Elgondolkodva figyeltem az éppen landolni készülő repülőt, miközben ásítottam egy hatalmasat.
- Te jó ég! – gondoltam magamban szárazon- Már harmadik napja járőrözök folyamatosan az erdőben. De hogy miért? Az újszülött vámpírcsapatot már réges – régenlegyőztük, szövetségben a Cullenekkel! – grimaszoltam – Sam mégis ragaszkodott hozzá, hogy hetente nézzünk körbe a környéken.
Jared és én, éppen Emily és Sam közös házából jöttünk kifelé.
Miközben a tegnap esti eseménytelen járőrözésről beszélgettünk a hasunkat fogtuk, mert olyan jól voltunk lakva. Emily csodálatos szakácsnő volt, és ő főzött az egész falkára, kivéve talán Jacobot és Leaht.
A sós víz a tüdőmet marta és alig kaptam levegőt. A hideg víztömegegyetlen pillanat erejéig lebénított, de aztán rájöttem, hogy nem maradhatok itt örökre, így úszni kezdtem kifelé, a partra.
A motoromat bütyköltem, mert elromlott a sebváltó. Éppen elővettem egy hatalmas csavarhúzót, és jobban nekiláttam volna a munkának, amikor meghallottam a nővérem hangját:
Természetesen az összes jog Stephenie Meyert és a kiadókat (legyen az bármilyen nyelvű) illeti. A szereplők, a helyszínek mind Stephenie fantáziájának érdeme.
Az oldalon megjelenő fanfictionöket kérés és a szerző engedélye nélkül elvinni tilos!