1. fejezet |
Nymphi |
|
Itt az új történetem, amit a Henciivel közös szerepjátékunk ihletett. :) Először is, szeretném megköszönni neki, hogy rágja a fülemet, hogy írjak, írjak, enélkül nem menne!
Másodszor, miről is szól ez a történet?
Aki ismeri a szerepjátékot, az tudja, hogy ott Nessie-nek és Jake-nek, már van pár gyerekük. Na ez a történet Teddyről és Stefaniról szól. A sztori teljesen más, mint a szerepjáték, csak a szereplők azonosak. Vagyis...
Most kérek elnézést, minden Nessie rajongótól. :( Nem találtam més módot arra, hogy Nessie és Jacob elváljanak egymástól. Bocsi! :(
Jó szórakozást a történethez!
|
2. fejezet |
Nymphi |
|
(Teddy szemszöge)
Az első nap a suliban. Reménykedve szálltam ki a kocsiból. Talán végre rendeződik az életem, talán most normális tini életet élhetek. Barátok, bulik, minden egyéb, amiből az elmúlt pár évben kimaradtam. Itt a nagy lehetőség, jól kell szerepelnem.
Épp ezért visszafogottan vágtam bele. Először is, nem a legújabb és legdrágább kocsival jöttem. Sosem tudtam megérteni rokonaim autómániáját. Én ebből valahogy kimaradtam. Talán azért, mert én nem vagyok olyan gyors, mint ők. Nekem nincs szükségem a gyorsaságra.
|
3. fejezet |
Nymphi |
|
(Stefani szemszöge)
Az első napok az iskolában hamar elteltek…ugyanúgy, ahogy általában szokott. Csak azt vettem észre, hogy minden nap otthon ülök és az ebédet eszem. Egyik délután apa velem szemben ült, és figyelte, amit csinálok. Úgy tűnt, mégis csak volt valami értelme pár nappal korábbi beszélgetésünknek, most már jobban figyel rám.
-Mit terveztél ma délutánra? – kérdezte.
|
4. fejezet |
Nymphi |
|
(Teddy szemszöge)
-Csak hallomásból. – válaszolt a kérdésemre Stefani. – Te is vámpír vagy?
-Úgy nézek ki? – néztem végig magamon. Ez a csaj vagy nem látott még vámpírt, vagy nagyon hülye.
Újabb ütést kaptam tőle.
-A fenébe! – kiáltottam rá. – Hagyd már abba! Nem tehetek róla, hogy minden gondolatomat hallod!
-Lehet, hogy nem kellene ilyeneket gondolni. Én semmi rosszat nem mondtam rólad.
|
5. fejezet |
Nymphi |
|
(Stefani szemszöge)
Seth lassan kisétált a fák közül. Csak egy nadrág volt rajta, mivel ő is ott volt a farkasok között, akik elkergették a városi srácokat. Lehajtottam a fejem, nem akartam a szemébe nézni.
Féltékeny volt. Ezt bárki megállapíthatta volna, hiszen a gúny és az irigység hallható volt a hangjában. Én pedig még nem bocsátottam meg neki. Semmi joga és oka nem volt kémkedni utánam.
|
6. fejezet |
Nymphi |
|
(Teddy szemszöge)
Végül is nem tettünk semmi helyrehozhatatlant egymásban Edwarddal, bár most egy ideig biztos, hogy nem beszélünk egymással. Nagyon csúnya dolgokat vágtunk egymás fejéhez.
A vitát én szakítottam meg azzal, hogy felrohantam a szobámba.
|
7. fejezet |
Nymphi |
|
(Stefani szemszöge)
Tíz éves voltam, amikor először láttam Seth-t átváltozni. Egy délután elmentünk sétálni. Mindig Seth-szel mentem mindenhova, ő volt az én fogadott nagy testvérem. Akkoriban mintha össze lettünk volna nőve. Apának nem tetszett a dolog, de mivel soha nem mondta miért, ezért engem pedig nem érdekelt. Már akkor is makacs voltam.
Az erdő felé tartottunk, legtöbbször ott sétáltunk.
|
8. fejezet |
Nymphi |
|
(Teddy szemszöge)
A repülőn a lehető legmesszebb ültem Edwardtól, hogy legyen éppen elég kiolvasnivaló gondolat köztünk. A reptérig végig a sulin gondolkodtam, meg hogy mi legyen az alibim, amikor visszamegyek. Próbáltam egyszer sem Stefanira gondolni, de valószínűleg ez nem sikerült. Csak abban reménykedtem, hogy valami futó kapcsolatnak értelmezi, és nem lesz belőle baj.
|
|