Prológus - A látomás
A vihar már ideért, elkezdte ostromát a város felett. Sűrű, fekete felhők takarták el a napot, az eredetileg gyönyörű, kék égből most semmi sem látszott. Vastag vízfüggönyként hullott alá az eső, hangosan kopogott a tetőn. Villámok cikáztak keresztül az égen, valahol messze belecsapódtak a földbe. Percenként hangos dörrenés rázta meg a házakat, valósággal beleremegtek. Utáltam a rossz időt, de szerencsére nem sok ilyen volt. Ezen a környéken általában mindig sütött a nap, leszámítva azt a keveset, amikor nap. Ez a nem is ilyen volt, s a rossz időjárás rengeteg rossz érzést hozott magával. Valami közeledett. Valami rossz, és fenyegető, valamilyen ellenséges dolog. Volt egy olyan érzésem, hogy valami nagyon rossz dolog fog történni a jövőben. Jól gondoltam, mert a következő pillanatban eget rengető kiáltásra lettem figyelmes. Csak úgy mint a többiek, én is a hang irányába rohantam, mely a szomszéd házból jött, onnan, ahol a Főtanácsos lakott.
A vihar már ideért, elkezdte ostromát a város felett. Sűrű, fekete felhők takarták el a napot, az eredetileg gyönyörű, kék égből most semmi sem látszott. Vastag vízfüggönyként hullott alá az eső, hangosan kopogott a tetőn. Villámok cikáztak keresztül az égen, valahol messze belecsapódtak a földbe. Percenként hangos dörrenés rázta meg a házakat, valósággal beleremegtek. Utáltam a rossz időt, de szerencsére nem sok ilyen volt. Ezen a környéken általában mindig sütött a nap, leszámítva azt a keveset, amikor nap. Ez a nem is ilyen volt, s a rossz időjárás rengeteg rossz érzést hozott magával. Valami közeledett. Valami rossz, és fenyegető, valamilyen ellenséges dolog. Volt egy olyan érzésem, hogy valami nagyon rossz dolog fog történni a jövőben. Jól gondoltam, mert a következő pillanatban eget rengető kiáltásra lettem figyelmes. Csak úgy mint a többiek, én is a hang irányába rohantam, mely a szomszéd házból jött, onnan, ahol a Főtanácsos lakott. Átvágtam a szakadó esőben, valósággal berontottam az ajtón, utánam a többiek. Az Alfám, Bruce és Larissa, a csapat úgymond Bétája már odabent voltak, éppen a földről segítették fel a Főtanácsost.
- Mi történt? - kérdeztem, a többiek és kíváncsian várták a választ.
- Még mi sem tudjuk. Szeretném ha kimennétek néhány percre, amíg ki nem derítjük - kérte Bruce, de én nem mozdultam.
- Maradni akarok - álltam meg előtte csípőre tett kézzel, határozottan - jogom van tudni, hogy mi történt.
- Majd meg fogod tudni Liza, de csak később - mosolyodott el Larissa.
- Hagyj maradjak! - kérleltem, de Bruce a fejét csóválta.
- Elizabeth, megkérlek, hogy azonnal hagyd el a szobát! - a teljes nevemen szólított, ráadásul az Alfa hangját használta, így kénytelen voltam kimenni.
Az előszobában durcásan dobtam le magam a nagy kanapé végére Matt mellé.
- Majd elmondják nekünk is - nyugtatott Matt.
- Miért, nem egyszerűbb lenne szerinted ha mi is halljuk mit mond a Főtanácsos? Legalább nem kellene arra vennie a fáradtságot, hogy megosztja velünk a dolgot - gúnyolódtam.
- Muszáj mindig magadra haragítanod Bruce-t? - kapcsolódott be a beszélgetésbe Chris is.
- Muszáj neked mindig mindenki beleszólni?! - förmedtem rá.
- Farkasok! - Bruce dugta ki a fejét az ajtón, ahogy szólt, mindenki azonnal elcsendesedett, és csak rá figyeltünk - bejöhettek.
Mindannyian felálltunk, és visszamentünk a szobába. A Főtanácsos egy széken ült, mellette Larissa állt, aki folyton nyugtatgatta.
- Na? Megtudhatjuk, hogy miért jött rá a Főtanácsos úrra a kiabálhatnék? - egy szúrós pillantás volt a válasz Bruce-tól.
Feltűnt, hogy mennyire idegesen járkál a szobában, s aggódás jelei mutatkoznak rajta.
- Farkasok... van egy kis gond, és szeretnám leszögezni, hogy nem tűröm, hogy bárki elviccelje ezt a dolgot, mert ez nagyon is komoly - rám nézett, mintha én szoktam volna viccelődni.
Na jó, szoktam, de nem a nagyon komoly esetekben.
- A Főtanácsosnak látomása volt - kezdett bele végre - látott egy másik farkasfalkát, La Push-ban.
- De hisz ez nagyszerű! Ez azt jelenti, hogy nem vagyunk egyedül! - lelkesedtem, de megint leintettek.
Kezdtem megszokni, de azért elég idegesítő is volt.
- Ez nem jó dolog. A Főtanácsos szerint ezek a farkasok veszélyt jelentenek a törzsünkre. Ők a quilet indiánok leszármazottai. A Főtanácsos meglátta a törzsünk pusztulását általuk - folytatta.
Mind nagyon megdöbbentünk, de én nem értettem semmit. Miért akarna minket egy másik törzs elpusztítani? Hisz soha nem keveredtünk harcba vámpírokon kívül eddig senkivel.
- Miért tennék ezt? Hisz nem is ismernek minket! - mondtam.
- Még nem. De ha megismernek, meg fogják tenni. Hogy miért? Nem tudom... Talán ők akarnak az egyedüli farkasok lenni, vagy egyszerűen csak konkurenciának tekintenek minket - vonta meg a vállát Alfám.
- De valamit lehet tenni, nem? - kérdezte Mortimer.
Bruce habozott, majd lehajtott fejjel mondta ki:
- Meg kell, hogy öljük őket. Vagy mi tesszük meg, vagy ők. Holnap indulunk La Push-ba, és ez parancs! - jelentette ki Alfa hangján.
Összenéztünk, mindannyian értetlenül álltunk a történtek előtt. Kétségbe voltam esve, nem akartam harcolni, nemakartam senkit ok nélkül megölni.
- A látomások változhatnak nem? Lehet, hogy nem is fog megtörténni az, amit a Főtanácsos látott! - a Főtanácsos most felállt, lassú léptekkel közeledett felém.
- Kételkedsz bennem Elizabeth? - fogta meg a vállaim, kényszerített, hogy már kissé ráncos arcára nézzek.
- Nem... csak....
- Nincs semmi csak! Mint az Alfád megparancsolom, hogy maradj csendben, amíg itt vagyunk! - szólt Bruce.
Lehajtott fejjel bebújtam a csigaházamba, és most már csendesen hallgattam a történéseket.
- A társaink is jönni fognak velünk, feleségeink autóval teszik meg az utat, míg mi farkasalakban. A nagyapámnak van egy régi háza az erdő szélén, közel La Push-hoz, ott fogunk aludni itt tartózkodásunk alatt. Ennyi volt. Mehettek utatokra! - küldött el minket, mindannyian elhagytuk a házat.
Időközben elállt az eső, minden csupa sár volt, és még így is el volt borulva.
- Elmegyek az erdőbe egy kicsit, jó? - szóltam Mattnek.
- Rendben van. De vigyázz magadra! - mondta, és én már el is tűntem a fák között.
Ott átváltoztam farkasalakba, és rohanni kezdtem az erdőben. Volt egy olyan érzésem, hogy valami nincsen rendben ezzel a látomással kapcsolatban, és ki fogom deríteni, hogy mi az.
|