Odarohantam Matt-hez, �s j� szorosan magamhoz �leltem �t.

- Gratul�lok! El sem tudod k�pzelni, hogy mennyire �r�l�k! Ez... annyira csod�latos! - megpusziltam arca mindk�t oldal�t, de ezen senki sem akadt fent, hisz megszokhatt�k m�r t�lem, hogy Matt-tel �gy viselkedem, mintha a csal�domhoz tartozna.

- K�szi! �n is �r�l�k neki. Soha nem hittem volna, hogy egyszer apa leszek, �s most... ez... hihetetlen, de csod�latos! - vigyorgott.

- Sarah bent van? Bemegyek hozz�! - mondtam, �s rohantam be a h�zba.

Berontottam a szob�ba, Sarah-t az �gyon fekve tal�ltam, amint �ppen hatalmas szeretettel simogatja a has�t. Elmosolyodtam, hisz annyira csod�latos l�tv�ny volt, olyan j� volt n�zni, ahogy boldogan mosolyog.

- Szia! - k�sz�nt, mikor �szrevette, hogy t�rsas�ga van, szemei boldogan csillogtak.

- Szia! - helyet foglaltam az �gy sz�l�n, megszor�tottam a kez�t.

- Hallottad a h�rt ugye? - mosolygott.

- Igen. Matt-nek el kellett mag�t ki�ltania ezzel a h�rrel, hogy meg�ll�tson a m�sz�rl�sban - nevettem fel hangosan.

- Milyen m�sz�rl�sban? - h�zta fel a szem�ld�k�t.

- H�t... volt egy kis vit�m Chrissel, de semmis�g, m�r lerendeztem... - legyintettem, de Sarah szeme idegesen megvillant.

- Mondtam m�r neked m�skor is, hogy ne legy�l ilyen heves! Mi�rt kell neked mindig bajba keveredned?! - szidott le, mintha az any�m lenne.

- Nem keveredtem bajba... - sutyorogtam.

- Egyenl�re! - bosszankodott bar�tn�m, megr�zva fej�t.

- Ink�bb besz�lj�nk m�sr�l, ok�? - k�rdeztem, � b�lintott.

- Fiam lesz. M�r most meg lehet �llap�tani. Most vagyok a 4. - dik h�napban - ahogy jobban megn�ztem, mintha t�nyleg kifel� dudorodott volna a hasa.

- Remek! Akkor tiszta apja lesz. Mi lesz a neve? - �rdekl�dtem.

- Azt m�g nem tudom. De szeretn�m ha te lenn�l a keresztanyja - sim�tott v�gig a v�llamon.

Ledermedtem, �s a mosoly olyan sz�lesre sikeredett, hogy szinte az m�r f�jt.

- Komolyan mondod? De nekem... �n nekem nincsen f�rjem, �s a gyereknek akkor nem lesz keresztapja, �s... - kez�t r�tette a sz�mra, elhallgattatva ezzel engem.

- Te leszel az! K�rlek! Nem �rdekel, hogy nincs senkid, majd lesz! Nagyon k�rlek! L�gysz�ves! - k�rlelt, �s nem b�rtam neki nemet mondani.

- Ok�! - jelentettem ki boldogan, �s �t�leltem �t.

- Mi ez a nagy �nnepl�s? Sarah hallottam a nagy h�rt, gratul�lok! - l�pett be kopog�s n�lk�l a szob�ba Larissa.

Elh�ztam a sz�mat, de csak �gy, hogy � ne l�ssa. Nem igaz�n szerettem ezt a n�t, valahogy nem volt szimpatikus.

- K�sz�n�m! Odakint minden rendben van? - udvariaskodott Sarah, de tudtam, hogy ugyan�gy �rez ezzel a n�vel kapcsolatban, mint �n.

- Igen. De indulnunk kellene. Gyertek! Sarah, te kocsival m�sz a t�bbiekkel, mi meg farkasalakban - n�zett r�m.

B�lintottam, �s seg�tettem Sarah-nak fel�llni. Miut�n besz�llt a kocsiba, �tv�ltoztam, �s odaandalogtam a t�bbiek mell�, akik m�r szint�n farkasalakban voltak.

- Rem�lem mindenki tudja, hogy mi a feladata, �s azt is tudj�tok, hogy mit nem szabad tennetek. Ha b�rki ellenszeg�l nekem, vagy Larissanak, az rep�l a falk�b�l, �s ugyan�gy ellens�gg� v�lik, mint a La Push-i farkasok. Meg�rtett�tek? - �zente gondolatban.

- Igen - gondoltuk egyszerre.

- Akkor indul�s! - adta ki a parancsot, majd el is indult, mi, a t�bbiek ut�na.

Szapor�n szedt�k a l�bunkat, azok meg, akik kocsival mentek, sebesebben sz�guldottak az orsz�g�ton, mint azt kellett volna, de most senki nem t�r�d�tt ezzel. Csak az volt a fontos, hogy v�re oda�rj�nk, v�ghez vigy�k a tervet, �s azut�n majd hazaj�hess�nk.

- Izgulsz? - j�tt mell�m Mortimer.

Kiss� meglepett, hogy idej�tt hozz�m, de nem foglalkoztam vele.

- Nem, nem izgulok. Igaz�b�l nagyon nem �rdekel ez az eg�sz. Szeretn�k m�r t�l lenni rajta - vontam meg farkas v�llam fut�s k�zben.

- Nem gondolod, hogy nem kellene ilyeneket gondolnod? A v�g�n m�g megsz�lnak �rte a vezet�k! - r�h�g�tt fel.

- Fogd be azt a nagy sz�dat! �s k�l�nben is... csak nem sz�ba �llsz velem? - g�nyol�dtam.

Mortimer �s �n nem igaz�n j�tt�nk ki valami j�l, rengeteget vit�ztunk m�r �let�nk sor�n, �s sajna, sz�gyen, nem sz�gyen, egykoron m�g j�rtunk is egym�ssal. H�, csak r� gondolok, m�r kir�z a hideg. El sem tudom hinni, hogy valaha ez a f�reg volt a bar�tom. Mert az. Egy nagyk�p�, bunk� �llat. De ez nem az �n gondom, hanem a feles�g��, Catrin�.

- Csak nem felideges�tettelek Liz? Tudom �m, hogy mikor vagy az, �s mikor nem! Nem felejtek egyk�nnyen - mosolygott.

- Elmenn�l? Nagyon zavar a t�rsas�god - fordultam el t�le, erre � nevetve t�vozott mell�lem, v�gre valah�ra.

Az �t La Push-ba nem volt �ppen valami r�vid, de nem f�radtunk el egy�ltal�n, hisz farkask�nt v�gigb�rtunk volna futni enn�l t�bbet is. H�rom �ra eltelt�vel v�gre meg�rkezt�nk az erdei kish�zhoz, ahol m�r az aut�ban utaz�k v�rtak r�nk. Kipakoltuk a cuccainkat, berendezkedt�nk a szob�kba, majd lefek�dt�nk pihenni. Este tartottunk egy k�z�s kis vacsor�t, felk�sz�lt�nk a holnapra. Akkor ugyanis megl�togatjak a La Push-i farkasokat.