Előszó |
Adry |
|
A nevem Isadora Alston, és vámpír vagyok.
Sokáig én se hittem bennük, pontosan 16 éves koromig. Akkor találkoztam eggyel. Elég ködös az emlék, hiszen emberi mivoltomra nem igazán emlékszem. Egy kiránduláson vettem részt az osztálytársaimmal. Az osztályba nem igazán illettem be mivel én nem kerestem a feltűnést, mint akkoriban a többi lány. Engem nem érdekeltek az olyan dolgok, mint például a divat meg a smink és nem igazán barátkoztam senkivel. Szerettem olvasni és minden mást, amit egyedül lehetett csinálni. Nem voltam (vagyok) az a társasági ember, szerettem magam lenni, csak én és senki más.
|
1. fejezet - Visszaemlékezés a múltba |
Adry |
|
Borús napra ébredtünk de mivel ez az idő jónak számított errefelé az osztálytársaim szerveztek egy egész napos túrát a közeli erdőbe. Mivel szombat volt nem igazán akartam elmenni, de a szüleim úgy gondolták, hogy el kéne mennem, hiszen mit árthat egy kis kirándulás (most már tudják, hogy sokat). De, hogy boldogok legyenek elmentem.
|
2. fejezet - Egy új "élet" kezdete |
Adry |
|
Mikor „felébredtem”mintha minden érzékszervemet felerősítették volna. Hallom ahogy lélegeznek, érzem az illatukat …
- Holdfény Angyalka felébredt! – Hallatszott messziről de jól hallhatóan a kicsi Mary boldog hangja.
- Isadora hallasz minket? – ez Alec hangja, milyen megnyugtató, hogy itt van a közelemben.
|
3. fejezet - Furcsaságok és történetek |
Adry |
|
Fél óra múlva Mary visszajött. Mikor halottuk, hogy közeleg én próbáltam kibontakozni Alec öleléséből, de ő nem engedte. Azután már ne is akartam próbálkozni, hiszen Mary egyszer biztos megtudná. A léptei egyre jobban közelegtek és én egyre inkább kezdtem aggódni, hogy mit fog szólni hozzánk. Minden erőmmel öleltem Alecet. – Szegényt már majdnem összeroppantottam, de meg se nyikkant.
|
4. fejezet - Farkasok, Cullenék és … |
Adry |
|
Nem tudom, hogy hol vagyok. Nem figyelem a táblákat. Mary és Alec biztosan követnek, de nem érdekel - azt mondták, hogy mivel ujj szülött vagyok ezért gyorsabb és erősebb vagyok náluk. – úgy se érnek utol csak ha megállok, azt meg nem teszem. Várjunk csak, mi az ott a fa mögött? Valamien állat lehet, nem tulajdonítottam neki nagy érdeklődést ezért tovább rohantam.
|
5. fejezet - Farkasok, Cullenék és..., és Jane; II.rész |
Adry |
|
Alec, ez tényleg Alec. Csak öleltem őt nem akartam elengedni, az előbbi elhatározásom a porba hullott. Nem foglalkoztam a körülöttünk lévőkkel csak egyszerűen örültem annak, hogy Alec épségben van az én nagy és erős bátyám. Aztán egyszer csak valami csípni kezdte a szememet, és rájöttem, hogy én sírok.
|
6. fejezet - Az ébredés |
Adry |
|
Izzy szemszöge: Sötétség, nincs egyéb csak sötétség. Nem tudom, hogy ki vagyok, egyáltalán semmit sem tudok magamról, vagy másról aki közel állt hozzám. Teljes kétségbe esés. Az idő érzékem teljesen elveszett, nem tudom, hogy mióta vagyok eszméletlen,de most nem ez a lényeges számomra, hanem az, hogy emlékezni szeretnék!
|
7. fejezet - A szökés |
Adry |
|
Mikor Carlisle kiment, Alec és Mary robbant be a szobába. Olyan távolinak tűnt mikor láttam őket, hogy rögtön mosolygásra késztetett a látványuk. Ők is mosolyogtak és leültek mellém az ágyra. - Úgy hiányoztál nekünk! - borult a nyakamba Mary.
|
8. fejezet |
Adry |
|
Mikor kiértem a partra nem foglalkoztam azzal, hogy milyen fáradt vagyok, csak futottam, ahogy bírtam.
Úgy körülbelül már 6 órája futhattam, de nem nagyon tudtam tartani azt a tempót amit még Amerikában diktáltam magamnak
|
9. fejezet |
Adry |
|
*Alec szemszöge*
Elment. ELMENT!
|
10. fejezet |
Adry |
|
*Izzy szemszöge* A vadászatra nehezen tudtak rávenni. - Izzy, ezzel az ellenkezéssel csak magadnak ártasz. Még mindíg gyenge vagy. - állapította meg John. De ez, ez annyira undorító. - fintorogtam egy ekhaladó szarvasra.
|
|