Reggel amikor Renesmee felébredt, kikeltem Edward mellől az ágyból és bementem kicsi lányom szobájába. Egy éjszaka alatt  ma Nessi körülbelül 4 évesre fejlődött. Kivettem a kiságyából felöltöztettem, és elindultunk a Cullen házba , Edward már ott várt minket. Alice a tegnap esti buli nyomait takarította el. Le tettem Renesmee-t a karomból és elkezdtem én is takarítani.
-Még jó hogy már nem vagy ember. Kiáltott Emmett  a nappaliból. Még a végén megvágnád magad, és valamelyikünk neked esne.
- Nagyon vicces Emmett!!
Rosalie elkezdte fésülni Nessie haját, imádta fésülgetni őt ,  és időként Renesmee is meg fésülhette Rose-t. Lassacskán végeztünk Alice-szel a takarítással. Valaki kopogott. Esme ajtót nyitott,ki más lehetett volna , mint Jacob.
-Hello Bells.!
- Szia Jacob
Jacob leült Rose mellé Renesmee pedig átmászott az ölébe.
-Szia Nessie!!
Renesmee rárakta két kicsi kezét Jacob nyakára és megmutatta neki mire vágyik. Jacob fel pattant a kanapéról .
- Elmehetünk Nessie -vel futni egyet anyuka?
- Vigyázz rá !! mondtam Jacobnak.
Mivel volt pár fölös óránk Edwarddal visszamentünk a házunkba. A minden napos gyakorlás, a pajzsommal kapcsolatba tegnap elmaradt a „Bella újra ember játék” miatt. Így amikor beértünk a házba Edward leült a nappaliba én pedig követtem. Megfogtam a fejét mélyen a szemébe néztem, és koncentráltam. Régi ködös emlékeket idéztem fel, amikor megmentett Jamestől , ahogy a szobámban feküdtünk, az első csókunk, amikor bemutatott a családjának, de amit ki akartam törölni a fejemből az a szakítás volt bármennyire is küzdöttem ellene csak jobban arra összpontosított az elmém, a legfájóbb, a legkeserűbb emlék egész életem alatt. Amikor láttam saját magam ezeket a képeket , mintha összeestem volna, arra ébredtem hogy Edward a karjaiba hintáztat.
- Bella jól vagy?
- Igen , azt hiszem most már rendben vagyok , folytathatjuk
- Nem kell ha nem bírod
- De, de
Tudtam , Edwardnak ez mennyire fáj . Újra megérintettem Edward arcát , most viszont lehunytam a szemem és koncentráltam, szépen lassan kitoltam az elmémből a védelmet. És felidéztem a tegnap estét. Hirtelen pajzsom visszacsattant, nem bírtam tovább tartani.
- Ops. Mondtam
- Jól vagy?
- Igen, de szerintem mára ennyit bírt az agyam.
- Bella , nekem most el kell mennem pár órára .
- Rendben , én addig elmegyek vadászni.
Edward megölelt, majd vadul megcsókolt. Felálltam , gondoltam át kéne öltözni valami túrázósabb cuccba. Vajon hova siet Edward ? mért nem mehetek vele ? Azt hiszem egy kis vadászat jót fog tenni több mint két hete nem „táplálkoztam” miközben Edward és Renesmee már 4-szer is jártak az erdőben, mindig tudtam hol a határ, amikor kettesben kell őket hagyni , és ezzel Edward is így volt, én sokkal többet voltam a lányommal de mi igényeltük is egymást, de Nessie is megértette azt amikor az édesapjával szerettünk volna kettesben lenni, soha nem ellenezte hogyha Esme-nek vagy Rosalie-nak kellett rá vigyázni , és hát ki is ellenezte volna hogy egy ilyen tündérre keljen vigyáznia, mindenkit levett a lábáról. Kifinomult szaglásommal kerestem egy farmert és egy pólót, gyorsan át is öltöztem , majd ki futottam az erdőbe. Éreztem pár hegyi oroszlán illatát . Hallgattam az ösztöneimre és csak a vadra koncentráltam. Megláttam, elrejtőztem előle , de megérezte a szagom és rohanni kezdette , én pedig futottam utána mint egy őrült. Végül utolértem és rávetettem magam.Persze ellenállt , de amire nem számítottam hogy ő teper le engem ,félelmetes fogait belém akarta mélyeszteni, azt hittem a végem járom ,  összeszedtem minden erőm lelöktem magamról ,rászálltam és kiszívtam belőle minden vért, az utolsó cseppig . Úgy gondoltam jobb lesz visszatérni az Esme-től kapott házunkba , és átöltözni . Végig csak az járt a fejemben hogy lehetek megint ilyen ügyetlen? Hogy fordulhat ez elő? Nem szabadna így lennie. Kinyitottam a ház ajtaját és egyből a gardróbom felé vettem az utam. Edward a hálószobába feküdt , Renesmee az oldalán aludt.
- Csak átöltözök.
- Beszélnünk kell. Ez meg ijesztet miről akarhat Edward velem beszélni??
- Rendben csak átöltözök
Besétáltam az Alice által berendezett gardróbomba és egy másik nadrágot és pólót kerestem . Találtam egy kék hosszú ujjú felsőt, és egy másik farmer nadrágot .Az előző ruháimat kidobtam a kukába , besétáltam a fürdőbe és beindítottam egy adag mosást, és kikészítettem még egyet , Renesmee ruháit soha nem kellet kimosnom, de Alice eltette az összeset emlékbe egy dobozba , amint kinőtt a kicsi lányom egy ruhát Alice és Rose öt újat vettek neki helyette .Amikor megfordultam  észre vettem hogy  Edward az ajtóban áll.
- Miről is kell beszélnünk ? kérdeztem
- Van számodra egy meglepetésem
Majd meg fogta a kezem, és a ház mögé húzott , egy kis patak volt gyönyörű szép virágoskerttel.
- Edward , ez , ez csoda szép!
- Az évfordulóra szerettem volna , de nem lett sajnos kész.
- Köszönöm
Kéz a kézben álltunk a kis patak előtt hallgattuk annak csobogását, majd Edward szenvedélyesen megcsókolt és bevitt a házba.
Éjszaka Edwarddal a hálószobánkban feküdtünk az ágyunkon , a hátam cirógatta én pedig a mellkasán feküdtem , Edward mostanában olyan feszült vajon mi lehet az oka? Tudom , amint feljön a nap , Edward elindul La Pushba megbeszélni a vérfarkasokkal a „Hogyan legyen tovább” kérdést , mivel Jake mindennap itt van nálunk. És Nessie-t is sokszor magával viszi otthonába. Kikeltem Edward mellől az ágyból és a konyha felé vettem az irányt , Edward utánam sétált.
- Te meg mit csinálsz ? kérdezte.
- Renesmee-nek reggelit .
- Így már világos.- válaszolta,nevetve.
Kivettem a hűtőből a tojásokat és egy gyors rántottám csináltam Renesmee-nek. Mivel Edward ingje volt rajtam , gondoltam le kéne zuhanyoznom, és valami hétköznapi ruhát felvennem. Gyorsan letusoltam , és a gardróbomban kerestem magamnak ruhát. Nessie pár perc múlva felkelt. Edward már ki is vitte a konyhába , és megetette . Kisétáltam hozzájuk a konyhába.
- Menj csak , majd mi elleszünk kettesbe . mondtam Edwardnak.
Majd megcsókolta mind kettőnk homlokát, és már el is tűnt.
- Hova megy apa?
- Jacobékhoz kicsim.
- Mami átmegyünk Alice nénihez ?
- Oké.
Renesmee megreggelizett, majd felöltöztettem, és együtt átmentünk a családunkhoz.
Alice feszült volt, Rose-t és Emmettet nem láttam sehol.
- Hol van Rose, és Em? Kérdeztem .
- Francia országba utaztak kikapcsolódni. Válaszolta furcsa hangba Alice.
- Oh , értem
- Kicsim menj egy kicsit Esme-hez .
- Rendben mami!
Beszélni szeretnék négyszemközt Alice-szel , soha nem láttam még ilyennek , kivéve 2 alkalmat, az Olaszországi utazásunkat, és akkor amikor terhes voltam , tudtam hogy valamit látni szeretne, de nem tudja.
- Alice mi a baj ?
- Mi lenne Bella , kérlek , ugyan ne legyél nevetséges.
- Alice még a vak is megmondja hogy valami nincs rendbe .
- Hát ami azt illeti , összevesztünk Jasperrel, és nem látok semmit a jövőnkben kapcsolatosan.Alice hangja megremegett.
- Min vesztetek össze ?
- Láttam a jövőben , itt a környéken egy új szülött vámpírt , és Jasper egyből a keresésére akart indulni , hogy segítsünk rajta , én pedig megint láttam a jövőjét , és az új szülött nem ártott senkinek , sőt mintha már évtizedek óta így élne , de Jasper a keresésére indult , és megkért hogy ne mondjam el senkinek hogy hova megy , és ne aggódjak érte.
Jasper itt hagyta Alice-t , de mér nem bízik a képességében , mér indult el egyedül?
- És te csak így hagytad ? kérdeztem hitetlenkedve Alice-t.
- Nem tudtam megállítani . Alice hangja olyan volt mintha 100 kisegér sírna egyszerre.
- Ha azt mondta ne aggódj érte akkor ne tedd , bízz meg benne.
- Ugyan ezt tennéd ha Edward elmenne , és erre kérne?
Mégis hogy kérdezhet ilyet Alice, persze hogy nem ezt tenném , halálra aggódnám magam , és a keresésére indulnék, vagy nem , hisz a lányomat se hagyhatom itt.Soha nem volt jó póker arcom , de megpróbáltam hazudni Alice-nek , úgy hogy még el is higgye.
- Igen , megtenném , mert ezt kérte . A fogaimat összeszorítva mondtam ki ezt az egy mondatot, ami nehezemre esett.
- Távol kell Edwardtól tartanom magam.
- Alice ugye tudod hogy meg fogja tudni, hisz én is gyakorlok vele minden nap .
- Akkor a mait hagyd ki , Bella , kérlek !! Alice hangja szinte könyörgött.
- Nem is tudom
- Bella tudom , hogy neked sikerülnie kell.
- Jól van Alice , de jössz egyel.
- Köszönöm , örökké hálás leszek.
- Ja, és Alice ?
- Igen ?
- Itt aludhat ma Nessie ?
- Ohh, hát persze. Alice egyből tudta mér kérem ezt , és hogy fogjuk Edwarddal kihagyni a ma esti gyakorlást.
- Kösz
Megcsörrent a telefon.
- Majd én felveszem. kiáltottam
- Kívánja fogadni a távolsági hívást?
oh, ez biztos Rosalie lesz.
- Igen.
- Szia Rose.
- Szia Bella.
- Rose nem is szóltál hogy elutaztok Emmettel.
- Öh, ja, hirtelen ötlet volt. De hogy van az én kedvenc unokahúgom ?
- Remekül.
- Rendben , ennek örülök
- És ti hogy érzitek magatokat ?
- Rosalie már az őrületbe kerget a vásárlással . kiáltotta Em.
Hát igen , Rose és Alice imádtak vásárolna , miért is lep ez meg engem .
- Üdvözlünk mindenkit . Szia Bella! Ja és nyomj helyettünk egy hatalmas puszit Renesmee arcára!
- Rendben , Sziasztok!
- Ki volt az mami? -
kérdezte Renesmee kíváncsian.
- Rosalie.
- Ők hol vannak ? szomorú volt a hangja.
- Franciaországba.
- Az messze van innen ?
- Igen
- Nagyon hiányoznak , és egy kövér könnycsepp kerekedett Nessie arcán.Letöröltem egy hajtincsével, majd egy hatalmas puszit nyomtam az arcára.
- Ezt Rosalie és Emmett küldi. Renesmee nevetett, elbűvölő kacaja volt.
Pár percen belül Edward  mellettünk állt.
- Na hogy ment ?kérdeztem
- Megoldottunk minden problémát , Jacob minden nap ellátogathat , és Renesmee is vele mehet ha mi megengedjük neki.
- Hurrááááá !!! kiáltotta Nessie , és mindenki elnevette magát.
- Nessie !! kiáltotta Alice , és Renesmee egyből odafutott hozzá.
- Ma itt alszol nálunk rendben tündérkém ? kérdezte trillázó hangon Alice.
- Oké
Edward felém fordult , és értetlenkedve nézett rám.
- Mért alszik ma Nessie itt ?
- Gondoltam , mi is lehetnénk kettesben , és mivel Jasper is elutazott pár napra , így Alice-nek is lesz társasága.
- Ez remek ötlet. És a kedvenc féloldalas mosolyom kaptam , amibe mint mindig beleszédültem. Elköszöntünk kicsi lányunktól , és elindultunk haza , vagyis csak indultunk volna. Oda kint elkezdett zuhogni , és hát nem volt kedvünk bőrig ázni. Esme egyből betessékelt minket a nappaliba .
- Nyugodtan itt maradhattok éjszakára! Bársonyos hangján  érezni lehetett a törődést. - Köszönjük. Válaszolta Edward teljesen higgadtan. De , ha itt maradunk éjszakára az romba dönti , a „nem gyakorlás” tervem. De az eső nem akart el állni , csak egyre jobban esett , és esett. Majd eszembe jutott egy új gondolat ,  hogy el kerüljem a gyakorlást.
- Edward . szóltam
- Igen ?
- Meg..meg..
- Mi az Bella? Hú ezt az egy mondatot nehezebb kibökni mint gondoltam.
- Meg tanítanál zongorázni ? Edward nevetésbe kezdett.
- Höh, mi olyan vicces ?
- Te , és a zongora ?? !! hangja hitetlenkedő volt, és egyben humoros
- ö, igen azt hiszem.
- Bella , majd talán máskor.. szerintem Rosalie is szeretné hallani az első „órád”
- Hát persze . morogtam
- Mit szólnál hogyha a mai „gyakorlást” elhalasztanánk? Kérdezte Edward. Micsoda? Kérdeztem magamtól. Mégis belelát a fejembe? –  Mostanában talán túlságosan is erőltettük , te is megérdemelsz egy kis pihenést. Bella, Bella csukd már be a szádat ismételgettem magamnak. Edward mindig tudja hogy mire vágyok. Leültem az ablak elé és csak bámultam kifelé az esőbe.  Amikor megláttam egy pirosan izzó szempárt. Vajon ki lehet az?