Nem �reztem egy kis izgalmat sem La Pushba l�togat�som miatt. Jobban �r�ltem volna annak, ha a mai napot Edward t�rsas�g�ban t�lthetem, de ez sajnos lehetetlen volt. Edward ugyanis a csal�dj�val egy�tt nyaralni ment, valahov� a hegyekbe, b�r szerintem ez egy�ltal�n nem nevezhetõ nyaral�snak, mivel õsz k�zepe van. �s k�l�nben is, apa szerint Cullen�k nem repesn�nek az �r�mtõl ha megh�v�st kapn�nal La Pushba, Carlisle Cullen ugyanis nem �ppen a legjobb viszonyban �ll Billy Blackkel. Mindezt a saj�t inform�toromt�l, ap�t�l tudom. 

- Bella kisl�nyom merre vagy? - hallottam any�m hangj�t a folyos�r�l. 

A f�rdõszob�ban �lltam a nagy �ll�t�k�r elõtt, n�zegettem magamat a ruh�mban. 

- Itt vagyok anya! - ki�ltottam ki, hallottam hogy megv�ltoztatja az ir�nyt, s imm�r fel�m tart. 

Benyitott az ajt�n, �s elsõ dolga az volt, hogy megszeml�lte egyszem gyermek�t, engem. Megigaz�totta a ruh�mat, felvarratott a varr�nõvel egy kisebb r�szt, mert t�l hossz�nak tal�lta, majd r�t�rt a hajamra. Kibontotta, azt mondta szerinte esõs idõ lesz, �s ha a hajam ki van bontva, megv�d att�l, hogy a sz�l teljesen �tf�jjon. 

- Anya nem kell ekkora hûh�t csapni e k�r�l a dolog k�r�l. Csak La Pushba megyek nem pedig b�lba! - f�jtattam most m�r feszengve, ideges�tett a sok rajtam dolgoz� ember. 

- Bella, Billy Black ap�d egyik...nyomoz�ja. Szeretn�m ha megbar�tkozn�l vel�k - jelentette ki teljes egyszerûs�ggel. 

- De mi�rt? - nyafogtam - nem �n t�rgyalok vel�k folyamatosan hanem apa! 

- Bella dr�g�m errõl nem nyitok vit�t! T�ma lez�rva. 

B�r nem volt �nyemre az, hogy any�m arra k�r bar�tkozzak meg vel�k, ami az õ szava szerint csak annyit jelent, bar�tkozzak meg Jacobbal, sõt, ha pontos�tani akarunk akkor ne csak bar�tkozzak vele hanem j�jjek �ssze vele. Viszont erre v�rhat az �r�kk� val�s�gig, �n ugyanis soha nem leszek egy�tt Jakekel. Semmilyen k�r�lm�nyek k�z�tt sem. 

- V�gezt�l m�r az elõk�sz�t�semmel �s hagyod hogy elmenjek, vagy esetleg maradjak m�g itthon egy �r�csk�t? - k�rdeztem kiss� g�nyos hangon. 

- Mehetsz. Viselkedj j�l! - k�rte, puszit nyomott az arcomra. 

Intettem, �s kiviharzottam a szob�b�l. V�gre megszabadultam tõle. Odakint nagyon hideg volt, a sz�l hangosan s�v�tett, egyetlen ember sem m�szk�lt rajtam k�vûl idekint ebben a nagy sz�lben. Vihar k�sz�lõdik, ebben biztos voltam, teh�t sietnem kell, hogy m�g azelõtt oda�rjek La Pushba, mielõtt elkezd esni. Leintettem egy �ppen erre j�r� hint�t �s besz�lltam. Szerencs�mre ide nem jutott be a hideg levegõ, egy kis ideig �lvezhettem a meleget. 

- Hova parancsol menni? - k�rdezte a kocsis, egy nagy harcsabajsz� �regember. 

- La Pushba. Ha lehet akkor siessen mert m�r �gy is k�s�sben vagyok. 

- Megteszek minden tõlem telhetõt - vigyorgott �s elindult. Olyan sebesen ment�nk, mint m�g eddig soha, a kerekek vadul g�r�gtek, a hint� jobbra-balra ing�zott, f�lõ volt hogy felborul. 

- Az�rt egy kicsit lassabban menjen ha k�rhetem! - ki�ltottam neki elõre, de mikor elõre n�ztem, kish�j�n el�jultam. 

A kocsis holtan dõlt elõre, nyak�b�l v�r sziv�rgott. A l�ny, aki ezt tette vele fel�m fordult, fogair�l cs�p�g�tt a v�r. Sik�tottam, kiakartam nyitni az ajt�t, hogy azt�n kiugorhassak a m�g mindig sz�guldoz� hint�b�l, de az beragadt, �s sehogy sem engedelmeskedett. 

- Hov� sietsz? - k�rdezte g�nyosan a v�mp�r, mert biztos voltam benne hogy az volt. Nem tehettem semmit. V�rtam a hal�lom. V�rtam hogy mikor m�lyeszti bel�m a fogait, mint az elõbb a kocsis nyak�ba is, de nem mozdult. Elõre n�zett, majd sz�les vigyorral az arc�n h�tra sz�lt nekem. 

- Itt a v�g�llom�s �desem! - nevetett, mik�zben leugrott a hint�r�l. 

F�lve elõre n�ztem. A hint� egy �ri�si szakad�k fel� tartott. Mi�rt nem �llnak m�r meg azok a h�lye lovak? �lljanak m�r meg! Elõrem�sztam a vezetõ �l�sre, megfogtam a kant�rt �s teljes erõmbõl h�zni kezdtem jobbra. 

- Gyer�nk lovacsk�k gyer�nk m�r! - kiab�ltam. 

A lovak engedelmeskedtek �s befordultak, m�g mielõtt a szakad�kba sz�guldottak volna, de a kocsi sajnos nem �szta meg. Ahogy bekanyarodtunk, a kerekek megcs�sztak az imm�ron esõtõl s�rr� lett homokban, �s a szakad�kba cs�sztak. A hint� teljes eg�sz�ben a szakad�kba cs�szott. Ijedten kapaszkodtam bele a hint� sz�l�be, a lovak hangosan nyer�tve pr�b�ltak elszabadulni, a szakad�kban l�g� hint� s�ly� sz�mukra t�l neh�z volt. A hint� egyre lejjebb cs�szott, a lovak nem b�rj�k m�r sok�ig tartani. S�rni kezdtem, hisz mi�rt ne s�rhatn�k amikor itt van sz�momra a v�g? A kezem cs�szni kezdett, ahogy egyre t�bb esõcsepp hullott r�, nem b�rtam sok�ig kapaszkodni bel�. Semmi es�lyem arra hogy megmenek�ljek. A hint� hirtelen zuhanni kezdett. Elengedtem a sz�l�t �s hagytam, hagy zuhanjak le a m�lybe. V�rtam a becsap�d�st, v�rtam azt, hogy mikor szûnik meg v�gleg minden �rz�kem. Valami kem�nyen landoltam, bevertem a fejemet �s hatalmas f�jdalmat �reztem testem minden pontj�n. Fel akartam kellni, de nem ment. A v�gtagjaim nem engedelmeskedtek nekem, ellenszeg�ltek az akaratomnak. Lassan, erõtlen�l felnyitottam a szememet. Az esõ miatt semmit sem l�ttam, minden elmos�dott elõttem. 

- Se...g�t...s�g... - ny�sz�r�gtem erõtlen�l, halkan.

Fogalmam sem volt arr�l, hogy hol vagyok. Azt sem tudtam mi t�rt�nt velem, hogy mennyire s�lyosak a s�r�l�seim. Nem tudtam azt sem, hogy t�l fogom e egy�ltal�n �lni ezt az eg�szet ilyen �llapotban, ebben a sz�rnyûs�ges hidegben. Ha nem is a s�r�l�seimbe halok bele, akkor abba, hogy a nagy hidegben megfagyok. Lehunytam a szemeimet. Akkor arra gondoltam, hogy lehet, soha t�bb� nem fogom kinyitni õket.