1. fejezet |
Zsuzsii |
|
|
Megint sikoltozva és izzadtan riadtam fel álmomból. Mindig ugyanaz az álom, megyek az erdőben, bolyongok, és keresek valamit. Rendszeresen akkor ébredek fel, amikor rá jövök hogy nincs mit keresnem, mert semmi sincs az erdőben ami engem érdekelne. Charlie már nem is jött be ellenőrizni, meg szokta a sikoltozást, és mindent, ami rám jellemző mióta…
|
2. fejezet |
Zsuzsii |
|
|
Mikor beléptem az ajtón ugyan az a hangulat fogadott, mint az el múlt fél évben mindig. Nekem sem volt különmb hangulatom, de ezt már rossz volt nézni, nem is, ezt már fájt nézni.
|
3. fejezet |
Zsuzsii |
|
|
Ma reggel is az altatómra ébredtem. Mint minden nap ma is át sírtam a reggelt, és egyre jobban fájt a hiányuk. Nem tudtam a nevükre gondolni, az még jobban fájt volna. Az élete üres, mióta nincsenek itt. Most minden napom ugyanúgy telik. Üresen, magányosan, és fájdalmasan. Valamit kezdenem kell magammal. Nem csinálhatom ugyan ezt minden nap, csak sírok, takarítok, iskolába járok, és még többet sírok. Mintha egy zombi lennék. Soha nem éreztem magam ilyen magányosnak. Valamit tennem kellett. Hét vége volt, és újra szabad időm volt.
|
4. fejezet |
Zsuzsii |
|
|
Ez a nap is eseménytelenül telik. Mindenki csak ül, és bámul ki a fejéből, a szemükben semmi élet nincs. Soha nem láttam még így őket. De nekem sincs kedvem semmihez, csak ahhoz amit a többiek csinálnak. Mindenki elvan foglalva a saját gondolataival, Edwardnak néha – néha meg csillan a szeme a fájdalomtól. Biztosan Bellára gondol, és emészti magát. Valószínűleg nem tudja helyesen döntött- e. Szerintem nem. Ez mindenkinek csak rossz, az egész család és Bella is szenved.
|
5. fejezet |
Zsuzsii |
|
|
Miután fel hívtam Alice- t, egy kicsit meg nyugodtan. Van egy kis remény arra, hogy nem őrülök meg, és nem leszek ilyen egész életemben. De nem reménykedem, utána csak még nagyobb lesz a fájdalom. Valamivel könnyebben aludtam el, viszont megint álmodtam.
Az erdőben voltam, az ösvénytől távol, ahol szeptemberben Sam Uley a farkasok „alfája” meg talált.
|
6. fejezet |
Zsuzsii |
|
|
Hihetetlenkedve néztem vissza az Edward nélkül töltött hat hónapra. Nehéz volt el képzelni, hogy milyen állapotban voltam, mikor a mellkasán feküdtem a szobámban. Hogy az altatómra volt szükségem, hogy tudjam, létezik, és nem álmodtam. Nem nagyon beszéltünk a külön töltött időről, el mondta, hogy egy hirtelen, meggondolatlan ötlettől vezérelve hagyott el engem szeptemberben, és hogy szörnyen hiányoztam neki, bár Alice mesélt nekem arról, hogy milyen volt Edward, és nem mellesleg az egész családja. A családom.
|
7. fejezet |
Zsuzsii |
|
|
Soha nem gondoltam volna magamról, hogy egy ember hiánya miatt fogok szenvedni. Bár így utólag is nehezen hiszem el hogy annyira szenvedtem. De ilyen erősnek sem hittem magam. Fél évig ki bírtam, bár e hat hónap minden percét pokolian meg szenvedtem. Nagyon sok mindent köszönhetek Bellának. A boldogságomat, a hitemet, az életkedvemet. Mindent. Ő az éltem értelme. Most már hiszem, a magam fajtának is meg adathat a boldogság. Az én boldogságom Bella, és ez így lesz az idők végezetéig.
|
8. fejezet |
Zsuzsii |
|
|
Kiléptünk a napfényre, és a szemhéjaimon keresztül is láttam, ahogyan Edward bőre csillog. A mennyasszonya vagyok, és most hihetetlenül boldog. Még mielőtt ki léptünk volna az erdőből meg csókolt, fel kapott, és el indultunk a rét közepe fel. Furcsálltam, de egyáltalán nem bántam hogy még mindig csókol. Mikor márvány ajkai hozzá értek az enyéimhez a szívem kalimpálni kezdett, és még most sem csillapodott. Most erőteljesebben csókolt mint eddig valaha, de mindeddiginél mélyebb érzésekkel.
|
9. fejezet |
Zsuzsii |
|
|
El sem hiszem hogy ekkora hatással vagyok Bellára. Először érzelmi nyomorékká teszem, depresszióba esik, majd visszajövök, lefekszem vele, és majd ki csattan az örömtől. Az eddigi életemben nem láttam még olyan örömtől, és boldogságtól sugárzó teremtést mint amilyen Bella volt az elmúlt hat napban. Így csak még gyönyörűbb, és a jókedve ragadós. Bármelyik családtagomra ránézek csak mosolyogni látom. Ellentétben azzal, hogy három hónapja még egyik sem mosolygott, a légkör nehéz, szomorú, fájdalmas volt, mikor Kanadában éltünk. És ezt mind miattam. A réten történteket nem bántam meg. Nem számítottam erre, de gyönyörű volt az a délután.
|
10. fejezet |
Zsuzsii |
|
|
Victoria engem akar. És biztos vagyok benne hogy nem csak szimplán megölni. Megkínozni, hogy még jobban fájjon. James elvesztését akarja megtorolni, azt hogy Edward megölte a társát. És mi van ha Edwardnak valami baja lesz? Azt nem élném túl. Vagy bármelyik családtagnak. Nem bocsátanám meg magamnak ha bármelyiküknek baja esne, ráadásul miattam. Edward mindig azt mondja hogy miatta ne aggódjak, nekik semmi bajuk nem lesz, megtudják védeni magukat, és el fogják intézni Victoriát. Az életemet adnám, hogy Edward élhessen. Egy olyan világban, amelyben ő nem létezik értelmetlen lenne az élet, még ha én meg is haltam. Alice annyi újat látott hogy esik az eső a réten ahol vagyunk, és Edward ahogyan látta a látomást, szerinte mindez a mi rétünkön történik majd meg.
|
11. fejezet |
Zsuzsii |
|
|
Az életem árán is meg védem Bellát. Victoria egy újjal sem érhet hozzá. Tudom hogy még attól is el sötétül a szemem ha a nevére gondolok. Bellának szabad akarata van, de ha tehetném a szemem sem venném le róla. Én csak biztonságban akarom tudni minden egyes másodpercben. Iskolába kellett mennünk, hogy fenn tartsuk a látszatot, Bella velünk fog jönni. Tegnap este mondta hogy valamelyik reggel iskola előtt haza akar menni, hogy Charlie meg nyugodjon hogy jól van. Az iskolában fogunk találkozni, és bár tudom hogy csak húsz percig nem látom, minden másodperc idegtépő lesz. Már hét napja nálunk van, nem látta őt az apja.
|
12. fejezet |
Zsuzsii |
|
|
Az iskola felé hajtottam a furgonnal, és apámon töprengtem.
- Hiányzol, Bells. Gyere már haza – mondta miközben az általam készített reggelit ette a konyhában.
- Apu, kérlek, csak még egy kicsit had maradjak. Nagyon jól érzem ott magam – néztem rá kérlelő szemekkel.
- Oké, de mennyi az a kis idő? Egy hét? Kettő? – kérdezte, a hangja lemondó. Mintha el költöztem volna otthonról.
- Nem tudom, de szólni fogok, semmi baj csak jól érzem magam, és látom hogy te is örülsz a boldogságomnak. – mondtam neki. Mégsem mondhattam neki azt, hogy addig, amíg azt az őrült vámpírt el nem intézik Edwardék.
|
13. fejezet |
Zsuzsii |
|
|
Még két hónap. Azt már fél lábon is ki bírom. Két hónap múlva meg változik az életem. Meg szűnök emberként létezni, helyette egy új szülött vámpír leszek. Erővel, gyorsasággal és nem utolsó sorban vérszomjjal. Edward sokat mesélt nekem az ő világukról. Nem sokára be lépek ebbe a világba. Jasper az újszülöttekről beszélt. Neki sok tapasztalata van a jövőbeli fajtám újonnan „létre hozott” tagjairól. Hihetetlen erővel, és gyorsasággal leszek fel ruházva egy évig. Alice mellettem van mindenben, ugyan úgy mint Edward. Sokat gondolok arra hogy mi lett volna ha én nem ugrom le arról a szikláról, vagy ha el késünk Aliceszel. A világ más hely lenne nélküle. Sokkal-sokkal rosszabb.
|
14. fejezet |
Zsuzsii |
|
|
A szobámban fekve merengtem azon, hogy holnap dél után már Mrs. Cullen leszek. Féltem az esküvői felhajtástól, de boldoggá tett a tény hogy ez a különleges ember holnaptól hivatalosan is az enyém lesz. A Cullen házban fogunk lakni, amit Charlie nem nagy örömmel fogadott, de meg értette. Elvégre felnőtt vagyok, bár kegyetlenségnek tartottam ezt a „fegyvert” használni ellene.
|
15. fejezet |
Zsuzsii |
|
|
- Bella, utánam indulsz három lépéssel – súgta Alice úgy, hogy még az én emberi füleim is meghallják.
A fejem szédült, kicsit megtántorodtam, mire Charlie szorosabban fogott
- Bella, öt perc. Bírd ki – súgta Charlie közelebb hajolva hozzám
|
16. fejezet |
Zsuzsii |
|
|
Nászéjszakánk utáni reggelen csak feküdtem életem szerelme mellett. Büszke voltam magamra, nem tetem kárt benne, egyáltalán. Bár nem most voltunk együtt „úgy”, de az ön kontrollom egyre nagyobb. Bella mélyen aludt, nem beszélt az éjjel. Már amennyit alvással töltött belőle.
Rettegtem az átváltoztatásától, féltem hogy elrontom, vagy nem jól csinálom. Mi van ha Bellának valami baja esik? Azt nem élném túl. Ezernyi kép kavargott a fejemben. Emlékek, gondolatok, és látomások amit Alice fejében láttam. Amikor James megtámadta Bellát, majdnem átváltozott. Láttam az egyik látomásban Bellát vámpírként. Gyönyörű volt, természetesen. Az arca, ha megemlíti valamelyikünk a születésnapját. És láttam ahogyan Bella idősen meghal.
|
17. fejezet |
Zsuzsii |
|
|
Esküvő, nászéjszaka, vámpírrá válás. Életem fontos eseményei követik egymást ebben a sorrendben. Mindenkinek azt mondtuk hogy meghaltam egy betegségben. Apám, és anyám már eltemettek. Holnap pedig belépek a számomra álomvilágba. Ebben a világban örökké együtt lehetünk Edwarddal. Jacob, a farkasok, és a Cullen család tudja csak hogy élek.
|
18. fejezet |
Zsuzsii |
|
|
Bella a szobámban feküdt az ágyon, és legnagyobb meglepetésemre nem vonaglott a fájdalomtól. Meg sem nyikkant két napja, csak mozdulatlanul fekszik, a szeme csukva. Ha nem tudnám hogy vámpírrá változik azt hinném hogy meghalt. A bőre már sokkal hidegebb, sokkal jobban hasonlít az én bőröm hőmérsékletéhez. Azzá válik ami én vagyok. Belép a világunkba, vámpírrá válik. Ez élete legnagyobb horderejű döntése, de biztos volt benne, nem fogja megbánni. Miután Bella átváltozott Angliába költözünk, Swidonba. Van ott egy házunk, régen laktunk is ott.
|
19. fejezet |
Zsuzsii |
|
|
Néztem ahogyan a nap eltűnik a hegyek mögött. Gyönyörű volt, így vámpír szemmel még szebb. A Cullen ház nappalijának üvegfalán néztünk ki, Edward hátulról ölelt át. Nem is kívánhattam volna többet. Boldog voltam, emberfelettien boldog. Két nap telt el az átváltoztatásom óta. Nem voltam olyan vérszomjas szörnyeteg, mint akire mindenki számított.
|
20. fejezet |
Zsuzsii |
|
|
Már két hónapja laktunk Swidonban. Tetszett ez a város, bár nem nagyon érintkeztem az emberekkel. Volt egyfajta hangulata, bár Forsksot nem múlta felül. Az a város örökké különleges lesz a számomra. A ház belülről is gyönyörű volt, Esme rendezte be. A nappali fala lágy citromságra, a szőnyeg fehér, alatta laminált parketta. Az összhang tökéletes volt. Az Edwarddal közös szobánk nagyobb volt mint Forksban, A CD állvány a jobb oldali falon volt, bal oldalon egy nagy tévé, és a legszembetűnőbb a francia ágy volt, a szoba közepén. Egy erkély nyílt a szobából, melyből a kilátás szemkápráztató volt.
|
21. fejezet |
Zsuzsii |
|
|
Az erdőben voltam, Alice pár száz méterre tőlem keletre. Nyugatra tőlem körülbelül kétszáz méterre éreztem egy csordát. Szarvasok voltak, éppen legeltek egy tisztáson. Hirtelen felálltam a guggolásomból, és futni kezdtem. Ez az egész ösztönös volt. A tisztás szélén álltam meg. Megtanultam hang nélkül mozogni, ezért nem vettek észre az áldozataim. Persze nem voltam még ebben olyan profi mint Edward, de kezdtem beletanulni. Most erősebben csapott meg a szarvasok illata, és elkezdődött a vér szaga okozta mámor. Újra az ösztöneim vezéreltek. Elindultam a szarvasok irányába, emberi szemnek láthatatlan sebességgel. Közelebb értem hozzájuk, az illat még erősebb lett, láttam ahogyan a nyaki ütő erük lüktet.
|
22. fejezet |
Zsuzsii |
|
|
A swidoni erdőben kóboroltam farkas alakban, immár két napja. Mióta találkoztam Bellával a fájdalmam még nagyobb lett. Rávettem magam hogy átváltozzak. Befutottam az erdő egy sűrűbb részébe. Már közel voltam az úthoz, és nem akartam társaságot. Miután átváltoztam, és fel öltöztem lassan sétáltam az erdőben. Megláttam egy virágot, letéptem és mélyen belélegeztem az illatát. Hirtelen belém hasított egy nagyon ismerős fájdalom. Messze hajítottam a növényt, és rohanni kezdtem. Nem is tudom mért jöttem ide. Mért keresem? Ő egy vámpír, én pedig egy vérfarkas.
|
23. fejezet |
Zsuzsii |
|
|
A nappaliban ültem a kanapén összegörnyedve. Rettentően ideges voltam. Edward el ment meg keresni Jacobot, az én kérésemre. Értem teszi, tudom hogy utálja Jacobot, és még is el megy meg keresni azért hogy velem beszélhessen. Hálás vagyok neki, amiért ennyi mindent meg tesz nekem. Tudom hogy ez neki is nehéz, hisz ő is tudja hogy Jake szerelmes belém. De ha be lép az ajtón mit fogok tenni? Mit fogok neki mondani? Egyáltalán mit lehet ilyen helyzetben mondani? Sehol az interneten vagy magazinokban nem olvastam arról, hogy mit tegyen egy újszülött vámpír lány, aki mikor még ember volt nagyon kötődött a legjobb barátjához, aki vérfarkas, és akit szintén vámpír kedvese utál, azzal a helyzettel hogy legjobb barátja azért szenved mert szerelmes belé. Nem tudom mit mondhatnék neki.
|
24. fejezet |
Zsuzsii |
|
|
Bella a világot hozta el nekem, melyre száz magányos éven át vártam. Soha nem gondoltam volna hogy egy érzés ennyire meg változtat mindent. Az értékrendem, az érzéseim, a gondolataim. Én magam, és velem együtt a környezetem. Örökké hálás leszek neki. Ki színezte a világomat. Most Jacob el rontja a kedvét, és én sem tudok derűs lenni, ha Bella szomorú. Utálom Jacobot, de el kell fogadnom őt, mert Bellának sokat jelent. Esme, Jacob, és Bella az ebédlőben voltak, mi többiek pedig a nappaliban, mindenki a saját gondolataiba merülve. Rosalie gondolatai elég fülsértőek voltak, csak ő nem tudta tolerálni Jacob jelenlétét. A többiek meg értették hogy Bellának most erre van szüksége, csak a szőke nővérem nem volt képes el fogadni.
- Mikor takarodik már el az a rühes dög? – Újra a tudatomba hasított Rosalie utálkozása. Nem tudom ma hányadszorra. A tízediknél abba hagytam a számolást.
|
25. fejezet |
Zsuzsii |
|
|
Jacob elment, és nekem most kevésbé van bűntudatom mint az esküvő óta bármikor, bár ebben Edward is közre játszott. Feledtette velem az életem problémáit mikor szükségem volt rá. Ilyen hatással csak ő van rám. Edward az én támaszom, bár mikor mehetek hozzá, bár mikor meg vigasztal, még ha Jacobról is van szó. Nem önző, velem soha nem az. Jacob el mondta hogy apám milyen állapotban van. Az apja is tudja, hogy nem haltam meg. Szegény Billy, nehéz lehet neki hogy a legjobb barátja szenved a lánya el vesztésétől, mi közben ő tudja hogy az él. Apám össze van törve, magába zuhant, robot szerűen csinálja a napi teendőit, nem mutat érzéseket, csak fájdalmat, kínt, gyötrődést, és hiányt. Minden nap a temetőbe jár, és ő azt hiszi hogy hozzám. De ezzel az érzéssel együtt kell élnem.
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…