-�dv�zl�m �n�ket a Quileute t�rzs rezerv�tum�ban! – kezdtem szok�sos bevezet�met. – Leah Clearwater vagyok, �s �n fogom �n�ket k�rbe vezetni a falun. – mondtam, mik�zben s�t�ltam a turist�k el�tt. M�r milli�szor elhadartam ezt a sz�veget, �s kezdtem kicsit unni. A szab�lyzat viszont megk�v�nta, hogy „tisztelettud�an k�sz�nts�k a l�togat�kat” �s „tartsuk be a formai dolgokat”. �n m�gis azt a r�szt szerettem a legjobban, amikor k�zvetlen�l besz�lgethettem az emberekkel. A rezerv�tumban egy csendes, visszah�z�d�, s�t a „Sam-�gy” �ta mag�ba z�rk�z� l�nyk�nt ismertek, de �n val�j�ban nem ilyen vagyok. Szeretek ismerkedni, ilyenkor teljesen az alapokt�l indul az ember. Nem tudunk semmit a m�sikr�l, nem l�ttuk feln�ni a szem�nk el�tt, nem ismerj�k a csal�dj�t, bar�tait, szerelmeit. Nincsenek el��t�letek �s ez a legfontosabb.

Sz�val most itt volt egy �jabb kupac szerencs�s, aki engem kapott meg idegenvezet�nek �s t�lem k�rdezhettek ak�rmit. Egy nyolc�ves forma kisfi� r�gt�n meg is sz�lalt:

-Mi az indi�nneved?

Elmosolyodtam. Egy olyan k�rd�s, amit mindig mindenki megk�rdez.

-Nekem nincs indi�n nevem. – hajoltam le a fi�hoz. Majd felegyenesedve folytattam: - A t�rzs�nk �vtizedek �ta nem haszn�lja a szok�sos megnevez�seket, mint �l� Bika vagy Zuhan� Sas. N�lunk ez valahogy kikopott a besz�db�l. Illetve a t�rzs pr�b�lt beilleszkedni a bev�ndorl�k vil�g�ba, �gy ink�bb rendes neveket kaptunk.

Mivel nem volt t�bb k�rd�s, ment�nk tov�bb �s megmutattam a falu nevezetess�geit. Am�g a legt�bb ember a h�zakat, szobrokat n�zte, �n egy tekintetet v�gig magamon �reztem. Egy felt�n�en j�k�p� �s csinos, s�t�tbarna haj�, k�r�lbel�l 25 �ves f�rfi folyamatosan engem b�mult. A furcsa az volt, hogy nem zavart annyira, mint v�rtam volna, s�t szinte �r�ltem, hogy valakit jobban lek�t�k �n, mint a v�ros. L�ttam rajta, hogy � is besz�lni szeretne velem, de �jdons�lt k�s�r�m, a kisfi� egyfolyt�ban k�rdezgetett. �gy t�nt, �t nagyon �rdekli az indi�n kult�ra, �s nagyon t�j�kozott is volt.

Amikor n�ha feln�ztem az ismeretlen h�dol�mra (mert m�r csak �gy neveztem magamban), � egyre t�relmetlenebb�l kereste tekintetemet.

V�g�l csak az idegenvezet�s v�g�n siker�lt odal�pnie mell�m, de akkor meg nem sz�lalt meg. Ott �llt mellettem �s egy hang sem j�tt ki a tork�n, csak n�zett engem. A tekintete annyira furcsa volt, �gy �reztem a ves�mbe l�t. Azt�n egy �r�kk�val�s�gnak t�n� id� ut�n megsz�lalt.

-Nagyon tetszett a v�ros �s az idegenvezet�s. – mondta annyira halkan, hogy szinte nem is hallottam. Ezut�n megr�zta a fej�t, s�hajtott egy nagyot, majd elmosolyodott. Mosolya a t�k�letesn�l is t�k�letesebb volt. Ez lett volna a szerelem els� l�t�sra? Vagy az a dolog, amire a t�bbiek gondolnak, amikor a lelki t�rsr�l besz�lnek? Nem hiszem…akkor nem ezt �rezn�m. Egyszer�en csak szimpatikus a f�rfi �s meg akarom ismerni. De hogyan, ha nemsok�ra elutazik?

-Na j�, nem kertelek. – folytatta szinte m�r nevetve. – Lenne kedved velem meginni valamit?

A k�rd�s v�ratlanul �rt. Val�j�ban lett volna kedvem elmenni vele valahova, de nem felejtettem el Seth reggeli �zenet�t: Sammel kell �rs�gben lennem. De az �gyis csak este lesz, �s majdcsak kib�rom valahogy pihen�s n�lk�l.

R�n�ztem a f�rfira, aki bar�ts�gosan mosolygott �s v�rta v�laszomat.

-Sz�vesen. – mondtam ki v�g�l.

-Tudsz valami j� helyet errefel�? – n�zett k�r�l „valami j� helyet” keresve. Sajnos a rezerv�tum nem a k�v�z�jair�l volt h�res. Igaz�b�l csak egy �tterem �s egy kocsma volt. Ezt el is mondtam a f�rfinak. tan�cstalanul n�zett r�m, majd mer�sz l�p�sre sz�ntam el magam.

-Mi lenne, ha elj�nn�l hozz�nk? �gysincs otthon senki… - mondtam bizonytalanul. Rem�ltem, hogy nem j�tt haza anyu �s az �cs�m is elment v�mp�rn�z�be.

-De csak akkor, ha nem zavarok.

-Nem zavarsz. – nevettem r�. – �s nem is lakunk messze. Itt a k�vetkez� utc�ban. – mutattam el h�zunk fel�.

�tk�zben nem besz�lt�nk, a f�rfi a h�zakat n�zegette, �n meg �t. Azon gondolkodtam mi�rt j�tt oda hozz�m? Mi�rt tetszettem meg neki? Mi�rt kell neki p�r nap m�lva t�bb sz�z kilom�terrel t�volabb utaznia? A sok mi�rt egym�st k�vette a fejemben, de tudtam �gysem kapok r�juk v�laszokat. Megk�rdezni �gysem merem, mag�t�l pedig nem fogja elmondani.

�pp kezdett volna m�r k�noss� v�lni a csend, amikor haza�rt�nk. Kinyitottam az ajt�t, �s el�re akartam engedni a f�rfit, de � csak kiny�jtotta a karj�t �s annyit mondott:

-Csak a h�lgy ut�n.

Izgatottan l�ptem be az el�szob�ba. Nem tudtam mi fog kis�lni ebb�l, de rem�ltem minden j�l fog alakulni.

-�lj csak le valahova. – mutattam k�rbe a nappaliban, de � csak megr�zta a fej�t.

-Ink�bb menj�nk a konyh�ba. Persze csak ha nem gond.

-Dehogy. – mondtam, mik�zben a h�t�szekr�nyhez l�ptem. – Mit k�rsz? Van narancsl�, �sv�nyv�z vagy valami m�st szeretn�l?

-Nem, k�sz�n�m, a narancsl� j� lesz.

Am�g kit�lt�ttem az italt, � engem n�zett. B�r h�ttal �lltam neki, v�gig �reztem a tekintet�t rajtam. Akkor sz�lalt csak meg, amikor megfordultam.

-Most j�ttem r�, hogy mennyire udvariatlan is vagyok. M�g be sem mutatkoztam. Matthew Glow vagyok.

Nem sz�ltam semmit, csak mosolyogtam. �reztem, hogy nekem kellene elkezdenem a besz�lget�st.

-Tulajdonk�ppen mi�rt ezt a vid�ket v�lasztottad nyaral�sod c�lj�ul? Ez a ter�let Amerika legcsapad�kosabb r�sze. Itt nem lehet napozni �s f�r�dni a tengerben

-Sok helyen j�rtam m�r Amerik�ban, de itt m�g nem. �s olvastam a hirdet�s err�l a kir�ndul�sr�l. Gondoltam kipr�b�lom. Val�j�ban egy olyan helyet keresek, ahol letelepedhetek �s nyugodt �ltetet �lhetek. Egy kisv�rost keresek, ahol mindenki ismer mindenkit, de csendes is. Szeretem a nyugodt helyeket. �s bevallom nem rajongok a forr�s�g�rt �s a tengerpart�rt.

Nagyot dobbant a sz�vem. Ez a le�r�s t�k�letesen illet a szomsz�d kisv�rosra.

-Tudod, Forks pont ilyen hely. Itt van, nem messze t�l�nk.

-Azt hiszem, meg kellene n�znem… - morgott mag�ban Matthew. – Forks…ismer�s nekem ez a n�v. H�t persze. – suttogta, mintha ott sem lenn�k. – Jajj bocs�ss meg, kicsit elgondolkodtam. Az az igazs�g, hogy van egy m�sik oka is, ami�rt idej�ttem. N�h�ny ismer�s�m is lakik Forksban. R�g l�ttam �ket, lehet, hogy ha itt vagyok, meg kellene l�togatnom �ket.

-Megk�rdezhetem kik azok?

-Cullen�k. Ismered �ket?

Nagyot nyeltem. Nem hiszem el, hogy nekem is pont egy olyan emberrel kellett �sszefutnom, aki Cullen�k bar�tja.

-Ismerem �ket. – mondtam. A hangomban nagyon hallatszott, hogy a v�g�n sz�vesen hozz�tettem volna egy de-t. – De te hol tal�lkozt�l vel�k?

-Ez hossz� t�rt�net �s nem hiszem, hogy ez a legmegfelel�bb id�pont �s hely, hogy elmes�ljem neked. De ha van kedved, akkor holnap tal�lkozhatn�nk, �s akkor megmutathatn�d a v�rost �s �n meg cser�be elmes�ln�m az eg�szet.

-J�, �n benne vagyok. Cullen�khez viszont nem tudlak elk�s�rni. – Matthew k�rd�n n�zett r�m. – Nem vagyok vel�k igaz�n j�ban. – h�ztam el a sz�mat.

-�rtem. Az�rt sajn�lom, de majdcsak megoldom valahogy. K�sz�n�m sz�pen az italt, de most sietnem kell. Biztos v�rnak m�r r�m az �tit�rsaim. Akkor holnap. – b�lintott, majd b�cs�z�ul �s mosolyt k�ld�tt fel�m.

Id�m m�r csak arra volt, hogy kibor�tsam a k�t poh�r narancslevet, amibe egy�nk sem ivott bele. Sam m�r biztos v�rt r�m, de ezt a lehet�s�get nem szabadott kihagyni. Gyorsan �t�lt�ztem �s elindultam az erd� fel�.

Sam m�rgesen indult el fel�m, ahogy megl�tott.

-Hol a fen�ben volt�l? – k�rdezte. – M�r f�l �r�ja itt v�rok r�d. Azt hittem, valami t�rt�nt veled.

-Bocs. – v�laszoltam kurt�n. Nem akartam magyar�zkodni. Igaz�b�l nem is kellett magyar�zkodnom, p�r pillanat m�lva �gyis egyes�lnek gondolataink �s tudni fogja mi t�rt�nt. Ez a legrosszabb dolog a farkass�gban. Samre n�ztem, aki m�g mindig d�h�s volt. – Jajj, ne legy�l m�r ilyen! – sz�ltam neki. – Menj�nk! – meg sem v�rtam a v�lasz�t, gyorsan �tv�ltoztam farkass�. R�gt�n tudtam, hogy valami nincs rendben. Hirtelen t�l sok gondolat cik�zott �t a fejemen, majd megj�tt Sam is, aki gyorsan k�z�lte velem a helyzetet.

Egy v�mp�r van a k�zelben. A t�bbiek pr�b�lj�k megtal�lni a nyom�t, de �gyesen rejt�zik.

Biztos, hogy nem valamelyik Cullen? – k�rdeztem.

Biztos. – hangzott a t�m�r felelet.

Innent�l kezdve az eg�sz �jszaka kutat�ssal telt, de nem lelt�k nyom�t a titokzatos behatol�nak. M�r hajnalodott, amikor ki�rt�nk az erd� sz�l�re. Miut�n mindenki visszav�ltozott Sam �sszegy�jt�tte a falk�t.

-Mostant�l komolyabb fel�gyelet kell. M�t�l kezdve nemcsak �jszaka �rk�d�nk. – v�gign�zett rajtunk. Kereste a megfelel� embereket, de mindenki f�radt volt az eg�sz �jszakai kutat�s miatt.

-Leah! – sz�lt hozz�m, �s ekkor m�r tudtam, hogy itt bajok lesznek. Siker�lt nem Mattre gondolnom a behatol� keres�se alatt. – Te nem t�nsz olyan f�radtnak. Ma �jszaka �gyis te lett�l volna �rs�gben.

-Sam! – pr�b�lkoztam. – Nekem ma lenne valami dolgom. – R�gt�n l�ttam, hogy ezt nem kellett volna.

-Leah! El kellene v�gre d�ntened, hogy fontos-e neked a falka �s a csal�dod biztons�ga �s �ps�ge! Nem el�sz�r csin�lod ezt. Nem tudom mi bajod van, de nem akarok mindig hozz�d igazodni. L�gy sz�ves d�ntsd el, hogy k�sz vagy-e minden id�det a falk�nak szentelni.

Nem sz�ltam semmit. tudtam, hogy igaza van, de ez most t�nyleg fontos. Fontos a boldogs�gom �rdek�ben. Ha �sszej�n valami Matt-tel, akkor tal�n el fogom tudni felejteni Samet.

Ezt neked is meg kell �rtened. – mondtam magamban. �gy t�nt, gondolataim az arcomra is ki�ltek, �s Sam kicsit megenyh�lt.

-J�, menj! – mondta, de hangja m�g mindig remegett a d�ht�l. Megint nem v�laszoltam, csak megfordultam �s otthagytam �ket.

Bossz�san siettem haza, hogy m�g �t tudjak �lt�zni �s le tudjak f�rdeni, miel�tt Matt megj�n. Sajnos, ezt m�r nem tudtam megcsin�lni, mert Matt az ajt�nk el�tt �llt. �pp becs�ngetett �s legnagyobb r�m�letemre any�m nyitott ajt�t neki.