Az erd�ben voltam, Alice p�r sz�z m�terre t�lem keletre. Nyugatra t�lem k�r�lbel�l k�tsz�z m�terre �reztem egy csord�t. Szarvasok voltak, �ppen legeltek egy tiszt�son. Hirtelen fel�lltam a guggol�somb�l, �s futni kezdtem. Ez az eg�sz �szt�n�s volt.  A tiszt�s sz�l�n �lltam meg.  Megtanultam hang n�lk�l mozogni, ez�rt nem vettek �szre az �ldozataim. Persze nem voltam m�g ebben olyan profi mint Edward, de kezdtem bele tanulni. Most er�sebben csapott meg a szarvasok illata, �s elkezd�d�tt a v�r szaga okozta m�mor. �jra az �szt�neim vez�reltek. Elindultam a szarvasok ir�ny�ba, emberi szemnek l�thatatlan sebess�ggel. K�zelebb �rtem hozz�juk, az illat m�g er�sebb lett, l�ttam ahogyan a nyaki �t� er�k l�ktet. Miel�tt �szre vehettek volna letepertem az egyiket.  R�vetettem magam, bele haraptam a nyak�ba, oda ahonnan a leger�sebben �reztem a m�mor�t� illatot. �reztem ahogyan a meleg folyad�k csillap�tja a torkomban tombol� t�zet. A szomjam m�g nem m�lt el. Ekkor megcsapott egy �desebb illat. Nem ember� volt, ez egy h�s ev� volt. K�zelebb mentem, �s a szag kezdett rossz� v�lni. M�r csak sz�z m�ter v�lasztott el az ismeretlen �llatt�l, mikor megismertem a szagot. Rohanni kezdtem, de most nem az �szt�n hajtott. Mikor oda�rtem az a l�tv�ny fogadott, amit v�rtam. Egy bokor m�g�tt �llt, vill�mgyorsan megker�ltem a bokrot, hogy teljesen l�ssam. Egy v�rfarkas volt. Egy hatalmas, rozsdabarna, �s a szemeib�l �t�lve �sszet�rt farkas. Amint hallotta hogy jelen vagyok fel�m kapta a hatalmas fej�t. Egy teniszlabda m�ret� k�nnycsepp csordult ki a szem�b�l, �n pedig er�s k�nyszert �reztem arra, hogy odarohanjak hozz�, �s  meg�leljem. Tettem fel� egy l�p�st, majd nem tudtam meg �llni. Gyors l�ptekkel k�zeledtem fel�, Jacob pedig nem tan�s�tott ellen�ll�st. A nyaka k�r� fontam a kezem.

• Jake – suttogtam a f�l�be – Mit keresel itt?

Csak egy halk morg�st hallottam. A szem�be n�ztem, melyb�l egy �jabb k�nnycsepp folyt ki. Tartottam a szemkontaktust, de olyan f�jdalom volt a szem�ben, hogy k�nyszert �reztem r�, hogy  elforduljak. Miattam szomor�, miattam f�j neki, mindent elrontottam. Jacob szem�ben volt m�g egy �rz�s. Harag. Hirtelen kih�zta a fej�t az �lel�semb�l, �s elrohant. A t�volban egy f�jdalmas vony�t�st hallottam, majd a h�tam m�g�tt l�pteket hallottam. Megfordultam, �s Alice volt m�g�ttem. Az arc�n undor �s meg�rt�s. Undor, gondolom Jake szaga miatt, vagy csak a jelenl�te. Meg�rt�s. Nem l�tta a j�v�met, �s ez csak egy v�rfarkas miatt lehet. Tudta hogy mit �rzek Jacob ir�nt.  Elmes�ltem neki az eg�szet, r�szletesen. Neki ez nem okozott – akkora – f�jdalmat.

• Bella, menj�nk? – a hangj�ban nem hallottam undort, csak meg�rt�st.

Nem v�laszoltam, a sokk, amit a legjobb bar�tom megjelen�se okozott. Csak biccentettem. Alice  �tkarolt, �s lassan indultunk vissza a h�zunkba.

• Akarsz r�la besz�lni? – k�rdezte Alice f�l �ton
• Nem. Most nem, de k�s�bb. K�rhetek t�led valamit? – a hangom nagyon halk, �s �n is  kihallottam bel�le a sokkot.
• Persze, amit csak szeretn�l.
• Nem szeretn�m ha valaki megtudn�, f�leg Edward nem. – r�n�ztem Alice - re, az arca k�tked� – Alice, elfogom mondani neki. K�s�bb. Meg�g�rem, esk�sz�m. Csak szeretn�m ha t�lem tudn�.
• Rendben – mondta. A hangj�ban hallottam a lemond�st.

Nem besz�lt�nk t�bbet. Az �t t�bbi r�sz�t a Jacobon val� gondolkod�ssal t�lt�ttem. Mi�rt j�tt Jacob? Mit akart mondani? Mi�rt rohant el? Hova ment? Visszaj�n? Nagyon sok k�rd�sem volt, de ott volt a f�jdalom. A k�n, �s a f�lt�s a legjobb bar�tom ir�nt, m�lyen mellkasomban. Halott sz�vemben szor�t� �rz�st keltett az a gondolat, hogy a legjobb bar�tom, aki szerelmes bel�m csal�dott, �s most boldogtalan. Tudtam hogy mit �rezhet most. H�l�val tartozom Jacobnak mindaz�rt, amit �rtem tett, hogy �jra �ljek. Alice  m�g mindig bel�m karolt, �s �gy vezetett a h�zig. Mikor a h�zba l�pt�nk Edward hozz�m sietett, �s ahogy megl�tta az arckifejez�semet k�rd�en n�zett Alice - re, aki csak megr�ntotta a v�ll�t, majd a l�pcs� fel� sietett. Edward �jra r�m n�zett, �n pedig egy mosolyt er�ltettem az arcomra. M�lyen beleszagolt a ruh�mba, �s akkor esett le neki, hogy mit�l van rossz kedvem. L�ttam ahogyan az arca eltorzul a f�jdalomt�l, �s a szeme els�t�t�l. Magam fel� ford�tottam a fej�t, �s megcs�koltam. Megfogtam a kez�t, �s felment�nk a szob�nkba.

• Hol tal�lkozt�l vele? – k�rdezte Edward, mi ut�n leh�zott az �gyra. Mindketten tudtuk kir�l van sz�.
• Az erd�ben, vad�szat k�zben �reztem meg a szag�t, �s odamentem hozz�.  Farkas alakban volt. – pr�b�ltam �gy besz�lni, hogy ne �rezze a hangomon, hogy mennyire f�j ez nekem.
• �s mi t�rt�nt?
• Odamentem hozz�, meg�leltem, �s  elszaladt. Nem tudom hogy hov� – nem siker�lt a „ nem �rdekel” hangnem.
• Hi�nyzik? – k�rdezte a szemembe n�zve
• Igen – nagyon rosszul hazudok, Edwardnak pedig egy�ltal�n nem tudok, �s nem akartam neki azt mondani ami nem igaz.
• Szereted? – k�rdezte, m�g mindig a szemembe n�zett.
• Sokat jelent nekem, de mint bar�t. Semmi t�bb. Te vagy az �letem, �s ezt semmi sem v�ltoztathatja meg.

Egy mosoly suhant �t az arc�n, tudta hogy �szinte vagyok hozz�. Hirtelen megcs�kolt. Feledtetni akart. Mindent, Jacobot, a f�jdalmat, �s minden rosszat. V�gt�re is nem tagadhatom hogy siker�lt neki. Minden rossz elt�nt az elm�mb�l, �s mindenemet Edward t�lt�tte be. Eg�sz �jjel ez foglalkoztatott, �s nem gondoltam Jacobra, se a f�jdalmamra. Olyan volt mint egy �lom, mikor nem sz�m�t a val� �let, csak az, amit akkor �rzel. Boldogs�g, szerelem, v�gy. Csak erre tudtam gondolni. Mind a  h�rom �rz�st kitudtam fejezni egy sz�val : Edward. Az � neve volt az �letem minden egyes f�jdalom n�lk�li r�sz�nek l�nyege. � volt a k�z�ppont, az aki mindig mellettem van. Egy ilyen �jjelt sem fogok elfelejteni soha.  

Reggel, mikor rendbe szedt�k magunkat  lement�nk a t�bbiekhez a nappaliba. Fel�bredtem az „�lmomb�l”  �s �jra el�nt�tt az a szor�t� f�jdalom. Mikor Edward r�m n�zett szorosan mag�hoz �lelt. Sz�ks�gem volt a t�maszra. Tudtam hogy ezt a f�jdalmat semmivel sem tudom elmulasztani, csak ha tal�lkozom Jakkel, �s megbesz�l�nk sok dolgot. T�bbek k�z�tt hogy m�rt j�tt, akart- e valamit mondani. Magamhoz akartam �lelni, �s azt mondani hogy minden rendben. De nem tehettem ezt, mert nem volt minden rendben.  Belegondoltam, hogy Jacob mennyit szenvedhetett m�r miattam, �s hogy mennyi mindent tett �rtem, amit �n nem viszonoztam. Csak �n sz�ntethetn�m meg a szenved�s�t, de nem tudom. Nem vagyok szerelmes Jacobba, szeretem, sokat jelent, tartozom neki, �s h�l�s vagyok az�rt amit �rtem tett, de �n nem lehetek Jacobbal �gy, �s ezt � is tudja. B�rmit megtenn�k az�rt, hogy Jake boldog legyen, de az az egy m�d, amivel seg�thetn�k neki lehetetlen. M�rt kell nekem f�jdalmat okoznom mindenkinek? A f�lemben csengett az a f�jdalmas vony�t�s, �s m�g jobban magamhoz �leltem Edwardot.