Prológus - A látomás	Vivika95
A vihar már ideért, elkezdte ostromát a város felett. Sűrű, fekete felhők takarták el a napot, az eredetileg gyönyörű, kék égből most semmi sem látszott. Vastag vízfüggönyként hullott alá az eső, hangosan kopogott a tetőn. Villámok cikáztak keresztül az égen, valahol messze belecsapódtak a földbe. Percenként hangos dörrenés rázta meg a házakat, valósággal beleremegtek. Utáltam a rossz időt, de szerencsére nem sok ilyen volt. Ezen a környéken általában mindig sütött a nap, leszámítva azt a keveset, amikor nap. Ez a nem is ilyen volt, s a rossz időjárás rengeteg rossz érzést hozott magával. Valami közeledett. Valami rossz, és fenyegető, valamilyen ellenséges dolog. Volt egy olyan érzésem, hogy valami nagyon rossz dolog fog történni a jövőben. Jól gondoltam, mert a következő pillanatban eget rengető kiáltásra lettem figyelmes. Csak úgy mint a többiek, én is a hang irányába rohantam, mely a szomszéd házból jött, onnan, ahol a Főtanácsos lakott. Tovább…

1 fejezet - Hamis feltételezések	Vivika95
Rohantam az erdőben, és közben erősen törtem a fejem egy ésszerű magyarázat után kutatva. Az nem létezik, hogy egy másik farkasfalka meg akarjon ölni minket, hisz mint minden alakváltó, ők is azért vannak a világon, hogy megvédjék az embereket a vámpírok ellen. Ha csatlakoznának hozzánk, vagy mi hozzájuk, akkor sokkal erősebbek lennénk, és sokkal eredményesebb lenne küzdelmünk a vérszívók ellen. Nem tudtam merre tartok, csak rohantam tovább, végül arra az elhatározásra jutottam, hogy kémkedni fogok. A Főtanácsosnak van az erdőben egy kisháza, ahová minden egyes nap ellátogat, hogy miért arról fogalmam sincs, viszont ha jól sejtem akkor most is ott lehet. - Liza, ugye nem mondod komolyan, hogy azt hiszed a Főtanácsos készül valamire? - hallottam meg a fejemben Matt hangját, vagyis a gondolatát. Tovább…

2. fejezet - Készülődések	Vivika95
Mindenki készen állt az indulásra, de még úgy döntött az Alfánk, hogy maradnuk még egy kicsit. Nem szerette volna, ha éjszaka állítunk be La Push-ba. Nem éreztem izgalmat, csak nagyon kicsit voltam kíváncsi arra, hogy mi fog történni. Bruce nem igazán világosított fel arról, hogy mit kellene tennünk, s ezt mindenképpen meg kellett tudakolnom tőle. (...) Tovább…

3. fejezet - Nem várt örömhír	Vivika95
Odarohantam Matt-hez, és jó szorosan magamhoz öleltem őt. - Gratulálok! El sem tudod képzelni, hogy mennyire örülök! Ez... annyira csodálatos! - megpusziltam arca mindkét oldalát, de ezen senki sem akadt fent, hisz megszokhatták már tőlem, hogy Matt-tel úgy viselkedem, mintha a családomhoz tartozna. - Köszi! Én is örülök neki. Soha nem hittem volna, hogy egyszer apa leszek, és most... ez... hihetetlen, de csodálatos! - vigyorgott. - Sarah bent van? Bemegyek hozzá! - mondtam, és rohantam be a házba. Berontottam a szobába, Sarah-t az ágyon fekve találtam, amint éppen hatalmas szeretettel simogatja a hasát. Elmosolyodtam, hisz annyira csodálatos látvány volt, olyan jó volt nézni, ahogy boldogan mosolyog. - Szia! - köszönt, mikor észrevette, hogy társasága van, szemei boldogan csillogtak.   Tovább…