Jacob elment, �s nekem most kev�sb� van b�ntudatom mint az esk�v� �ta b�rmikor, b�r ebben Edward is k�zre j�tszott. Feledtette velem az �letem probl�m�it mikor sz�ks�gem volt r�. Ilyen hat�ssal csak � van r�m. Edward az �n t�maszom, b�r mikor mehetek hozz�, b�r mikor meg vigasztal, m�g ha Jacobr�l is van sz�. Nem �nz�, velem soha nem az.  Jacob el mondta hogy ap�m milyen �llapotban van. Az apja is tudja, hogy nem haltam meg. Szeg�ny Billy, neh�z lehet neki hogy a legjobb bar�tja szenved a l�nya el veszt�s�t�l, mi k�zben � tudja hogy az �l. Ap�m �ssze van t�rve, mag�ba zuhant, robot szer�en csin�lja a napi teend�it, nem mutat �rz�seket, csak f�jdalmat, k�nt, gy�tr�d�st, �s hi�nyt. Minden nap a temet�be j�r, �s � azt hiszi hogy hozz�m. De ezzel az �rz�ssel egy�tt kell �lnem. A nappaliban �lt�nk a kanap�n. Most csak �n �s Edward voltunk itthon, a t�bbiek mind vad�sztak. Edwardra n�ztem, �s minden k�ts�g �s probl�ma el t�nt a tudatomb�l, �s mindent Edward t�lt�tt be. Most egym�s szem�be n�zt�nk, �s Edward t�rte meg a csendet.

• Mire gondolsz most? – k�rdezte, a hangja ugyan olyan b�rsonyos mint amikor el�sz�r meg hallottam v�mp�rr� v�l�som �ta. M�g ma is el csod�lkozom azon, hogy hogy lehet valaki ennyire gy�ny�r�, m�g ha v�mp�r is. Minden egyes nap el �mulok rajta.
• R�d – v�laszoltam egyszer�en
• �s te? – k�rdeztem vissza
• �n pedig erre a gy�ny�r� n�re, aki a karjaimban fekszik, �s m�ig nem tudom hogy m�rt aj�nd�kozott meg vele az �g. – v�laszolta majd meg aj�nd�kozott a kedvenc f�l oldalas mosolyommal. Ha ember lettem volna m�r ott j�tszott volna az arcomon az �rulkod� p�r, �s a sz�vem val�sz�n�leg hevesen kalap�lna.

Nem besz�lt�nk t�bbet, csak mosolyogva n�zt�nk egym�s szem�be. H�rom �r�val k�s�bb �rkeztek meg a t�bbiek, �s ez id� alatt sem tudtam m�sra gondolni, csak Edwardra.

• Sziasztok. Bella, besz�lhetn�nk? – j�tt be az ajt�n Alice els�nek, majd a t�bbiek k�vett�k.
• Persze – mondtam �ssze zavarodva.
• Gyere, menj�nk a szob�mba. –mondta majd k�zen ragadott, �s el kezdett felfel� h�zni a l�pcs�n.
• Mi a baj, Alice? – k�rdeztem t�le. M�r nem tudtam t�rt�ztetni a k�v�ncsis�gomat.
• Bella, egy �ra m�lva fogsz kapni egy h�v�st, Billy lesz az, de Jacob sz�m�r�l. Ut�na csak azt l�tom hogy vissza megy�nk Forksba, �s te meg �leled ap�dat. – mondta. El kezdte harapd�lni az als� ajk�t. L�ttam rajta hogy van m�g valami, nem n�zett r�m.
• Alice, mi van m�g? – k�rdeztem
• Ap�d. Nagyon rosszul van, nincs v�laszt�sunk. L�ttam hogy �ngyilkos akar lenni, de nem d�nt�tte el. Ha nem akarjuk Charlies hal�l�t, akkor vissza kel menn�nk Forksab, �s meg kell magyar�znunk neki hogy mi�rt hitett�k el vele hogy meg halt�l. – Alice szavai sokkoltak, b�r alig �rtek el a tudatomig.

Ap�m k�pes lenne erre? Ekkora a f�jdalma? B�r �n az�rt nem �ltem ezzel a „lehet�s�ggel”, mert nem akartam Charlienek f�jdalmat okozni. De most, szeg�ny ap�mnak senkije sincs, aki miatt �lne, aki �ltetn�. Vissza kell menn�nk. Nincs m�s lehet�s�gem, de nem mondhatom el neki hogy v�mp�r vagyok. Nem vesz�lyeztethetem az �let�t azzal ami vagyok. Nem szabad meg tudnia hogy halhatatlan vagyok. A Volturi miatt nem. Nem l�ttam m�g �ket, de Edward sokat mes�lt nekem r�luk, �s a szab�lyr�l. Arr�l, hogy egy haland� sem tudhat a l�tez�s�nkr�l, k�l�nben mind a haland�, mind a v�mp�r, akir�l tudj�k, hogy egy mesebeli l�ny meg sz�nik �lni, m�ghozz� a Volturi j�volt�b�l. Nem tehetem ki ap�mat ennek, az is el�g, hogy potenci�lis vesz�lyt jelentek r� a jelenl�temmel. Soha nem �reztem m�g k�zelebbr�l emberv�rt, mint sz�z m�ter. Ker�l�m az embereket. Minden er�mmel koncentr�lnom kell az �szt�neim elfojt�s�ra Charlie k�zel�ben. De mit fogok mondani neki? �s neki mi lesz az els� reakci�ja?

• Bella, menj�nk le. Besz�lj�nk a t�bbiekkel, pakoljunk �ssze.
• Rendben – b�lintottam majd el indultam le a l�pcs�n. A t�bbiek a nappaliban v�rtak, mindenkin�l k�t nagy b�r�nd volt, amin meg lep�dtem.
• Le foglaltam a jegyeket, �ssze pakoltam neked is, indulhatunk? – j�tt oda hozz�m Edward
• K�sz�n�m – mondtam az arcom a mellkas�ba f�rva.

Ebben a pillanatban a telefon meg rezzent a zsebemben. Egyb�l reag�ltam, a m�sodperc t�red�ke alatt ki r�ntottam a zsebemb�l, �s be nyomtam a „h�v�s ind�t�sa” gombot.

• Hallo? – sz�ltam bele
• Szija Bella – halottam Billy �bl�s, m�ly hangj�t.
• Szija Billy. Tudok mindenr�l, m�r indulunk vissza. De nincs �tleted arr�l, hogy mit mondhatn�k Charlienak? Hogy m�rt hitett�k el vele hogy halott vagyok?  -k�rdeztem k�ts�gbe esetten
• Sajnos nincs. De le teszem, Charlie most j�tt. Mikorra �rkeztek? – k�rdezte Billy. K�rd�n n�ztem Edwardra, mire � t�togva v�laszolta hogy maximum holnap hajnalban otthon vagyunk.
• Holnap reggel, fel fogom h�vni Jacobot, rendben?
• Igen, az lesz a legjobb. Szia Bella. – mondta majd le tette.

Vissza raktam a telefont a zsebembe, majd fel kaptam a t�sk�imat, �s el indultunk. Nem tudom a kocsit mivel sz�ll�ttatj�k, de most �jra sz�ks�g lesz az illet�kesekre. Gondolom a b�torok sz�ll�t�s�t is meg oldj�k. Kifel� menet a kocsiba Esme oda j�tt mell�m.

• Nem lesz semmi baj, �desem. Minden rendbe fog j�nni. – mondta kedves, anyai hangj�n mikor l�tta a k�ts�geket az arcomon.
• K�sz�n�m – mondtam, �s melegen r� mosolyogtam. A rept�rig Edwarddal ment�nk, mi ut�n be pakoltunk a Volv�ba be �t�nk, de nem besz�lgett�nk.

Most az egyszer nem zavart hogy j�val a meg engedett sebess�g-hat�r f�l�tt volt. V�gig azon gondolkoztam hogy mennyire �n fel �ldoz�ak, �s seg�t�k�szek. Amint meg hallott�k ap�mr�l a h�reket, gondolkod�s n�lk�l fel adt�k az itteni �let�ket, egy sz�mukra majdnem ismeretlen ember�rt. Az�rt mert nekem sokat jelent ez. Nagyon boldog vagyok hogy egy ilyen �sszetart�, �s seg�t�k�sz csal�d tagja lehetek.

• K�sz�n�m  - mondtam Edwardhoz b�jva m�r a rep�l�t�ren, mikor ki sz�lltunk az aut�b�l.
• Mit? – k�rdezte r�m n�zve
• Hogy ennyire �nfel�ldoz�ak vagytok Charlie - �rt. – v�laszoltam
• Ez term�szetes, Bella. – mondta, majd mag�hoz vont �s meg puszilta  a fejem b�bj�t.
• Szeretlek – suttogtam emberi f�lnek alig hallhat�an
• �n is t�ged  - � m�r kicsi hangosabb volt, de �gy sem hallotta meg senki.

A g�p�nk f�l nyolckor j�tt, f�l �r�t kellett r� v�rnunk. A g�pen a saj�t gondolataimba mer�lve n�ztem ki az ablakon. A csatlakoz�shoz sietn�nk kellett, de nem volt neh�z el �rni a Seattle- be tart� j�ratot. Mire mi meg �rkezt�nk az �sszes aut� a rept�rn�l v�rt r�nk. Vissza pakoltuk az aut�kba a csomagjainkat, majd el indultunk a h�zunkhoz.

- Fel kell h�vnom Jacobot – mondtam mikor a rept�r el�tt be sz�lltunk az aut�ba.

- Rendben – mondta Edward.

El� vettem a zsebemb�l a telefont, majd be�t�ttem Jacob sz�m�t, �s meg nyomtam a „h�v�s ind�t�sa” gombot. K�t cs�rg�s ut�n vette fel.

• Hallo? – sz�lt bele Jake
• Szia Jake, most indultunk a seattlei rept�rt�l. F�l �ra m�lva n�latok vagyok. �hm, Jacob, �t l�phetem a hat�rvonalat? – k�rdeztem az als� ajkam r�gdosva
• H�t persze, Bella. Akkor nem sok�ra tal�lkozunk.
• Rendben, szia Jake. – k�sz�ntem
• Szia – mondta majd megszakadt a vonal

T�z perc aut�z�s ut�n  �rt�k el a Forks hat�r�t jelz� t�bl�t. Melegs�g �nt�tt el mikor arra gondoltam, hogy visszat�rek ebbe az �ltalam nagyon megszeretett kisv�rosba…