Apa meg�llt mellettem, �reztem, amint lassan v�gigm�r. Fogalma sem lehet arr�l, hogy mi bajom van, b�r ezt m�g �n magam sem tudom.

- Liana, j�l vagy? T�rt�nt valami, amir�l nem tudok? - k�rdezte m�ly hangj�n, csendesen.

- Nem... minden rendben van - szipogtam, kit�r�ltem a k�nnyeket a szememb�l.

- Nem �gy vettem �szre. L�ttam, hogy v�gezt�l a v�mp�rral. Nagyon �gyes vagy kisl�nyom. B�szke vagyok r�d - d�cs�rt, a melegs�g kezdte �tj�rni a sz�vemet.

Ritka alkalmak egyike az, amikor ap�m valami miatt megd�cs�r engem, s ha m�gis megteszi, akkor jobb, ha j� alaposan elrakt�rozom magamban, ilyen ugyanis nem sokszor van. Nagyon j�l esett az, amit mondott. B�szke r�m. Sz�val v�gre ki�rdemeltem azt, hogy mint apa, tiszteljen engem, a l�ny�t. Hogy elhiggye, k�pes vagyok arra, mint b�rki m�s a t�rzsb�l, annak ellen�re, hogy f�lv�r vagyok.

- K�sz�n�m ap�m. J�l esik, hogy ezt mondod - mosolyogtam r�.

Felkeltem a f�ldr�l, ruh�mat leporoltam, s mikor v�geztem saj�t magam megtiszt�t�s�val, csak akkor n�ztem r�.

- Nem kell h�l�lkodnod. Tudod nagyon j�l, hogy csak akkor mondok ilyesfajta dolgokat, ha ki�rdemled. M�skor nem - vonta meg sz�les v�ll�t, �s elindult vissza a h�zak fel�.

- Mi�rt j�tt�l ut�nam? Baj van ? - k�rdeztem aggodalommal teli hangon.

- Ugyan... ez nem mondhat� bajnak. Ink�bb csak van n�h�ny bejelenteni val�m, �s szeretn�m, ha te is jelen lenn�l - jelentette ki teljes egyszer�s�ggel.

- Nem �ruln�l el most, legal�bb egy kicsike r�szletet bel�le? - k�rleltem, de � csak bossz�san r�zta a fej�t.

- Nem kiv�telezek senkivel, m�g veled sem Liana! - d�rrent r�m.

Ijedten h�r�ltam meg, egy pillanatra elfelejtettem leveg�t venni. Megr�ztam a fejem, �s tov�bbindultam. Pr�b�ltam kit�r�lni a fejemb�l mindent, ami az elm�lt egy �r�ban t�rt�nt, de ak�rmennyire is igyekeztem, az a hang, az az illat olyan m�lyen bev�s�d�tt a tudatomba, hogy csak r� b�rtam gondolni. Vajon milyen l�nyhez tartozhat? Biztos vagyok benne, hogy az a valaki mindenn�l csod�latosabb.

- Na, mit mondasz? - hallottam meg magam mellett ap�m hangj�t.

�rtetlen�l tekintettem r�, s v�g�l r�j�ttem, hogy biztosan k�rdezett valamit.

- Megtenn�d, hogy figyelsz, mikor hozz�d besz�lek? Ne legy�l ilyen udvariatlan, f�leg nem velem! - szidott le m�r megint.

Elh�ztam a sz�mat. Kezdtem m�r unni, hogy folyton csak kioktat �s szid. Az agyamra megy a folytonos piszk�l�d�saival.

- Eln�z�st k�rek t�led apa. Csak tudod... elkalandoztak a gondolataim egy pillanatra - vontam meg a v�llam szemtelen�l - mit is k�rdezt�l?

- Azt, hogy Juliette merre van. Neki is meg kell jelennie a gy�l�sen.

- Ott van! - mutattam el�re, s val�ban, a h�zak mellett m�r ott �llt Julie �s szapor�n integetett nekem.

A lakhely�nk �gymond egy t�borra hasonl�tott. �sszesen harminc kisebb fah�z volt tal�lhat� itt, melyekben t�rzs�nk tagjai �ltek. Nem voltunk sokan, �ppen ez�rt kellemesen elf�rt�nk egym�s mellett. Odas�t�ltam Julie mell�, s ap�mat k�vetve be is l�pt�nk a ,,f�h�zba", mely ap�m lakhelye volt. Nekem k�l�n h�zam volt, velem lakott Julie is. Helyet foglaltunk a t�bbiek mellett, akik szint�n nagyon k�v�ncsian �s fesz�lten v�rt�k ap�m bejelenteni val�j�t. � volt a vezet�nk, a t�rzsf�n�k, Andresse Michael Walscott.

- �r�l�k, hogy mind megjelentetek el�ttem. Van n�h�ny dolog, amir�l tudnotok kell, mert az eg�sz t�rzset �rinti - kezdett bele.

Kezdett m�r komolyan �rdekelni, hogy mir�l van sz�.

- Tegnap, mik�rben t�rzs�nk egyik tagja, n�vszerint Johanna Phillips �rj�raton volt, felfedezett egy t�rzset, mely La Push k�rny�k�n sz�kel.

Felny�gtem meglepet�semben, sz�r�s szemekkel n�ztek r�m a t�bbiek.

- Mint tudj�tok, nem csak mi vagyunk az egyetlen olyan t�rzs, akik az�rt �lnek, hogy elpuszt�ts�k a v�mp�rokat, megv�dve ezzel az emberis�get. Rajtunk k�v�l �lnek k�l�nb�z� alakv�lt� t�rzsek, mint p�ld�ul a v�rfarkasok. Egy v�rfarkas t�rzset fedezett fel Johanna. Nagyon nagy megk�nnyeb�l�s sz�munkra, hogy v�gre lesz seg�ts�g�nk a v�mp�rokkal szemben. �gy d�nt�ttem, hogy a t�rzs�nk megfogja l�togatni ezt a t�rzset, �s felfogjuk aj�nlani a seg�ts�g�nket nekik. Egy�tt er�sebbek lesz�nk, �s nagyobb es�llyel sz�llhatunk szembe a v�rsz�v�kkal! - hadarta el egy szuszra ap�m.

D�bbenten tekintettem r�. Hallottam m�r a v�rfarkasokr�l, de azt hittem, hogy mindez csak egyszer� legenda, �s hogy mi vagyunk az egyetlenek, akik a v�mp�rok elpuszt�t�s�ra teremtett�nk.

- Mi van, ha �k nem is j�k? Mi van akkor, ha nem kell nekik a seg�ts�g�nk? - vetettem fel egy nagyon fontos k�rd�st.

Ap�m nagyot s�hajtva r�zta meg a fej�t, gondolhatta, hogy �n nem fogom sz� n�lk�l hagyni ezt a dolgot.

- Biztos vagyok benne �n is, �s Johanna is, aki l�tta �ket, hogy semmi ellens�ges nincs benn�k. Nagyon kedves t�rzs, b�k�ben �lnek az emberek mellett. J�l fog nekik j�nni a seg�ts�g - v�laszolta.

- �s ha nem? - hajtottam le a fejemet.

- M�gis mi�rt k�telkedsz a szavaimban Liana? - fortyant fel d�h�sen ap�m.

A t�bbiek hallkan felszisszentek, mind d�h�s szemekkel n�ztek r�m. Remek. Megint siker�lt h�ly�t csin�lnom magamb�l, �s magamra harag�tottam a t�rzset. Volt m�r erre m�skor is p�lda.

- Nem k�telkedek. Eln�z�sedet k�rem - feleltem b�nb�n�an.

Magam sem �rtettem, mi�rt vagyok ilyen. Mi�rt nem tudok �r�lni annak, hogy lesz seg�ts�g�nk? Hogy lesz egy m�sik t�rzs, akikkel egy�tt �lhet�nk? Mi�rt nem? Tal�n a hang miatt. Itt hallottam a hangot, �s ha elmegyek La Push-ba, tal�n soha t�bb� nem fogom hallani.

- Liana! - sz�l�tott fel ap�m, engedelmesen fel�lltam.

- Igen?

- A Forksi iskol�ba fogsz j�rni, mint 3.-os tanul�. Nincs ellenkez�s! - emelte fel a fej�t, mikor �ppen sz�ra nyitottam a sz�mat.

- Rendben van! - feleltem durc�san.

Nem hiszem el! M�r r�g kij�rtam a sulit, nem is egyszer, hanem m�r k�tszer, erre most megint el kell j�tszanom, hogy 3.-os vagyok, mikor m�r bet�lt�ttem a 150-et! Ez olyan szem�ts�g!

- Csak �n? M�s nem? Nem �n vagyok az egyetlen fiatalabb! - mondtam.

- Juliette is veled fog j�rni - intett bar�tn�m fel�, aki megaj�nd�kozott engem egy halv�ny mosollyal.

- Ok�. �gy m�r valamivel elviselhet�bb lesz. Legal�bb nem leszek egyed�l - suttogtam Julie fel�be, aki halkan felkuncogott.

- A gy�l�st ezennel berekesztem. Pakoljatok �ssze, holnap kora reggel indulunk. Lehet�leg ne hagyjatok itt semmit, ugyanis nem sz�nd�kozunk visszat�rni - mondta, �s m�r ki is rohant a h�zb�l.

Julie �s �n is elkezdt�nk bepakolni. Nem volt olyan sok cuccunk, hisz mivel nem nagyon tart�zkodtunk emberek k�zel�ben, nem volt sz�ks�g arra, hogy megfelel�en �lt�zk�dj�nk, �s �lc�zzuk magunkat.

- Liana! Szia! - �lelt �t szorosan az ajt�n bel�p� keresztany�m, Peggie.

- Szia! R�g l�ttalak. Nagyon hi�nyozt�l. H�t nem semmi ez a dolog a farkasokkal nem? - nevettem fel.

- Nem �m! Figyelj, van neked egy melepet�sem! Elv�gre, ha m�r suliba fogsz j�rni, akkor kell valami, ami elvisz oda! - kacsintott r�m, �s kezemn�l fogva kih�zott az ajt�n.

Elakadt a l�legzetem is. Szapr�bban vert a sz�vem mint valaha. Az udvaron a vil�g legcsod�latosabb aut�ja �llt, amit valaha l�ttam. Fekete �s piros sz�n� volt, igazi sportkocsi kin�zettel.

- Ez nagyon... gy�ny�r�! Szuper! - lelkendeztem, �s m�r rohantam is oda �j j�rg�nyomhoz.

V�gigsim�tottam f�nyes tetej�n, mindent alaposan megfigyeltem rajta.

- Bugatti Veyron. Szerintem illik hozz�d - mosolygott Peggie.

- Megy�nk egy k�rt? - k�rdeztem, alig b�rtam elfolytani a lelkesed�semet.

- M�g sz�p! - v�laszolta keresztany�m, �s m�r be is sz�llt az any�s�l�sre.

�n is besz�lltam, �s g�zt adtam. Olyan sebesen sz�guldottunk, mint m�g soha. �lveztem a sebess�get, a gyorsas�got, �lveztem a szuper, �j aut�m illat�t. M�r t�bb perce haladtunk az orsz�g�ton, amikor egyszer csak, olyan hirtelen, hogy �szre sem vettem, egy aut� jelent meg el�ttem. F�lrer�ntottam a korm�nyt. Az aut� megpr�d�lt, de szerencs�re �pps�gben meg�szta. Kisz�lltam az aut�b�l, �s d�h�sen kiab�lni kezdtem az id�k�zben, t�l�nk �gy 20 m�terre meg�ll� s�f�rnek, aki szint�n kisz�llt, hogy megvizsg�lja aut�j�t.

- Meg�r�lt�l?! Nem kellene jobban figyelned?! �ssze is t�rhetted volna az aut�m! - kiab�ltam d�h�sen.

L�ttam, hogy a sof�r r�m n�z, de nem l�ttam j�l, hogy ki volt az, ugyanis arc�t eltakarta a kapucnija. Hirtelen meg�reztem �jra azt az illatot, s elvesztettem minden �rz�kszervemet. Csak az illatra koncentr�ltam, �lveztem, amint testemen �tvette az ir�ny�t�st.

- Liana! - kiab�lt Peggie.

Az illat elt�nt, csak �gy, mint a m�sik s�f�r, s csak �n maradtam Peggie-vel.