-Te nem is tudt�l r�la? – l�ttam, hogy az arca m�rgesb�l k�r�rvend� mosolyba v�lt. – Remek! J� l�tni az arcodat! 
- Nem, nem tudtam. Az viszont �rdekelne TE honnan veszel ekkora baroms�gokat??? – Sabin megr�k�ny�dve h�tr�lt egy l�p�st, mivel a hangulatv�ltoz�sommal kezdtem a z�rk�zott kisl�nyb�l �tmenni d�h�ng� vadmacsk�v�. 
- Tudod, megvannak a biztos forr�saim. – Sabin olyan �nel�g�lt fejet v�gott, hogy kedvem lett volna felpofozni. 
- Ok�. Nem �rdekel. Sz�m�ts r�, hogy a holnapi eb�demen Mortensen�kkel semmit, egyetlen pozit�v jelz�t nem fogok r�lad Jamesnek mondani! – a hangnemem m�r engem is meglepett. Mikor voltam �n utolj�ra ilyen rosszindulat� b�rkivel is? Tal�n el�z� �letemben? Nem, nem. Az oviban az egyik kiscsajnak t�vig lev�gtam a haj�t, mert elszak�totta a Barbie-m ruh�j�t… 
- James m�r nem �rdekel. Nekem Edmund kell! �s megszerzem. Mert �n mindig megkapom, ami kell! – mosolya most fels�bbs�g�nek biztos tudat�ban sz�les volt �s feh�r fogait l�tni lehetett sz�jf�nyes ajkai k�zt. Megfordult �s elment. 
Remek! Edmund. V�g�lis… Nem is ismerem! Akkor hogy lehetn�k szerelmes bel�? N�ha t�nyleg nem �rtettem magam! Hihetetlen�l idi�ta l�ny vagy Liliane Turner! 
- Lily! Ez mi volt? - Gina j�tt oda agg�dva. Most t�nt fel, hogy a f�l suli Sabinnal val� vit�nkat n�zte. 
- �hh. Majd k�s�bb elmondom. Elk�s�nk bioszr�l! – azzal siet�sen megindultunk a biol�giaterem fel�.  
 
  - … teh�t az agyalapi mirigy hol helyezkedik el? Miss Turner? 
Hozz�m sz�lt? Mi is volt a k�rd�s? K�ts�gbeesetten tekintettem Gin�ra. 
- Miss Turner! 
- Az agy als� r�sz�n. – mellettem valaki megs�gta a helyes v�laszt. 
- Az agy als� r�sz�n… - mondtam ink�bb k�rdezve, mint kijelentve. 
- Remek! Folytassuk a…. – innent�l m�r t�nyleg nem �rtettem mit hord �ssze a tan�r. K�rben�ztem, hogy kifejezhessem h�l�mat a j�tev�mnek. De ki…? Edmund a pad m�sik sz�l�n�l v�rakozva n�zett r�m. 
- Te seg�tett�l? – k�rdeztem suttogva. Nem v�laszolt csak szer�nyen b�lintott egyet �s elfordult. 
- K�szi. – s�gtam elhal� hangon. Pillant�sa egy m�sodpercre r�m rebbent azt�n az �ra h�tralev� r�sz�ben nem n�zett fel�m. �n viszont kicsenget�sig a tekintet�b�l �rad� �rzelmek hat�sa alatt voltam. Nem is �rtettem mik voltak. Csak �rezni akartam, �s k�sz. 
  �ra ut�n az eb�dl� fele vettem az ir�nyt. Most k�l�n �ltem. Sz�ks�gem volt a mag�nyra, hogy �tgondoljam a dolgokat. 
- Szia Lily! Ide �lhetek? – feltekintettem �s Edmund aranyl� szemei n�ztek r�m.  
- Persze… - meglep�dtem, de igyekeztem elrejteni. 
- Szeretn�k veled besz�lni valamir�l. – bizonytalannak l�tszott. 
- Mondjad. – teljesen k�ba voltam a tekintet�t�l, de pr�b�ltam nem kimutatni. 
- H�t igaz�b�l tudom, hogy Julie besz�lt veled. �s azt is tudom mit mondott neked Sabin. Szeretn�k Juliette miatt bocs�natot k�rni. Amit Sabint�l hallott�l m�r nem �rv�nyes, gondolom hallani sem akarsz a dologr�l… Julie tal�n r�d ijesztett. – a pillant�s�t�l teljes�n k�sz voltam. 
- ��hh… Iz�… H�t… Juliette nem �r�lne neki ha veled menn�k a b�lba. �s Sabin se. – b�r Sabin nagyon nem �rdekel tettem hozz� gondolatban. 
- Igen, �s igaz�b�l a n�v�remnek igaza van. Nem szabad bar�tkoznunk.  
TESS�K??? Gondolataim m�ris a Twilightot juttatt�k eszembe: „Jobb, ha mi ketten nem bar�tkozunk egym�ssal – magyar�zkodott. – B�zz bennem!” 
- Tudod, olvastam a Twilightot �s olyan fura, hogy mindig olyanokat mondasz, mint Edward! – Tess�k??? Ezt hangosan KIMONDTAM??? Ism�t a gondolataim ordib�ltak.  
- �n is olvastam a k�nyvet. – fur�n n�zett r�m. Agg�dva. – Nem vagyok… v�mp�r. – Ezt olyan bizonytalanul mondta ki, mintha � se gondoln� komolyan. 
- �n… �risten most biztos azt hiszed, milyen egy elmebeteg l�nnyal hozott �ssze a sors. Bocsi. – les�t�ttem a szemem.  
- Mennem kell. Suli ut�n l�gy sz�ves keress meg a parkol�ban! – hangja most hat�rozottan, kim�rten csengett. M�gis gy�ny�r� volt. 
- Persze. Rendben. – sz�rakozottan v�laszoltam, m�g mindig nem hittem el, hogy kimondtam. T�nyleg elment az eszem. 
 
  - Itt vagyok. Sz�val, mit szeretn�l? – k�rdeztem Edmundt�l a parkol�ban. M�r v�ge volt az utols� �r�mnak is. 
- L�gy sz�ves a kocsimban besz�lj�k meg. Nem tartozik m�sokra. – �s jelent�s�gteljes pillant�ssal n�zett a t�l�nk k�t kocsira �ll� fels�bb �vesekre. 
- Van kocsid? – ez kicsit fura volt, mivel Angli�ban csak 17 �ves kort�l lehetett jogsit szerezni.  
- Igen, igaz�b�l meg vannak a kapcsolataim. – kicsit fur�n mosolyodott el, mintha ez vicces dolog lenne, de m�s nem �rthetn�. 
  Besz�lltunk a kocsiba. Feltekerte a f�t�st, mert el�g hideg volt.  
- Amit eb�dn�l mondt�l nem hagy nyugodni. – agg�dva n�zett r�m. Ism�t. 
- Jajj az csak v�letlen j�tt, nem is tudom mit gondoltam. Csak… tudod engem a suliban megr�gz�tt Twilight fanatikusk�nt ismernek. Ezt m�g nem hallottad? – k�rdeztem viccel�dve. 
- Nem. De az az igazs�g, van valami, amit el kell neked mondanom. S�t. K�t dolog is. Lily, tetszel. R�g�ta figyellek. Nem k�ne, de t�nyleg tetszel. Mint l�ny. De ez baj. – most m�r f�lve n�zett r�m, hogy mi lesz a reakci�m. �n nem tudtam mit mondjak. Tudat alatt ami�ta megl�ttam erre v�rtam. De az utols� mondata megijesztett. 
- �s… mi a… m�sik dolog? – csak f�lve mertem feltenni a k�rd�st. 
- Miel�tt elmondan�m, lenne hozz�d egy k�rd�sem. Mit �rzel ir�ntam? – tekintete az eny�met kereste, pr�b�lt v�laszt tal�lni a k�rd�s�re. 
- Mi�ta… megl�ttalak… ugyanaz, mint neked. – csak �gy tudtam kimondani. Nem tudtam meghat�rozni. Nem szerelem. Egyel�re. Egyel�re csak egy k�l�n�s vonzalom. Vonzott a titokzatoss�ga. A sz�ps�ge. Az intelligenci�ja. Mert vitathatatlanul okos volt. Nem �gy, mint egy str�ber, hanem… intelligens.  
- Rendben. Nem mondom el a m�sik dolgot. Igaz�b�l csak ennyit akartam, de ezent�l nem bar�tkozhatunk! �s ez komoly!  
- Ok�. Ha ezt akarod. De akkor nem �rtem m�rt mondtad ezt el nekem! – kezdtem ideges lenni. Vajon mit akart m�g mondani? 
- Mint mondtam, olvastam a Twilightot �gy n�h�ny dolgot megel�zend�, ezt tiszt�zni akartam. – komolyan, szigor�an n�zett a szemembe. H�ha, ez hat�rozottan �gy hangzott, mintha �lmodn�k!  
 
  Otthon nem volt senki. Bementem a szob�mba elvet�dtem az �gyon �s elkezdtem �v�lteni. Teli torokb�l. Ez m�r nekem sok volt. Mindenki hagyjon b�k�n. Meg akarok halni. Hogy lehet ennyi gonddal �s k�rd�ssel �lni? Behalok. De most komolyan. Senki nem �rt meg. Abbahagytam az �v�lt�z�st, nehogy a szomsz�dok idegeire menjek.  
- Kicsim! Itthon vagy? – nem is hallottam, hogy any�m haza�rt. 
- Igen anyu! 
- Te �v�lt�tt�l az el�bb, mint akit vernek? – k�rdezte csod�lkozva. 
- Igen. Csak m�r ki kellett adnom a f�radt g�zt. – v�laszoltam megad�an. 
- Ok� �desem, de ebb�l ne nagyon csin�lj rendszert! A szomsz�dok nem hiszem, hogy �r�mmel veszik a stressz levezet�si m�dszered! �s igaz�n elmondhatn�d, mi nyomja a lelked! Az sokat seg�tene! 
- Nem, anya ezt nem fogom elmondani, mert h�ly�nek fogsz n�zni! 
- Dehogyis! Az any�d vagyok! 
- Ok�. Elmondom. De el�tte pakolj le! 
Miut�n letette a cucc�t bej�tt a szob�mba.  
- Akkor mes�lj. Hallgatlak. 
- J�, de t�nyleg h�ly�nek fogsz n�zni. Valamint megint a fejemhez fogod v�gni, hogy Twilight-fanatikus vagyok. 
- Kicsim, m�r ne haragudj, de t�nyleg f�gg� vagy! – mondta anya hat�rozottan. 
- Ok�. Akkor meghallgatsz? 
- Persze. 
- Tudod, Masen�k TELJESEN �gy n�znek ki, mint a k�nyvben le�rt �llatv�rt sz�v� v�mp�rok! De t�nyleg teljesen �gy n�znek ki! Aranyl� szemek, r�ad�sul �gy, hogy nem is v�rtestv�rek. Semmi rokoni kapcsolat! �s m�gis hihetetlen�l gy�ny�r�ek �s arany szem�k van �s kialvatlannak l�tszanak, �s nem esznek semmit menz�n �s titokzatosak. �s Edmund azt mondta nem szabad bar�tkoznunk �s a n�v�re is azt mondta az vesz�lyes lenne r�m n�zve! Anya �n t�nyleg f�gg� vagyok, de szeretem Edmundot! R�ad�sul �gy, hogy alig ismerem �s m�gis! SZERETEM!