1. fejezet |
Bexika |
|
Már vagy egy éve barangoltam. Hallottam egy Cullen nevű családról, akiknek van egy félvér gyereke. Reméltem segíteni tudnak. Igaz, még nincs lelkiismeretem igazán, de ők már kifejlesztették és úgy hittem, tudnak segíteni. Igaz, próbáltam csak állatokra vadászni, de mindig meginogtam. Hiába vagyok félvér... Különleges félvér. Ember alakban futottam, nem akartam senkire ráijeszteni. Mármint egy hónapja. És egy hónapja, már nem is pusztítottam embert.
|
2. fejezet |
Bexika |
|
Egy csomó klassz ruhát vásároltunk, és elvoltam halmozva vagy 20 zacskónyi ruhával. A másik két lány úgyszintén. Felrohantam, bár nem olyan gyorsan, mint Alice és Bella, az újdonsült szobámba, majd ledobtam a cuccaimat. Mikor lefelé kezdtem futni, egy nagy forró valamibe ütköztem. Kábultam néztem fel a dühös fiú arcába.
|
3. fejezet |
Bexika |
|
- Még egyszer sajnálom... - motyogtam szemlesütve Bellának. - Semmi baj.. - mondta és megsimogatta a hátam. - Gondolom most egy ideig nem engedtek a közelébe... meg is értem - sóhajtottam és felnéztem Bellára. Ő szánakozó pillantással nézett rám.
|
4. fejezet |
Bexika |
|
Másnap reggel sikítozva ébredtem. Szörnyű rémálmom volt. Visszaálmodtam az egészet. Ezúttal Emmett jött a szobába, meglepődtem, vele nem nagyon beszélgettem még. - Nem akarom, hogy Seth-et is megölje...de úgy hiányzik - motyogtam rekedtes hangon, újra potyogni kezdtek a könnyeim. Emmett fél kézzel átkarolt és így szólt.
|
5. fejezet |
Bexika |
|
Megj.: Bocsi a sok kihagyásért, alkotói válság volt...
Felébredtem, de Seth nem volt mellettem. Megijedtem, de aztán megláttam, hogy az ablak mellett áll és kifelé bámul. Halkan mellé osontam, és átöleltem. - Jól vagy? - kérdeztem. Bólintott. - Biztos? Olyan.... szomorúnak tűnsz - kérdeztem, félve a választól.
|
6. fejezet |
Bexika |
|
Emmett nagyon erős volt, én viszont fürge. Harc közben rájöttem, hogy kapar a torkom. Baromi régen nem vadásztam, majd be kell pótolni... viszont most nem ezen kéne rágódnom. Már vagy fél órája harcoltunk, kezdtem fáradni. Jasper folyamatosan elemezgetett engem, néha elismerően füttyentett. Ez jól esett, de a többit inkább egy morgással intéztem volna el.
|
|