Bevezető |
echoCHANNEL |
|
Az örökké árnyékokba burkolódzó Forks élete lassan csitulni látszik. Két – születésük szerint ellenséges – törzs csendes szövetségben őrzi a kisváros békéjét, miközben az alfa újabb magányra kényszeríti magát élete értelme érdekében. Renesmee Carlie Cullen és szülei, a kislány 4. születésnapja után nem sokkal elhagyják otthonukat, hogy kutatásba kezdjenek szerte a világon. Jacob Black sorsa ismét borúsabbra fordul, s kezd beletörődni a helyzetbe –ismét elveszít valakit. De ebbe a történetbe a felcseperedő hősnőnknek is van némi beleszólása, hazatérésével pedig a kérdések, valamint az érzések, sorát hozza magával. Mindeközben pedig újabb bonyodalmak ütik fel a fejüket, amikor hőseink szembekerülnek egy kis újjal és egy kis régivel is.
|
RE - Rázós emlékek |
echoCHANNEL |
|
(Renesmee)
- A francba gyerünk már!
Teljes erőmből nyomtam az autó dudáját ennek ellenére a sor nem akart mozdulni. Mégis meddig tart kijutni ebből az aprócska városból? Forks nem éppen a legnagyobb és legterheltebb települések egyike ami a közlekedést illeti, de ma mégis megtörtént a lehetetlen.
|
Kopogtass, ha mersz! |
echoCHANNEL |
|
(Renesmee)
Olyan régóta vágytam már a hazajövetelre. Két hosszú év telt el és most újra láthatom. A ház, amiben lakott elég közel feküdt a parthoz és az erdőhöz egyaránt, így bárki pontos képet kaphatott egy szempillantás alatt arról, milyen is lehet, ha az ember egy kisvárosba születik.
|
A kiejthetetlen név |
echoCHANNEL |
|
(Jacob) - Ez gáz öregem! - Nekem mondod? Ott állt előttem, kezeivel a nyakkendőcsomóját igazgatta, miközben szemében a kín és a kétségbeesés furcsa egyvelege jelent meg. Kis túránk elején még egészen elemében volt, sőt idegesítőbben viselkedett, mint eddigi pályafutása során bármikor. Bezzeg, amikor a negédes mosolyú segítőlány a tízedik öltönnyel sétált felénk, már nem volt annyira derűs. Hát igen. Az, aki megkeseríti mások életét, ne várjon kevesebbet büntetésül, mint a mai nap.
|
Álombőrbe bújt valóság |
echoCHANNEL |
|
(Jacob) Egyetlen hangos dallam töltötte be a kicsiny faházat abban a pillanatba, és az a szívem felajzott dobogása volt. Ba-bam, ba-bam, ba-bam!
|
5. fejezet - Közös nyelven |
echoCHANNEL |
|
(Jacob)
-Az erdő lombzuhatagára még nem ereszkedett rá a sötétség. Egyelőre uralkodott a Napnélküli félhomály, ami magától a fényes csillagtól nyerte tompa fényét – az utolsó sugarak még szántották az égbolt peremét. A szürkület füstködként töltötte be a fénysáv által elérhetetlen távlatokat, az erdő zöldes territóriumát keretként fogta körül az alkonyat derengése.
|
|