Bella gyógyulóban volt, és egy hét múlva már el is hagyhatta a Cullen házat. Bár nem tudott róla, Edward mindig vele volt, egyre percre sem ment el mellőle.

- Marie, ha bármilyen fájdalmat éreznél, akkor azonnal fordulj hozzám, rendben van? - kérdezte Carlisle aggodalmas arccal.

- Rendben van. És köszönök mindent - hálálkodott a lány, s közben tekintetével Edwardot kereste.

- Elment az erdőbe - tájékoztatta Alice, megsejtve, hogy kit keres, Bella szomorúan hajtotta le fejét.

- Mondd majd meg neki, hogy... tudod mit, ne mondj neki semmit! - legyintett, és már kint is volt az udvaron.

- Bella, várj! - kiáltott utána Alice, és Bella karjaiba vetette magát.

- Alice, még látni fogjuk egymást - nevetett fel a lány, de valahol a szíve mélyén kételkedett ebben.

- Tudom, tudom, de annyira örülök, hogy itt vagy, még egy percre sem akarlak elengedni - ölelgette barátnőjét, majd megpuszilta, és végre engedte, hogy Bella hazainduljon.

Isten veletek Cullenék! Lehet, hogy soha nem fogunk találkozni, mert nem tudom, mi fog történni velem akkor, ha elmondom Edwardnak ki vagyok. Az is lehet, meghalok, vagy eltűnik, rengeteg lehetőség van. De egy biztos. Nem lesz jó vége. Most már muszáj elmondanom, mivel kudarcot vallottam, és én ezt már nem bírom tovább.

Bella lassan hajtott, nem hiányzott neki, hogy megint balesetet szenvedjen. Közben nem is tudta, hogy az erdőben futva követi őt Edward, aki azon volt, hogy beszéljen vele, és hogy elmondjon majd neki mindent az érzéseiről. Bellát hazaérve Jacob várta, aki nagyon megkedvelte a lányt időközben, talán csak azért, mert nagyon Bellára emlékeztette.

- Marie, hallottál már arról, hogy ellopták Bella testét? - kérdezte, amint Bella belépett az ajtón.

- Igen. Szörnyűség, ki tehette ezt? - tettette, hogy nem tud semmit, közben igyekezett elfojtani egy apró mosolyt.

- Szerintem Edward volt. Nem bírja elfelejteni őt, ezért ellopta a testét - vádolta meg Edwardot, az említett az ablak alatt hallgatózott, erre a vádra hangosan felszisszent.

Nem láthatja meg senki, mert neki tilos idejönnie, és már meg is szegte a szerződés feltételeit.

- Ugyan már Jake! Ne vádolj meg senkit semmi ilyesmivel! Ennyi erővel te is lehettél volna - bökte meg a fiú mellkasát, aki a fejét rázta.

- Pont olyan vagy mint Bella. Miért véded Cullenéket? - vonta kérdőre Jake, miközben egyre csak közelített a lány felé.

- Nem védem őket! Csak nem szeretem, ha valaki alaptalanul vádol meg valakit! - förmedt rá a lány, mire Jake elkapta a kezét, és óvatosan a falhoz szorította.

Na jó, most mit akar tőlem? Kezd egy kicsit zavaró lenni a közelsége.

- Jake, engedj el! - ütögette meg a fiú mellkasát, Edward pedig odakintről dühödt arccal figyelte a jelenetet, nem sokon múllott, hogy nekitámadjon Jake-nek.

- Marie... ne áll szóba Cullenékkel! Bella is ezt tette, és nézd, öngyilkos lett! - fröcsögte Jake.

- Nem, nem lett az! Azért ugrott le a szikláról, mert hallotta Edward hangját! - kiáltotta Bella, majd gyorsan a szája elé kapott.

- Hogy mit mondtál? - döbbent meg Jake, és hátrálni kezdett - honnan tudod te ezt?

- Felejtsd el amit mondtam! - kiáltotta Bella, és berohant a szobájába, becsapta maga mögött az ajtót, kulcsra zárta, majd halálra vált arccal leült az ágyra.

Jane már a szobában volt, mindent hallott. De ugyanakkor idegen vámpírszagot érzett, pontosabban Edwardét, de nem tudta azonosítani. Edward is érezte az idegen vámpír szagát, félve indult a másik irányba, és megbújt egy fa mögött, onnan belátást nyert Bella szobájába.

- Jól vagy Bella? - kérdezte Jane, Edward döbbenten figyelt, egyre jobban fülelni kezdett.

- Igen. Csak nem tudom, meddig bírom még. Le fogom leplezni magam, és akkor mindennek vége! - sírta a lány.

Edward nem értett semmit. Mit titkol előtte a lány, ami miatt lelepleződhet? Tán nem is az lenne, akinek mutatja magát? Lehet, hogy nem is a jók közé tartozik? És ki az a lány, akivel beszél? Edwardnak nagyon ismerős volt a hangja, és ha jól érezte, a vámpírszag onnan jön. Marie vámpírokkal barátkozna? Most már komolyan érdekelte ennek a lánynak az élete.

- Nem fogsz lelepleződni! Csak addig kell titkolóznod, amíg Edward rá nem jön. Ha rájön a titokra, minden megoldódik - nyugatatgatta Jane, vállára tette a kezét.

Edward értetlenül meredt az ablakra. Mire kell neki rájönnie? És miért oldódna meg Marie gondja, ha ő kitalálja a titkát? Komolyan nem értett már semmit sem, zavarta a lány titokzatossága.

- Remélem, hogy igazad van! - mosolyodott el a lány.

- Gyere, menjünk, és nézzük meg Arot! A test remek állapotban van! - mosolyodot el Jane.

Edward megdermedt. Aroról beszéltek? Arról az Aroról? A Volurisról? A test... ők lopták el Bella testét! A következő pillanatban Edward azt látta, hogy Jane ugrik ki az ablakon, hátán Marie-vel. A döbbenettől szóhoz sem tudott jutni. Marie Jane és Aro társa lenne? Ő is a Volturihoz tartozik? De miért kellene neki Bella teste? Edward úgy döntött, hogy kideríti, ki ez a lány valójában. Eszébe jutott, hogy Carlisle vett vért tőle, így csak meg kell vizsgálnia, és biztosan fogja tudni, ki valójában Marie.

Bella és Jane eközben Aro felé tartottak, hogy megbizonyosodjanak arról, minden rendben van e Bella testével. Természetesen mindent úgy találtak, ahogy legutóbb hagyták, Aro nagyon vigyázott a testre.

Edward pedig száguldott a kórház felé, hogy végre kiderítse az igazságot.