M�r megint ott �lltam az iskola el�tt. Ugyanabban a ruh�ban, amiben mindig. Ugyanott, ugyanakkor �s el�re tudtam mi fog k�vetkezni. M�gsem tudtam kinyitni a szememet, kil�pni az �lomb�l, ami id�r�l id�re visszat�r. Mivel tudtam, hogy �gysem fogok fel�bredni, hagytam, hadd sodorjon mag�val.

Az iskola sz�pen volt feld�sz�tve, hiszen b�l volt. Az els� �s utols� iskolab�lunk k�z�sen. �s soha nem lesz t�bb. Ott �lltam, a gy�ny�r�, any�m varrta ruh�mban �s v�rtam R�. R�, aki �letem nagy szerelme volt. L�pteket hallottam magam m�g�tt, de tudtam, hogy ki az, nem kellett h�tran�znem. K�t er�s kar �lelt �t. M�g mindig nem fordultam meg. Sam hozz�m b�jt �s egy puszit nyomott az arcomra. Nem mondott semmit, ahogy sosem az �lmaimban, csak megfogta a kezemet �s bevezetett az iskol�ba.

Ha az eddigi megr�zk�dtat�sok nem lettek volna elegend�ek sz�momra, a fant�zi�m egy �jabbal aj�nd�kozott meg. A t�ncparketten farkasok voltak. Sehol egy di�k, egy tan�r, csak farkasok. Mindegyik r�m vicsorgott �s hirtelen nekem t�madtak. Persze tudtam m�r, hogy nem lesz semmi bajom, de mindig megijedtem a v�rben �sz� szemeik l�tt�n. M�g most is kerestem Samet, de nem volt sehol. Tudhattam volna... A farkasok szerencs�re nem tudtak a k�zelembe j�nni, mintha egy l�thatatlan fal lenne k�z�tt�nk.

�s akkor �szrevettem szerelmemet: ott �llt a faln�l �s - mint mindig - �szre sem vette, hogy a farkasok meg akarnak t�madni engem. M�r r�g nem is engem n�zett, hanem Emilyt, az unokatestv�remet.

Ezt a pillanatot sohasem tudtam megszokni. Annyira f�jt, annyira rosszul esett, annyi megd�bbent� volt. A kapcsolatunk mindig az igazs�gon alapult. �s m�gis, az �lmomban �gy �reztem Sam megcsalt engem. Pedig � ezt sose tette volna meg velem. Tisztelt annyira. Mindig �szinte volt velem, legal�bb is azt hittem. Persze vannak olyan dolgok, amikr�l jobb, hogy csak ut�lag szereztem tudom�st, de n�ha �gy �rzem jobb lett volna, ha sosem tudom meg az igazat.

�lltam ott �s nem mozdultam. Csak n�ztem �ket, ahogy Sam �lelgette Emilyt, ahogy megcs�kolta. Nekem pedig folytak a k�nnyeim �s nem tudtam mit csin�lni. Sosem mertem k�zelebb menni hozz�juk, f�ltem, hogy elt�nik a fal, ami megv�d a farkasokt�l. Most viszont eld�nt�ttem, hogy nem �rdekelnek ezek az �llatok, hiszen �n is k�z�j�k tartozom, b�rmikor �t tudok v�ltozni �s meg tudom v�deni magam.

�vatosan l�ptem egyet, a l�thatatlan fal m�g mindig �llt. Fels�hajtottam �s l�ptem m�g egyet. �gy t�nt nem kell f�lnem a t�mad�st�l, �gy mer�szebben l�pkedtem Sam�k fel�. Amikor oda�rtem, es�lyem sem volt b�rmit is mondani. Sam olyan d�h�sen fordult fel�m, ahogy tal�n m�g sohasem l�ttam.

- Ez a te hib�d! - ki�ltotta �s r�mutatott Emilyre. R�n�ztem a l�nyra �s felki�ltottam. Emily arca hirtelen olyann� v�lt, mint amilyen most: arca jobb oldal�n h�rom m�ly sebhely.

Hangos kiab�l�somra �bredtem fel. Nem Emily arca v�ltott ki bel�lem ilyen reakci�t, hanem a b�ntudat. Igen, Samnek igaza volt. �n vagyok a felel�s Emily sebei�rt.

Felkeltem az �gyamb�l, mert �reztem, hogy az egyre fokoz�d� idegess�g �s k�ts�gbees�s szor�t bel�lr�l.

�r�ltem, hogy nincs itthon senki. Nem tudtam volna mivel kimagyar�zni korai kel�semet �s sik�toz�somat, amit val�sz�n�leg anyu �s Seth is meghallottak volna. Persze Seth �gy is tudja, hogy valami bajom van, �s val�sz�n�leg amint tud, fut haza, de err�l nem besz�lek senkivel. Ezt a dolgot magamnak kell rendeznem a fejemben �s a lelkemben. Csak ez nem olyan k�nny�, m�r t�bb �ve pr�b�lok t�ljutni Samen, de nem megy. A tov�bbl�p�st az sem k�nny�ti meg, hogy szinte minden nap l�tom. Az a p�r h�t j�t tett Jacobbal �s az �cs�mmel, de a falk�k �jra egyes�ltek �s most �jra Sam parancsol nekem is.

Gondolataimb�l korg� gyomrom riasztott fel. Tegnap este holt f�radtan estem haza �s m�r nem volt energi�m vacsor�t csin�lni.

Gyorsan lementem a konyh�ba �s k�r�ln�ztem h�tha akad valami ennival�. Sajnos, ami�ta anya „j�ban van” Charlie Swannel, az�ta kevesebbet van itthon, �gy kevesebb ideje is jut a h�ztart�sra. Nem akarom b�ntani, neki is kij�r a boldogs�g. Szinte egy id�ben vesztette el a f�rj�t, �s a gyerekeit. Hiszen ami�ta a falka tagjai vagyunk mi sem t�lt�tt�nk t�l sok id�t itthon.

�ppen elk�sz�ltem a szendviccsel, amikor berobbant Seth.

- Mi t�rt�nt veled? – k�rdezte idegesen, majd amikor k�rben�zett �s l�tta, hogy nincs semmi baj, le�lt mell�m. – M�r megint az a h�lye �lom. – s�hajtotta. Ismert annyira, hogy r�gt�n tudta mi a helyzet. Nem k�rdezett semmi, �gysem v�laszoltam volna neki. Sam tabu t�ma volt kett�nk k�z�tt.

- Hagyjuk. – mondtam halkan. – Mi �js�g az erd�ben? – Pr�b�ltam elterelni a gondolatait.

- Semmi k�l�n�s. M�g egy v�rszomjas v�mp�r sem akart bet�rni az �jszaka.

- Seth! – sz�ltam r� m�rgesen. – Ezzel ne viccel�dj. Az elm�lt id�ben sajnos t�l sok v�mp�r volt ezen a vid�ken.

- �s m�g mindig t�l sok van? – k�rdezte incselkedve Seth. Tudta, hogy nem szeretem Cullen�ket. Igaz�b�l a rezerv�tumban senki sem szerette �ket, csak az �cs�m…na meg Jacob, de � egy m�s eset volt.

- Seth. – s�hajtottam. – Nem norm�lis ez a v�rsz�v�m�nia…

Nem sz�lt semmit. Visszav�g�son t�rte a fej�t, de nem jutott semmi j� az esz�be.

Ezek voltunk mi: a testv�rek, akik im�dj�k, m�gis egyfolyt�ban ugratj�k egym�st. Nem is tudom, mi lenne velem Seth n�lk�l. Unalmas lenne az �letem, az biztos.

Az �cs�mre n�ztem �s �gy t�nt m�r m�shol j�r az esze.

-Ja, egy�bk�nt Sam k�rt, hogy sz�ljak neked: ma este te meg � lesztek �rs�gben.

Na, m�r csak ez hi�nyozott! Nagy leveg�v�tel k�zben lehajtottam a fejemet az asztalra.

-M�r csak ez hi�nyzott m�ra… - morogtam.

-Nyugi. Ki fogod b�rni. – veregette meg a v�llamat az �cs�m.

-Musz�j lesz. – mondtam k�nyszeredett mosollyal, mik�zben a megkezdetlen szendvicset Seth el� toltam. – K�red? Nekem mennem kell. Ma valami nagy csoport j�n �s m�g tal�lnom kell valakit, aki helyettem vezetgeti �ket a rezerv�tumban.

-K�szi, �gyis �hes vagyok.

Nem v�rtam meg, am�g befejezi a reggelit, mert m�r am�gy is k�s�sben voltam. Sietve, szinte futva tettem meg az utat a munkahelyemig. Egy turisztikai k�zpontban dolgoztam, mint idegenvezet�. Csak sajnos ez elm�lt id�ben kevesebbet j�rtam be, mint kellett volna. Persze mindenki tudta, hogy a „t�rzs fontos �gyeivel” vagyok elfoglalva. Ezt Sam adta be nekik, aki nagyon nagy befoly�ssal rendelkezik m�g az id�sebbek k�z�tt is. Hihetetlen mire k�pes az a fi� �s hihetetlen, hogy nem b�rok t�ll�pni rajta. Tal�n az is megnehez�ti a helyzetemet, hogy Sam bar�tk�nt kezel, �s nem �gy mint egy exbar�tn�t. Sosem eml�keztetett azokra a dolgokra, amik akkor r�gen t�rt�netek…�s �n sem akarok r�juk eml�kezni. De sajnos az �lmok gyakran mutatnak olyan dolgokat, amiket nem akarunk, �gy minden �jszaka l�thatom a m�lt darabk�it.

Hirtelen a k�zpont �p�lete t�nt fel el�ttem amely r�gt�n visszar�ntott a val�s�gba. Egy kis hagyom�nyos �p�tm�ny volt, amilyet �seink a „s�trak ut�ni” id�kben haszn�ltak. Persze minden l�togat�nak az az els� k�rd�se: hol vannak az indi�ns�trak? Ilyenkor ki kell �br�nd�tanunk �ket, hogy mi m�r r�gen nem wigwamokban lakunk. Ezen �k mindig �gy meglep�dnek. Nem tudom mi�rt hiszi azt mindenki, hogy az �slak�k lemaradnak a fejl�d�sben. Itt is van telefon, t�v�, internet, aut�, mobiltelefon…vagyis minden, ami a civiliz�lt �lethez sz�ks�ges. Annyi a k�l�nbs�g, hogy mi �poljuk a hagyom�nyainkat �s megeml�kez�nk el�deinkr�l.

Amikor bel�ptem az ajt�n m�r tudtam, hogy elk�stem: ott volt m�r a csoport. �gy nem fogom tudni �ket lepasszolni senkinek. Na mindegy, maximum v�r r�m egy kicsit Sam. Biztos meg�rti majd, hogy nem akartam ezeket a szeg�ny turist�kat egyed�l hagyni egy kupac farkas k�z�tt…