�t�dik fejezet

     Tennessee, egy kisebb d�lkeleti �llam volt az USA- ban. Gatlinburg v�rosk�j�ban a lakoss�g j� nagy r�sze �ppen a helyi �nneps�gen vett r�szt.

     A telep�l�s ilyenkor �ltal�ban k�k, piros �s feh�r sz�nekbe �lt�z�tt, hogy ezzel is kifejezz�k, az �llam �s a haza ir�nti h�s�g�ket.

      Gatlinburg  f�ter�n megtartott �nneps�g �ltal�ban arr�l sz�lt, hogy a helyi seriff �s bajt�rsai felvonul�t tartottak, majd az �vod�sok csoportjai jelmezekbe �lt�ztek, �s elj�tszott�k az �vekkel ezel�tt lezajlott harcot a helyi telepesek �s az indi�nok k�z�tt.

     Emmett McCarthy �ppen a sz�lei boltj�ban tengette az idej�t, �s egy cseppet sem �rdekelt�k az odakint zajl� esem�nyek. 

     Sosem volt az az �nnepl� t�pus.

Sokkal ink�bb k�t�tte le a figyelm�t egy j� kis fogad�s, vagy egy izgalmas kaland.

Neki mindegy volt, hogy milyen kaland, csak menek�lhessen ebb�l a porf�szekb�l.

     Ez a fi� val�j�ban egy igen kedves, nyitott term�szet� fick�  volt, viszont k�nnyen kilehetett hozni a sodr�b�l.

     Emmett 20 �ves volt, de m�r �gy is kin�zett vagy t�z �vvel id�sebbnek. Ezt legink�bb k�ls� jellem�nek k�sz�nhette.

     205 centim�ter magass�g�val joggal �rdemelte ki a v�ros ,, Legmagasabb F�rfija” c�met, amelynek m�r h�rom �ve egy huzamban, � volt a ,,b�szke” birtokosa.

     Hatalmas, izmos teste, �s r�vid fekete haja nagyon n�pszer�v� tette �t a helyi suhancl�nyok k�r�ben.

     Emmett most egy nagyot s�hajtott, majd a f�l�t hahot�z�s, majd hatalmas tapsvihar zaja �t�tte meg.

- Oh ne! – ny�g�tt fel – M�r megint!  - mondta morogva.

     A bolt ajtaja ekkor kiny�lt, �s k�t vele egyid�s fi� l�pett be, akik m�g mindig nagyokat nevettek, �s egy �gsz�nk�k b�rsonyszalagot l�b�ltak a kez�kben, amely egy aranykoronghoz hasonl� d�jat �lelt k�r�l.

- Em. – sz�l�totta meg egy hossz�,  piszkossz�ke, zil�lt haj� fi�. M�g mindig nagyon nevetett. – Elhoztuk a d�jadat. – mondta nagy b�szk�n, �s a szalagot kezdte l�b�lni a magasban.

- Hagyjatok m�r ezzel az ostoba c�mmel. A v�ros ,, Legmagasabb F�rfija” – Emmett undorodva ejtette ki a szavakat – Ugyan m�r, csak a Gatlinburg – iak tal�lhatnak ki, ilyen idi�ta c�met, �s �ppen nekem?   - legyintett.

- Ne besz�lj �gy Em. A v�ros ,, Legmagasabb F�rfija” nem �gy h�l�lja meg a d�j�t. A sz�leid nagyon m�rgesek voltak r�d. Nem szem�lyesen vetted �t  a kit�ntet�sedet.

     A k�t fi� �jra �ri�si hahot�z�sban t�rt ki, �s letett�k a bolt pultj�ra a kit�ntet�st.

- Na l�ssuk csak. – mondta homlok�t r�ncolva Emmett, �s egyetlen mozdulattal kett�t�rte a sz�m�ra, semmitmond�, buta d�jat.

     Majd  a marad�kot h�trahaj�totta a kuk�ba.

     Legjobb bar�tai, Nateniel �s Chuck meg csak b�mult�k, majd egy – egy j�l meg�rdemelt pacsival jutalmazt�k bar�tjuk puszt�t�s�t.  

- Sz�p volt.  – ismerte el Chuck, aki r�vid, barna haj�t mindig kiss� lenyalva �s h�traf�s�lve hordta.

- Ap�m�k nem mondt�k a hajnali programot? – k�rdezte rem�nykedve a fi�.

- Sajn�lom Em, de nem. – v�laszolta Nateniel.  – Tudod, hogy minket sem engednek el. Mi�rt pont most gondoln�k meg magukat?

- Tal�n az�rt, mert egy hete t�lt�ttem be a h�szat, �s most m�r igencsak a f�rfikorba l�ptem! Nem gondolj�tok?

- Oh aranyap�m, – legyintett Chuck – mi m�r r�gen bet�lt�tt�k a h�szat, de minket sem engedtek el eddig. Tudod, hogy van ez.

- Nem! – d�rrent fel Emmett �s egy nagyot csapott a pultra – Nem tudom, hogy van ez! Nem �rtem a sz�leinket. Feln�ttek vagyunk. Azt csin�lunk amit akarunk.

- Mi j�r a fejedben bar�tom? – k�rdezte Nate gyanakodva. 

- Arra gondoltam, hogy este a t�bort�z ut�n titokban foghatn�nk a pusk�inkat �s l�phetn�nk az Appalache - hegys�gbe.

- De Em…  - sz�lt kiss�  idegesen Chuck – Minden enged�ly n�lk�l menj�nk el vad�szni? R�ad�sul pont abban az id�szakban, amikor a legnagyobbak �s a legvesz�lyesebbek a grizzlyk?!

- Mi van pajt�s? - k�rdezte Emmett, �s megveregette bar�tja h�t�t – Tal�n csak nem beijedt�l?

- Dehogy ijedtem be! – v�gta r� egy kicsit t�l gyorsan Chuck.

- �n benne vagyok! – v�gta r� Nate – L�zadjunk! Itt van m�r az ideje.

     A k�t j� bar�t kezet fogott, majd v�rakoz�an n�ztek Chuck- ra.

- Nem musz�j j�nn�d ha nem, akarsz. – tette hozz� Emmett.

- Viccelsz? �n is megyek!

     A h�rom fi� elsz�ntan n�zett egym�sra, majd megv�rt�k, hogy Emmett bez�rjon �s lassan a v�ros f�ter�n megrendezett hagyom�nyos t�bort�z fel� vett�k az �tjukat.  

***

     Gatlinburg  -ban, szinte m�r ap�r�l – fi�ra sz�ll� �r�ks�gnek sz�m�tott, hogy amikor az id�sek �gy v�lt�k, hogy a fi�k meg�rtek egy megm�rettet�sre, elvitt�k �ket vad�szni.

     �m Emmett, Nate �s Chuck igencsak kisfi�knak sz�m�tottak m�g, legal�bbis gondolkod�s szinten biztosan.

     Ap�ik �gy v�lekedtek err�l.

     A h�rom fi� heves vit�t folytatott err�l a sz�l�kkel, �m azokat nem lehetett meggy�zni, �gy a m�snap hajnali vad�szatb�l, �gy t�nt megint kimaradnak majd.

     Azt persze senkinek sem �rult�k el, hogy �k m�r megtervezt�k a saj�t kis vad�szatukat, m�ghozz� ma �jf�lt�jt.

     �gy h�t sz�npadiasan elj�tszott�k, hogy m�rgesek lettek, majd j�tt a belet�r�d�s f�zisa, ut�na meg m�r csak j�t nevettek az eg�szen.

     Nate �s Chuck �ppen azzal volt elfoglalva, hogy mik�nt fogj�k, majd ellopni apjuk legjobb pusk�iknak egyik�t, mik�zben Emmett elm�ly�lten tanulm�nyozott egy ide – oda suhan� barna f�rt�t.

- M�g mindig nem k�rt�l randit Merion – t�l? – k�rdezte Nateniel kiss�  csal�dottan – Azt hittem enn�l b�trabb vagy.

- Fogd  m�r be! –  sz�lt r� bar�tja �s megl�kte, aminek az lett az eredm�nye, hogy a fat�rzs�n �l�k, sz�pen sorba eld�ltek, mint a domin�k, �s a s�r�skors�k a t�zbe csap�dtak.

     A t�ncol� l�nyok term�szetesen azonnal Emmett – re emelt�k a tekintet�ket, �s sugdol�zva, nagyokat hahot�ztak.

     Emmett zavartan mosolygott, �s most �gy �rezte, hogy legsz�vesebben els�llyedne sz�gyen�ben.

- Mi�rt nem m�sz oda hozz�  �s k�sz. – �llap�totta meg Chuck.

- Nem!  - mondta Em –  Mi lesz ha j�l kikosaraz?

- Ap�m te nem vagy semmi! – vonta le a k�vetkeztet�st szeleburdi bar�tja- A grizzlykt�l  �s ap�d haragj�t�l nem f�lsz?,  de odamenni egy l�nyhoz az m�r smafu?

- Csss. – intette le �ket, mert Merion �ppen fel�j�k tartott.

     A l�ny kor�hoz k�pest el�g magas volt, barna, g�nd�r haj�t coffban fogta �ssze.

     Emmett m�r r�g�ta odavolt �rte. Ezt nem tagadhatta.

- Sziasztok. – k�sz�nt a l�ny zavar�ban – Nem lenne kedved t�ncolni? – k�rdezte, �s k�zben elm�ly�lten b�multa a l�bfej�t.

- Szia Merion. Bocsi, de nem eg�szen �rtett�k, hogy melyik�nknek mondtad. – sz�lt Nate, �s elfojtott egy vigyort.

- Hm? Ja.  - mondta mosolyogva a l�ny – Emmett - hez sz�ltam. Bocs�nat. – szabadkozott.

- Hozz�m? – k�rdezte t�tott sz�jjal a fi�.

- Igen. Persze meg�rtem ha most nincs kedved. �n megyek is akkor. Bocsi a zavar�s�rt.

     Merion kiss� �sszeg�rnyedve fordult meg, �s viharzott el.

- Emmett – sz�lt felh�borodva Chuck – Te l�k�tt! Menj m�r ut�na!

- Biztos?  - k�rdezte a fi� tan�cstalanul.

- Siess m�r! – unszolta Nate.

- Igazatok van! – mondta Em, �s kih�zta mag�t, majd fel�llt – Akkor pontban �jf�lkor a v�ros bej�rat�n�l. A t�bbit tudj�tok.

- Igen, igen.  –legyintett Nateniel – Csak menj�l m�r.

     Emmett gyorsan �rv�gott a t�megen, �s szerencs�re utol�rte Meriont. �gy hallotta, hogy a l�ny s�rt.

- Merion – sz�l�totta meg – �n sz�vesen t�ncoln�k veled. Persze csak akkor ha m�g te is akarsz.

     A l�ny gyorsan kit�r�lte a k�nnyeket a szem�b�l, �s sug�rz� arccal fordult meg.

- Persze. Veled mindig. –  mondta �s k�zelebb h�z�dott a fi� hatalmas test�hez.

     �tkarolt�k egym�st, �s a zene ritmus�ra ringat�zni kezdtek.

- Mondtam m�r, hogy negyedik alkalommal is megnyertem a v�ros ,, Legmagasabb F�rfija” c�met? – k�rdezte Em, �s ahogy kimondta ezeket a szavakat tot�l idi�t�nak �rezte mag�t.

- Igen. Tudom. – nevetett a l�ny – �n is benne voltam  a bizotts�gban ami megszavazta a gy�ztest.

- Akkor k�sz�n�m.

- Azt hittem te ut�lod ezt a buta c�met? – k�rdezte gyanakv�an Merion.

     Emmett nagyot s�hajtott, majd �gy sz�lt:

- Ne haragudj! De t�nyleg �rt�ra r�hellem.

     Merion felszabadultan nevetett Emmett-el, majd tov�bb t�ncoltak a t�bort�z kialv� f�lben l�v� gy�r f�ny�ben.