M�snap reggel Edward, Bella �s Nessie �tmentek kis otthonukb�l a Cullen h�zba, mert �gy besz�lt�k meg, hogy aznap Nessie az eg�sz napot Jacobbal t�lti, Emmett �s Rosalie egy kisebb kiruccan�sra indultak a Cullenek hegyi h�z�ba, Esme pedig Bell�val �s Alice-szel elmegy egy l�nyos bulit csapni, mivel a fi�k �gyis vad�szni mennek, Carlisle pedig dolgozik �jszaka a k�rh�zban. Edward �s Jasper ahogy megl�tt�k egym�st, cinkos mosolyt villantottak a m�sikra. A csal�d ennek nem tulajdon�tott k�l�n�sebb jelent�s�get, mert m�skor is volt m�r, hogy ilyen vid�man indult a reggel.

Jacob kor�n reggel oda�rt a h�zhoz �gy egy�tt is reggelizhetett Nessie-vel, aki olyankor, amikor Jacobbal ehetett emberi �telt sokkal t�bb lelkesed�st mutatott az ev�s ir�nt, �gyhogy gyakran ejtettek meg k�z�s reggelit. Mindenki mosolyogva figyelte a p�rost, akik reggeli ut�n el is indultak La Push-ba, hogy a parton t�lthess�k a napot a t�bbi farkassal.

A nap gyorsan eltelt a h�zban miut�n Nessie �s Jacob t�vozott. Rosalie �s Emmett is hamar �tnak indultak. D�lut�n �tre Carlisle is bement a k�rh�zba �s a l�nyok is elindultak, �gyhogy Edward �s Jasper is �gy d�nt�tt, hogy itt az ideje bev�gezni a tervet. El�sz�r �t k�zben elejtettek n�h�ny szarvast, hogy nehogy a csal�d gyan�t fogjon, hogy m�gsem vad�sztak. Azut�n pedig elindultak a Black Eagle t�rzs rezerv�tuma fel�.  

Jasper, a sasok minden l�p�s�t pontosan megbesz�lte Joanne-val. A j�r�r�z�si id�pontokt�l kezdve az �tvonalon kereszt�l mindent tudott, amire csak sz�ks�g�k volt, ahhoz, hogy �szrev�tlen�l be tudjanak osonni a l�nyhoz. A h�z �s a szoba pontos hely�t pedig Edward ismerte, akinek Joanne mindent megmutatott gondolatban, amire csak sz�ks�g volt ahhoz, hogy els�re odatal�ljanak a megfelel� ajt�hoz. Ennyi ismeret �s egy kis bet�r�si gyakorlat b�ven el�g volt a terv�k megval�s�t�s�ban.

M�r bes�t�tedett, amikor a fi�k a hat�rhoz �rtek. Jasper az eget figyelte, mert a sasoknak k�t percen bel�l el kellett rep�lni�k a fej�k felett, hogyha Joanne mindent pontosan mondott el. �gyhogy gyorsan kerestek olyan b�v�helyet, amin�l megfelel� a sz�lir�ny, hogy ne �rezz�k meg az illatukat �s, ahol nem is l�thatj�k meg �ket. Egy kis id�vel az elrejt�z�st k�vet�en val�ban megjelentek a sasok az �gen. Edward �s Jasper megv�rta, m�g kell� t�vols�gba �rtek, majd tov�bb sz�guldottak a h�zak fel�. Edward r�gt�n odavezette testv�r�t a megfelel� h�zhoz, amiben a v�r�s sast �rizt�k. Jasper azonnal nagy er�vel kezdte el a nyugalmat k�ldeni az �r�k fel�, akik n�h�ny pillanattal k�s�bb m�r �lomba is szender�ltek. �vatosan kiker�lt�k �ket, mik�zben elcsent�k a kulcsokat az egyik �rt�l. Gyorsan bejutottak a h�zba �s megtal�lt�k a megfelel� szob�t is. Edward elford�totta a kulcsot, Jasper pedig ahogy kiny�lt az ajt� elaltatta a l�nyt, hogy nehogy sikoltozni kezdjen, mert akkor lebuknak. A v�r�s sas �jultan kezdett el zuhanni a padl� fel�, de Edward elkapta m�g miel�tt elesett volna. Terv�k v�gezt�vel, gyorsan kiosontak a szob�b�l, majd a h�zb�l �s mindent visszaz�rtak maguk ut�n, a kulcsokat pedig pontosan ugyanoda tett�k vissza, ahonnan elvett�k.

Miut�n mindent t�k�letesen visszatettek, mintha ott sem lettek volna rohanni kezdtek az erd� fel�, hogy a sasok ne l�ss�k meg �ket, amikor vissza�rnek. V�gig a s�r� erd�ben haladtak eg�szen a hat�rig, hogy v�letlen�l se bukjanak le, majd amikor el�rt�k a saj�t ter�let�k hat�r�t meg�lltak �s �sszemosolyogtak.

• Megcsin�ltuk – mondta Edward boldogan.
• H�t persze, hogy meg. Mi�rt azt hitted, hogy nem fog sim�n menni? – vigyorgott Jasper.
• Igaz�b�l kicsit agg�dtam, hogy lebukunk – s�hajtott Edward �s a l�nyra n�zett. – Fel�breszted? Vagy menj�nk m�g egy kicsit t�volabb, mert lehet, hogy sik�tani fog, ha felfogja, hogy elraboltuk.
• Lehets�ges, b�r lehet, hogy ink�bb h�l�s lesz �rte – mosolygott Jasper. – Egy�bk�nt el�g messze vagyunk ahhoz, hogy ne hallj�k meg a sik�t�s�t. �gyhogy fel�bresztem. De ha sik�tani akar, akkor fogd be a sz�j�t a biztons�g kedv��rt, �s magyar�zzuk el neki, hogy mi a helyzet – mondta Jasper hat�rozottan.
• Rendben, akkor kezdj�k, de az�rt maradjon nyugodt, ha lehet. Sz�ks�ge lesz r� – k�rte Edward.
• Ok�, fel�bresztem, de folyamatosan nyugtatni fogom – b�lintott a fi�. – Akkor mehet?
• Igen, kezd el – b�lintott Edward is.

A l�ny nem sokkal k�s�bb mocorogni kezdett �s lassan kinyitotta a szemeit. Fogalma sem volt, hogy mi t�rt�nt vele, �gyhogy term�szetesen el�sz�r �rr� lett rajta a p�nik, de Jasper folyamatos nyugalomhull�mai mellett eg�szen j�l tudta kezelni a helyzetet. Egy ideig csak k�b�n meredt az �t tart� Edward szemeibe, majd amikor r�t�rt a felismer�s, hogy �ppen egy v�mp�r tartja a kez�ben megpr�b�lt sik�tozni �s kiszabadulni, de Edward szorosan tartotta �s befogta a sz�j�t.

• H�, nyugodj meg. Nem akarunk b�ntani – mondta Edward a legmegnyugtat�bb hangj�n. – �rted? Ha igen, akkor b�lints!

A l�ny b�lintott, �s abbahagyta a kap�l�z�st, �gyhogy Edward folytatta.

• A bar�tn�d Joanne k�rte a seg�ts�g�nket a megsz�ktet�sedhez. Cullenek vagyunk. Mond neked ez a n�v valamit?

A l�ny ism�t b�lintott.

• Remek, akkor tudod, hogy nem fogunk t�ged b�ntani.

�jabb b�lint�s.

• Akkor, ha most elengedlek nem fogsz sik�tani, �s nem akarsz majd elmenek�lni? – k�rdezte Edward.

A l�ny erre hat�rozottan megr�zta a fej�t.

• Rendben, most elengedem a sz�dat, de ne sikoltozz – mondta Edward �s elengedte a sz�j�t.
• Honnan tudjam, hogy t�nyleg nem akartok b�ntani, �s hogy val�ban ismeritek Joanne-t? – k�rdezte f�lve.
• Hoztunk neked egy levelet t�le. Azt mondta, hogy felismered az �r�s�t – mondta Jasper �s el�h�zott egy levelet a zseb�b�l, majd �tny�jtotta a l�nynak.
• K�sz�n�m – mondta a l�ny, �s elvette t�le a lapot.

Sonja,

Tudom, hogy nagyon megijedt�l, amikor v�mp�rok k�z�tt tal�ltad magad, de ez volt az egyetlen megold�s, hogy kijutassalak a rezerv�tumb�l. K�rlek, ne f�lj t�l�k! A szavamat adom r�, hogy Edward �s Jasper j� bar�taim �s nem akarj�k, hogy bajod essen. Nem olyanok, mint az a v�mp�r volt, aki megsebes�tett. Egy eg�sz napot t�lt�ttem vel�k �s esz�kbe sem jutott b�ntani engem. T�ged sem fognak. Edward a kiv�lasztott farkas nagyon j� bar�tja �s seg�tett elt�nni neki is, ahogy neked is seg�teni fog, ha te is �gy akarod. Bejutatott t�ged �t remek egyetemre, ahol m�r a tand�jad is rendezve van, csak v�lasztanod kell k�z�l�k. A l�nyeg, hogy csak azut�n d�ntsd el, hogy hov� m�sz, amikor m�r egyed�l vagy a rept�ren, mert �gy egyik�nk sem fogja tudni, hogy hol vagy pontosan, �s akkor le sem tudunk buktatni. Pr�b�ld meg �lvezni egy kicsit az �leted a kedvem�rt. R�d f�r egy kis laz�t�s. M�g csak tizennyolc �ves vagy, de egy eg�sz vil�g terh�t akart�k m�r a nyakadba tenni, mert te vagy a v�r�s sas. Menj a fi�kkal �s v�lasz magadnak egy �j helyet az �leted kibontakoztat�s�ra. Ha �gy d�ntesz, hogy m�gis fel�ldozod magad a t�rzs�rt, akkor b�rmikor visszaj�hetsz, de ha nem teszed, akkor biztos�thatlak r�la, hogy nem foglak �rte hib�ztatni. K�v�nom, hogy legyen boldog �leted, ha nem t�rsz vissza. Nagyon fogsz hi�nyozni. Tudod, hogy mindig is testv�remk�nt szerettelek �s szeretni is foglak,

Joanne  

Sonja szeme k�nnybe l�badt, ahogy elolvasta az utols� mondatokat, majd mag�hoz �lelte a levelet. A fi�k tapintatosan f�lren�ztek, mik�zben Jasper m�g mindig nyugalmat k�ld�tt a l�ny fel�. �gy �lltak n�h�ny percig, am�g a l�nynak siker�lt megnyugodnia. Majd Sonja feln�zett �s megsz�lalt.

• K�sz�n�m, hogy seg�tetek nekem – mondta kiss� f�l�nken.
• Nincs mit – mosolyogtak r� a fi�k. – Akkor? Szeretn�d, hogy kimenj�nk a rept�rre? Elm�sz egyetemre? – k�rdezt�k a l�nyt�l.
• Igen, nagyon szeretn�k, de lehet, hogy visszaj�v�k �s teszem, amit kell. Csak tudj�tok, egy kicsit j� lenne elszabadulni a t�rzst�l – magyar�zta Sonja.
• Persze, ezt meg�rtj�k – mosolyodott el Edward. – Ha �gy d�ntesz, hogy visszaj�ssz, akkor csak felsz�llsz a g�pre �s p�r �ra m�lva itt vagy.
• Tudom, �s �n is el akartam sz�kni, miut�n megtudtam, de valahogy m�gis f�lek egy kicsit. M�g soha nem voltam messzebb Port Angelesn�l. Most pedig ki tudja, hogy hov� megyek, �s teljesen egyed�l leszek. Ez az�rt ijeszt� – mondta a l�ny lehajtott fejjel.
• Nem lesz semmi baj, csak legy�l �nmagad �s kedvelni fognak – mosolygott r� Jasper. – Az �rzelmei olyan intenz�vek, mint Seth-nek, eg�szen hihetetlen a hasonl�s�g. Szerintem a lelke is ugyanolyan tiszta – gondolta Jasper, �s Edwardra n�zett.
• Mi a baj? – h�zta fel Sonja a szem�ld�k�t.
• Semmi baj, csak tudod Jasper �rzi az �rzelmeket, �s azt mondja, hogy nagyon intenz�vek az �rzelmeid – mosolyodott el Edward.
• Meg sem sz�lalt – mondta a l�ny zavartan. – Vagy csak nem hallottam?
• Nem mondtam ki a szavakat, Edward an�lk�l is �rt engem. Olvas a gondolataimban – magyar�zta Jasper.
• Oh, �rtem. Ez az�rt n�ha bosszant� lehet, m�rmint ha tudja minden gondolatod – elm�lkedett a l�ny.
• H�t ez bizony �gy van – nevetett fel Jasper, Edward pedig elh�zta a sz�j�t.
• Ha kikacagt�tok magatokat, akkor tal�n indulhatunk is – mosolyodott el v�g�l Edward is.
• Rendben – b�lintott Sonja. – Akkor forduljatok el egy percre, k�rlek – mondta a l�ny �s elpirult.
• Mi�rt? – d�bbentek meg a fi�k.
• Mert �t kell v�ltoznom, hogy tudjunk gyorsan haladni a rept�rre, �s h�t hogy a ruh�mnak ne essen baja, le k�ne vetk�zn�m – mondta Sonja �s m�g jobban elpirult.
• Oh, �s mit sz�ln�l, hogyha aut�val menn�nk, mint a k�z�ns�ges emberek? – k�rdezte Edward �s elmosolyodott. – Itt �ll az aut� nem messze. Od�ig pedig sz�vesen viszlek a karomban, ha megengeded.
• Rendben, ha Joanne b�zik bennetek, akkor �n is – mondta a l�ny �s k�zelebb l�pett Edwardhoz, hogy a fi� a karjaiba vehesse.

Edward �s Jasper fut�snak eredt �s p�r perc alatt a kocsihoz �rtek. Be�ltek �s a t�l�k megszokott sebess�ggel sz�guldottak a rept�r fel�. Mik�zben Edward vezetett Jasper mindent odaadott a l�nynak, �s elmagyar�zta a dolgokat. Majd el�vett egy kis ez�st mobilt, amilyet Joanne-nak is adtak, hogy tudja vele tartani a kapcsolatot. Megbesz�lt�k, hogy majd mindig Joanne fogja h�vni �t, hogyha biztons�gos.

Hamar ki�rtek a rept�rre. Edward el�kapott a csomagtart�b�l egy akkora t�sk�t, amit Seth is kapott, tele ruh�kkal, �s n�mi p�nzzel. Odaadt�k Sonj�nak, aki nem gy�z�tt h�l�lkodni, majd f�l�nken puszit nyomot a fi�k arc�ra, �s elindult egy �j �let fel�.

Hova is menjek? – gondolkodott el Sonja. – Oh, Dartmouth. Mindig is szerettem volna oda j�rni, de v�r�s sask�nt nem tehettem meg, hogy egyetemen gondolkozzak. Ez nagyszer�!

Miut�n eld�nt�tte, hogy hov� megy megn�zte, hogy mikor indul a j�rat, majd a megfelel�  kapuhoz s�t�lt �s felsz�llt a g�pre.