1.-2. fejezet - Paul és Jane története |
Drusilla |
|
|
(Paul szemszöge)
Még csak egy napja vagyunk Volterrában, és azt kell, hogy mondjam, meg tudnám szokni. A többi vámpír nagy része elfogad engem és anyát olyannak, amilyenek vagyunk, a másik fele pedig hogyha nem is kedvel, de legalább fél tőlünk, mivel anya demonstrálta az erejét tegnap néhányszor. Aki csak hozzám akart érni kapott valami érdekes kis feladatot, ami miatt utána mindenki rajta nevetett.
|
3. fejezet |
Drusilla |
|
|
(Jane szemszöge)
Már két napja sínylődök itt a cellában ezzel az idiótával. Egyáltalán nem is értem egyetlen megmozdulását sem. Először még kötekedik velem, megaláz, kínoz, azután meg a tenyerén akar hordozni, udvariaskodik, leteríti a köpenyét, hogy ne a földön üljek, meg minden ehhez hasonló hülyeség, amivel a férfiak kísérleteznek, hogy a nők nekik adják magukat. Micsoda színjáték.
|
4. fejezet |
Drusilla |
|
|
(Paul szemszöge)
Már négy napja vagyok összezárva Jane-nel, és kezdem megkedvelni a kiscsajt. Igazság szerint idegesítő, bosszantó, és fennhéjázó, de mégis van benne valami. Olyan… más, mint egy átlagos nő. A vámpírok mind gyönyörűnek tartják magukat, hiszen az emberi szem számára azok is, de Jane visszataszítónak hiszi magát. Pedig ez nem is igaz.
|
5. fejezet |
Drusilla |
|
|
(Jane szemszöge)
Miután a Mester elbocsátott minket, megvártam, amíg visszament a szobájába, és észrevétlenül utána settenkedtem. Ez valóban nem mehet így tovább. Ki kell szabadulnom innen. Ez a Paul teljesen összezavar, és én nem akarom ezt. Inkább eltűnök egy időre, hogy kitisztulhasson a fejem. Túlságosan is rámenős, és erőszakosan próbál információkat szerezni tőlem.
|
6. fejezet |
Drusilla |
|
|
(Jane szemszöge)
Rövid volt ez a három nap. Még csak most kezdtem bele igazán az elmélkedésbe, és mire eljutottam a hogyanokhoz és a miértekhez, már nyílt is az ajtóm, és a bátyám lépett be rajta.
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…