmett-nek igaza van-helyeselt Carlisle.-Most az a legfontosabb, hogy megőrizzük a hidegvérünket. Tovább…

3. fejezet	Tinka
(Carlisle szemszöge)  Visszajöttünk Londonba, ahol két hónapig laktunk, miután eljöttünk Forksból. London egyik kertvárosában, ahol Esme gyönyörűen berendezett mindent. Bellának azóta is folyton csörög a telefonja, de nem hajlandó fölvenni. Alice szerint Jacob hívogatja. De ezt nem mondjuk se Edwardnak, se Bellának, mert éppen az „újraegymásratalálás” szakaszában vannak. Most mindenki boldog. Már amennyire. A legutolsó forksi napokról senki nem beszél. De jobb is így. Tovább…

4. fejezet	Tinka
(Jacob szemszöge)  Úristen! Mi fog itt történni? Bella hangja eléggé…hogy is mondjam…flusztrált volt a telefonban, ráadásul még ez a nőstény is…mondjuk közelgő találkozásom Edwarddal…mert gondolom ő is itt lesz…hát nem lesz egy leányálom! És még akkor finoman fogalmaztam… Ó, de hiányzik! Mármint Bella. Tudom, hogy soha nem lehet köztünk semmi. Tovább…

5. fejezet	Tinka
(Alice szemszöge)  Szuper. Kettesben, Jasperrel. Máskor kapva kapnék az alkalmon. Máskor. Ha vámpír lennék. De mivel Jazz a legfiatalabb vegetáriánus, és mivel állítólag nekem van a legcsábítóbb vérem, nem feltétlenül életbiztosítás vele maradni. De azt mondta, hogy soha nem lenne képes ártani nekem, és én hiszek neki. Legalábbis azt hiszem. Hű, de megéheztem. Van itthon egy kis kaja, majd eszek egy kis paradicsomsalátát. Tovább…

6. fejezet	Tinka
(Carlisle szemszöge)  Épp hogy hazaértünk, hyposzag ütötte meg az orromat. Esme épp a konyhában takarított…súrolt valamit. -Hát te mit csinálsz itt? -Oh…hát…takarítok. -Azt én is észrevettem, csak azt nem tudom, hogy miért súrolod a konyhapultot hypoval. Tovább…

7. fejezet	Tinka
(Bella szemszöge)  Úristen! Jacob. Ma. Idejön. Hát, ez élmény lesz, mit ne mondjak. Ráadásul el kell mesélnem, hogyan lettem ismét ember. Nemcsak neki, hanem Edwardnak is. Merthogy addig húztuk-halasztottuk a mesélést, hogy mindenki elfeledkezett róla. És most Jacob újra szóba hozta a témát, tehát el kell mondani. Szóról szóra. De őszintén remélem, hogy Alice is besegít a mesélésbe. Vagy bárki más. Hoppá, Jacobék mindjárt itt lesznek. Edward, mintha csak olvasna a gondolataimba, megszólalt: -Jönnek. És mint varázsütésre, máris kopogtattak. Tovább…

8. fejezet	Tinka
(Alice szemszöge)  Wow! Alig bírtam magammal egész nap, Edward agyára mentem a gondolataimmal. De lehet, hogy Jasper is kiborította, mert nagyon morgott rá is. De hát megérte kivárni, Jasper tényleg nagyon puccos helyre hozott. Mint már mondtam: wow! Itt tényleg minden van. Gyertyafény és vörös rózsacsokor minden asztalon. De jól döntöttem, hogy azt a bordó kisestélyit vettem fel, amit még Jaspertől kaptam. A pincérek odakísértek minket az asztalunkhoz. Annyira elegáns volt, hogy meg se bírtam szólalni. Jasper kuncogott egyet rajtam, majd jött a pincér és rendelnünk kellett. Arra sem emlékszem, hogy mit kértem, szinte nem is ettem semmit. Tovább…

9. fejezet	Tinka
(Esme szemszöge)  Ideges vagyok. Ideges vagyok. IDEGES VAGYOK! De még milyen ideges. Carlisle három napja nem beszélt velem.  Három napja mást se csinálok, csak a Grace klinika ismétléseit nézem. Ki kell innen mozdulnom. Muszáj. Meg fulladok itt. Senki nincs itthon, könnyedén eltudnék menni. Múlt hónapban vettem magamnak egy kocsit, egy Chevrolet Vectrát. Tovább…

10. fejezet	Tinka
(Carlisle szemszöge)  Minden az én hibám! Rég meg kellett volna beszélnem Esmével ezt a dolgot. Legalább akkor, amikor kiderült. Szabadságot vettem ki, éjjel-nappal itt ülök mellette. Három napja nem ébredt fel. Kezdek aggódni. A szíve ugyan dobog, de… A gyerekek kint vannak a szoba előtt. Néha elcsípek egy-egy mondatot a beszélgetésükből. -Milyen állapotban van?-kérdezte Bella aggódva. -Eléggé emészti magát. Amire, már nem azért, de megvan minden oka. -Na de Jasper!-fakadt ki Rosalie.-Ez most nem a legalkalmasabb időpont arra, hogy Carlisle-t hibáztasd, nem gondolod? Tovább…