Huszonegyedik fejezet 
 

     ,, - M�g egy h�tk�znapi esk�v� megszervez�se is sok id�be telik, valamikor h�napokba!” – mondta nekem Rosalie, a Jasperral val� eljegyz�s�nket k�vet� nap ut�n.

     Mi�ta Rose megosztotta velem �lete titk�t testv�rk�nt kezelt engem, �s sok id�t t�lt�tt�nk egy�tt, aminek nagyon �r�ltem.

     Jasperral m�g mindig kicsit tart�zkod� volt, de az�rt m�r hozz� is sz�lt n�ha.  P�ld�nak ok��rt, amikor levette r�la az �lt�nyh�z val� m�retet.

     Rose ragaszkodott hozz�, hogy seg�tsen megszervezni az esk�v�nket. Azt mondta, hogy ez �t igaz�n boldogg� teszi, �s eltereli a gondolatait.

     H�t mit tehettem volna? Persze, hogy hagytam.

     �m abban nem �rett�nk egyet, hogy az esk�v�t hossz� ideig kell szervezni. �gy v�ltem hi�ba nem eml�keztem semmire az emberi �letemb�l, a ,, nikkelbolha” viselked�sem, ahogyan az Emmett h�vta midig, el�j�tt �s arra k�sztetett, hogy ennek a csod�latos napnak a lehet� leghamarabb kell elj�nnie.

- Hallgass r�m Alice! –  k�rt Rosalie, egy ny�r v�gi napon, amikor most r�lam vett m�retet, kez�ben egy m�r�szalaggal �s gombost�kkel – Hidd el. Mindent el�re meg kell fontolni. Nem kell �gy sietni. A lagzi �s Jasper megv�rnak.

- De �n azt akarom, hogy m�g ezen a h�ten meglegyen a Nagy Nap. – mondtam t�relmetlen�l.

- Te tudod. –vonta meg v�g�l kiss� s�rt�d�tten a v�ll�t, �s a m�reget�s tov�bbi r�sz�ben n�m�n s�rg�tt – forgott k�r�l�ttem.

     Tudtam j�l, hogy mi�rt akar ennyire akad�koskodni.

     Mint az ut�lag kider�lt neki �s Emmettnek eddig minden �vben volt esk�v�j�k, valamikor h�romszor is egy �v alatt. Rosei mag��nak tekintette az esk�v�t, �s az azzal j�r� szervezked�seket. Csak �ppen arra nem sz�m�tott, hogy �n m�g n�la is szervezked�sebb t�pus vagyok. Mindent azonnal akartam, �s persze t�k�letesre.

- V�mp�rok vagyunk az �g szerelm�re! – mondtam Jazz-nak, akivel egyik nap a szob�ban �lt�nk, �s azon merengt�nk, milyen r�vid id� alatt, milyen j� ir�nyba v�ltozott az �let�nk.  – A l�telem�nk a gyorsas�g. Amit az emberek h�napokig terveznek, az nek�nk �sszej�n k�t nap alatt!   - �rveltem szerelmemnek.

- Tudom j�l, hogy mik vagyunk. De akkor is, Alice! Lassan a testtel! – k�rte Jasper, �s �n gyanakodva n�ztem r�.

- Te mi�ta �rtesz eggyet Rosalieval? – k�rdeztem.

     Nevetett.

- Meglep� mi? Ki gondolta volna hogy valaha ez is elj�n.  – v�laszolta csendesen.

- M�r nem akarsz elvenni? – k�rdeztem keser�en.

- Mi? – sz�lt m�rgesen,  majd megfogta a kezeimet, �s mag�hoz h�zott – Semmit sem akarok jobban, csak hogy elvegyelek, �s �r�kre �sszek�ssem veled az �letemet!

- Akkor j�. –  s�hajtottam, majd megcs�koltam.

- Sz�val akkor?  Vas�rnap esk�v�? – k�rdezte gyeng�den.

- Igen! – kurjantottam boldogan �s felpattantam �lt� helyemb�l, amikor valaki kopogatott az ajt�n.

- Gyere be Edward! –  k�z�ltem, mert tudtam, hogy � lesz az, s�t a mai nap els�  fel�t m�r tegnap l�ttam egy szuper kis l�tom�s k�s�ret�ben.

     Edward mosolyogva nyitotta ki az ajt�t, de miut�n l�tta, hogy indul�sra k�szen �llok r�m n�zett �s az arc�r�l lefagyott a mosoly.

- Oh – s�hajtott –  M�r l�ttad el�re! – k�z�lte kim�rt st�lus�ban.

- Sajn�lom. Ilyen a k�pess�gem.  –k�z�ltem vele, �s egy puszit nyomtam az arc�ra – Mehet�nk.

     Lerohantam a l�pcs�n. Az ajt�ban Esme v�rt r�m. � m�g nem sejtette, hogy tudok a meglepet�sr�l, �s nem akartam elrontani az �r�m�t.

- Hov� megy�nk? –  k�rdeztem tettetett meglep�d�ssel.

- Majd megl�tod.  – kuncogott titokzatosan.

- Ne is rem�nykedj Esme! –  sz�lt le a l�pcs�r�l j�vet Edward – M�r mindent tud!

     Amikor Edward le�rt mell�m egy hatalmas tockost pr�b�ltam lenyomni  neki, de ezt m�r l�thatta a gondolataimban, mert nemes egyszer�s�ggel elhajolt el�lem, �n meg j�l belevertem a falba.

- Ugye nem gondoltad komolyan, hogy meg�thetsz? – k�rdezte kiss� �nel�g�lten.

- Rem�nykedni m�r csak szabad. – mondtam �s Esme - hez fordultam, akin l�tszott, hogy kicsit elkeseredett.

- Sajn�lom. De m�g tegnap l�ttam, hogy mire k�sz�lt�k �s h�t… - elharaptam a mondatot  - Att�l f�ggetlen�l �rt�kelem az �tletet, �s nagyon boldog vagyok. K�sz�n�m. Im�dlak titeket. – sz�ltam �s meg�leltem nevel�any�mat.

     L�ttam, ahogy Esme arca �jra felragyog.

- Az �n hib�m.  – mondta – Gondolhattam volna, hogy egy ilyen meglepet�st megoszt veled a j�v�.

- Semmi baj. �n ink�bb jobban tartok Rose reakci�j�t�l. – mondtam kiss� fesz�lten.

- Att�l tarthatsz is! –  mormolta Edward mellettem.

     Az emelten Rose felcsend�l� hangj�t hallottam.

- Hogy micsoda? Te sem tudod? – k�rdezte, �s �n r�gt�n tudtam, hogy Jasperral t�rsalog.  – Ezt azonnal tudnom kell!

     Az emeltr�l most, Rosei sz�guldott le, Jazz k�s�ret�ben. Egyik  kez�ben egy feh�r csipkeszeg�ly volt, a m�sikban gombost�k gy�jtem�nye.

- Alice! – d�rrent r�m – Mi�rt nem mondtad, hogy neked m�r van elk�pzel�sed a ruh�dr�l?

- Sajn�lom. – szabadkoztam - De a f�tyolt amit nekem varrsz az csod�latos.  �g�rem, hogy hordani fogom.

     Rose felh�zta a szem�ld�k�t.

- Biztos? Mert feleslegesen nem k�nl�dom vele! – fenyeget�z�tt.

- Esk�sz�m. – mondtam �s meg�leltem.

     N�v�remet mindig is hirtelen �rt�k �rzelemd�s kit�r�seim, ez�rt most is, mint �ltal�ban mindig megveregette a v�llam, �s lassan eltolt mag�t�l.

- J�, j�.  –  sz�lt, �s visszament az emeletre.

     Jasper k�rd�n n�zett r�m.

- Ne gondolj semmi rosszra. Csak mennyasszonyi ruh�t megy�nk venni.

- Akkor j�. –  mondta �s megcs�kolt, majd a emelet ir�ny�ba n�zett.

     Most Emmett �s Carlisle j�ttek le. Egyszer� ruh�ban voltak, �gy felt�teleztem, hogy vad�szni mennek.

- Vad�szni? – k�rdeztem az�rt r� a biztons�g kedv��rt.

- Nem eg�szen. –vigyorgott Emmett – Jasper leg�nyb�cs�j�ra k�sz�l�nk!

- Csak semmi extra dolog! -  mutattam Emmett fel�, a mutat�ujjamat.

- Ne agg�dj! – sz�lt kiss� csal�dottan – �n valami izgit akartam, de mivel Carlisle is j�n… - t�tov�n pillantott nevel�apja fel�.

- Helyes. Csak kem�nyen fogd �ket. – k�rtem a sz�ke doktort.

- Nem lesz gond. – nevetett a f�rfi �s kil�pett a szabadba.

     Jasper �s Emmett k�vett�k. Esme �s �n kelet fel� fordultunk.

- Ir�ny Philadelphia. –  mondta Edward.

- Te is j�ssz?  - k�rdeztem meglepetten.

- Baj? – sz�lt kiss�  s�rt�d�tten.

- Dehogy. Csak azt hittem, hogy  te is sz�rakozni akarsz. 

- Ink�bb veletek megyek.

- Akkor induljunk. –  mondta Esme.

     Miel�tt elmehett�nk volna, Rosalie kinyitotta az emeleti ablakot, �s lesz�lt nek�nk:

- El�re mondom, hogy a h�feh�r sz�n� ruh�t v�lassz!

- Rose! Rendben lesz.  –mondtam gyorsan �s elindultam.

     Esme �s Edward k�vettek.  

***

Amikor Philadelphi�ba �rt�nk, �n r�gt�n tudtam,  hogy melyik bolthoz kell menn�nk. M�r a v�rosba �rkez�s el�tt l�ttam az esk�v�i ruh�kat �rus�t� boltot �s a h�lgyet, aki egyszer olyan kedves volt velem, �s adott nekem ruh�kat.

- Ez az az �zlet?   - k�rdezte Esme.

- Igen.  – sz�ltam el�gedetten.

     Benyitottam, �s a kis cseng� �gy csilingelt, mint ahogy arra pontosan eml�keztem. A boltban k�t m�sik fiatal l�ny v�logatott lelkesen.

- Ezt n�zd meg. – sz�lt az egyik, �s arra a ruh�ra mutatott, amit �n is magamnak akartam.

- Oh ne! – s�hajtottam fel, �s Esme fel� fordultam – �n is azt szerettem volna. L�ttam m�r egyszer �s m�g akkor eld�nt�ttem, hogy ha esk�v�m lesz �n abban fogok az olt�rhoz s�t�lni.

- M�g j�, hogy veletek j�ttem. – mondta Edward, �s lassan megker�lt minket, majd odas�t�lt a k�t l�nyhoz akik l�legzet�ket visszafojtva meredtek r�.

- Eln�z�st h�lgyeim –  sz�lt m�z�des hangon – A h�gomnak is ez a ruha tetszik, �s annyira szeretn�m ha ebben l�tn�m f�rjhez menni.

- Oh. �rtj�k. – lehelte l�gyan az egyik l�ny �s Edward v�lla f�l�tt Esm�re �s r�m pillantott, majd tekintet�t �jra Edwardra szegezte.

- Nem lenn�nek oly kedvesek, hogy �tengedik neki ezt a ruh�t �s �n�k mondjuk m�st v�lasztan�nak? – k�rlelte sz�vszaggat� s�rmos�ggal a fi�, �s �n akaratlanul is elmosolyodtam, mert l�ttam, hogy a l�nyok m�r a r�gen lemondtak a ruh�mr�l.

- V�g�l is mi�rt ne?!  - mondta a m�sik l�ny, �s a szempill�it rebegtette Edward fel�.

- Milyen kedvesek. K�sz�nj�k sz�pen. Sok boldogs�got a frigyhez. – tette m�g hozz�, majd mindkett�nek kezet cs�kolt, �s vigyorogva fordult fel�nk.

- Szeg�ny l�nyok. –  s�hajtott Esme, de az�rt � is el�gedettnek t�nt.

- K�sz�n�m. –h�l�lkodtam �s azonnal lekaptam a ruh�t a fogasr�l.

- Semmis�g volt.  –  sz�lt magabiztosan Edward.

- De mi�rt mondtad, hogy a h�god vagyok?!  - k�rdeztem kiss� m�rgesen.

- Mert az is vagy. �n sokkal hamarabb lettem v�mp�r, mint te. Ennyi.  – t�rta sz�t a karjait.

- Igaz. – �rtettem egyet �s k�zben finoman magamhoz �leltem a ruh�t.

     Ekkor az elad�n� j�tt el�  a rakt�rb�l, �s sz�les mosolyt villantott fel�m.

- Alice Cullen. – mondta nemes egyszer�s�ggel, mintha csak tegnap j�rtam volna itt.

- Mondtam, hogy elj�v�k a ruh��rt. J� napot! – sz�ltam el�gedetten.

- J� napot, kedvesem. Mennyire megv�ltozott. – mondta el�gedetten – �n ragyog a boldogs�gt�l. Esk�v� lesz ha nem t�vedek, ugye?

     B�lintottam.

- Jasper a neve. Itt tal�lkoztam vele Philadelphi�ban.

- Ez pomp�s. Gratul�lok. Sok boldogs�got k�v�nok.

- K�sz�n�m.

- Fizetn�nk.  –sz�lt mellettem halkan Esme, �s el�m l�pett.

- Nem hagyhatom, hogy ti fizess�tek ki! – mondtam neki.

     M�r tegnap is l�ttam, hogy Esme akarja, majd kifizetni a ruh�t. Eld�nt�ttem, hogy ezt nem fogom engedni.

- K�rlek kincsem. –  bec�zgetett anyai m�don – Ez a mi n�szaj�nd�kunk. Carlisle – � �s az eny�m. Megs�rtesz ha nem fogadod el!

- De… - pr�b�ltam ellenkezni.

- Semmi de!

     Esme �s a boltos a pulthoz l�ptek, majd l�ttam a sok doll�rt megcsillanni nevel�any�m kez�ben. A k�vetkez� pillanatban a ruha m�r egy eleg�ns pap�rdobozban pihent.

- Akkor viszl�t! – k�sz�nt el az elad�.

- Minden j�t.  –  mondtam, �s Edwardot k�vetve kil�ptem a szabadba.

     Azonnal visszaindultunk Hoquiamba.

     Izgatottan konstat�ltam, hogy holnap �r�kk� tart� h�s�get fogok esk�dni Jasper - nak �s � is nekem.

     Boldogan futottam az otthonunk fel�.  

     *** 
 

     Vas�rnap lett.

     El�rkezett a Nagy Nap.

      Jasper �s az �n egybekel�sem napja.

     Ha csak r�gondoltam a mai napra remeg�s futott v�gig a testemen persze a boldogs�gt�l, �s nem az�rt mert f�ltem. Nem olyan voltam, mint a t�bbi mennyasszony, akik az esk�v�j�k napj�n be p�nikolnak �s �gy �rzik rossz d�nt�st hoztak.

     Pontosan tudtam, hogy �letem legjobb d�nt�s�t hoztam meg, �s ez el�gedetts�ggel t�lt�tt el.

     Az esk�v�t a kertben tartottuk, amit �n �s Rose �t perc alatt d�sztett�nk fel lampionokkal. A k�pletes olt�rt, az �ri�si lucfeny� alatt rendezt�k be

     Tudtam, hogy a cerem�ni�n csup�n egyetlen emberi l�ny lesz jelen. A v�ros papja, aki igencsak meglep�d�tt, amikor Carlisle megk�rte �t az esem�ny lebonyol�t�s�hoz.

     Az olt�rhoz egy ez�stsz�n� sz�nyeg vezetett, amit �n titokban teleraktam r�zs�kkal �s Esme m�s vir�gaival. Ezt az�rt csin�ltam titokban, mert Emmett a szememre vetette, hogy mindent t�lcicom�zok, �s nem akartam, hogy  tilosban �rjen, hogy azt�n megmondhassa: L�m igaza volt. Szeretem a giccspar�d�t.

     M�r egy teljes napja nem l�ttam Jasper-t, �gy Rosalie –t�l �rtes�ltem a hossz�ra ny�lt leg�nyb�cs�r�l, ami f�k�nt abban mer�lt ki, hogy Emmett m�rt�r arccal megengedte Jazz-nak, hogy medv�kre vad�sszon.

- Mi�rt nem l�thatom? –  k�rdeztem nyafogva Esme - t�l.

- Ez olyan babonaf�les�g. Ha az esk�v�i ruh�dban l�t meg, akkor minden  rosszul s�lhet el!

- Akkor vedd �gy, hogy nem sz�ltam. – mondtam Esme - nek, � meg csak igazgatta rajtam a fodros selyemruh�t.

     Rosalie, maga tette fel a fejemre az �ltala k�sz�tett f�tylat, ami t�nyleg sokkal szebb volt, mint amit a boltban kaptam a ruh�hoz.

     Korona alakot form�zott, �s k�z�pen a Cullen c�mer volt sz�pen, apr�l�kosan belev�sve. A fejd�sz k�t v�g�hez simult hozz� a selyem f�tyol, amit cikorny�s bet�k d�sz�tettek, �s az �R�KK�  sz�t mint�zt�k.

- K�sz van m�r a mennyasszony? – k�rdezte Emmett, �s benyitott a szob�ba.

      S�t�tk�k �lt�nyben �s csokornyakkend�ben fesz�tett, ak�rcsak Edward aki szint�n bedugta a fej�t, hogy meglessen, hogyan is festek.

- Sz�p. – h�mm�gtek egyszerre, �s �n meg csak nevettem, majd megpusziltam �ket.

     Rosalie m�ly dekolt�zs� s�t�tk�k szat�nruh�t viselt, ami nagyon �sszeillet Emmett ruh�zat�val. 

     Esme t�rdig �r�, fodros �s tereb�lyes lila sz�n� est�lyit h�zott.

     Carlisle egy egyszer� fekete �lt�nyt �lt�tt mag�ra, de ebben is pomp�san festett, mint mindenben.

Edward az alkalom kedv��rt az udvarra tette ki a zongor�t �s � j�tszotta a n�szindul�t. Emmett volt Jazz tan�ja, Rose az eny�m.

     Esme megenyh�lt tekintettel n�zett, ahogy lassan Carlisle – ba karoltam �s kil�pt�nk az udvarra.

     M�r alkonyodott, �gy nem voltunk vesz�lyben a napf�ny miatt.

     A pap furcs�n szeml�lte a vend�gek hi�ny�t. Hallottam, amikor Emmett nevetett a tiszteletes  az arckifejez�s�n, �s odas�gta neki:

- Csendes �s z�rtk�r� lagzit akartunk!

- Oh. �rtem. Persze. –  motyogta az id�s ember.

     Ekkor azonban megl�ttam Jasper-t.

     � is k�k �lt�nyben �llt, �s olyan volt a lampionok f�ny�ben, mint egy mitologikus isten.

     M�zsz�n�  haja sz�pen f�s�lten omlott a homlok�ra, valamint az arca k�r�. Szemei aranysz�nben pomp�ztak. A kez�t szorosan maga mellett tartotta. Eddig � is a papot figyelte.

       �m amikor megl�tott elmosolyodott, �s sz�pen lassan v�gigm�rt.

     �n is ezt tettem.

     T�k�letesen n�zt�nk ki, ehhez k�ts�g sem f�rt.

     Edward abbahagyta a zongor�z�st, majd  be�llt Esme �s Carlisle mell�, aki id�k�zben cs�kot nyomott a homlokomra, �s elengedett.

     Emmett �s Rosalie el�gedetten n�zetek minket.

     Majd Rose f�rj�re kacsintott, �s �n r�gt�n tudtam, hogy k�z�lte vele: Nekik is esed�kes m�r egy �jabb esk�v�.

     Jasper �s �n egym�s fel� fordultunk. Megfogtuk egym�s kez�t, �s a pap belekezdett a mond�k�j�ba.

     �n szinte semmit sem hallottam bel�le. Elmer�ltem Jasper gy�ny�r� szemeiben �s �gy �reztem �n vagyok a vil�g legboldogabb…  na j� kimondom … v�mp�rja.

- Alice, akarod  - e f�rjed�l Jasper-t?  - k�rdezte a tiszteletes.

- Akarom.

- �s te Jasper? Akarod –  e feles�ged�l Alice-t?

- Akarom. – mondta, �s r�m kacsintott.

- Akkor mostant�l f�rj �s feles�g vagytok. Cs�kolj�tok meg egym�st.

     Jasper fel�m fordult, �s m�r majdnem megcs�kolt volna, amikor �reztem, hogy �sszesek �s a karjaiba zuhanok. Testem a szok�sosn�l is jobban elnehez�lt. A szemeim olyan dolgot l�ttattak, amit sosem akartam l�tni.

     Nom�d v�mp�rok egy csoportja k�zeledett fel�nk. A vezet�j�k pedig nem volt m�s, mint  maga Maria, akit Jasper t�rt�neteib�l, m�r az eg�sz Cullen csal�d  ismert.

     Hallottam, ahogy a t�bbiek k�r�m gy�lnek, �s Jazz aggodalmasan �gy sz�lt:

- Mi az Alice? J�l vagy? Mit l�tsz?

- Maria, �s m�g egy csapat nom�d v�mp�r. – suttogtam, majd hirtelen magamhoz t�rtem.

     A csal�dom �vatos �s sz�rny�lk�d� pillant�st v�ltott, majd hallottam, ahogy k�t fiv�rem egyszerre mordultak fel.

- Hallom a gondolataikat. –  mondta Edward  - Jasper�rt j�nnek!