Hideg volt, �s s�t�t. De nem f�ztam. Nem f�ztam, mert a testem nem reag�lt a hidegre. Nem f�ztam, mert egy sz�rnyeteg voltam. Egyed�l �ltem valahol Seattle egyik eldugott sik�tor�ban, magamba roskadva, egyre csak �letem �rtelm�re gondolva, kit soha nem �lelhetek meg t�bb�. Nem j�rt erre senki, �jjel volt, �s rossz k�rny�ken voltam. Annak ellen�re, hogy az �letem – ha lehet �gy nevezni – romokban hever nem adtam meg a bennem �l� sz�rnyek amire v�gyott, nem �ltem embert. Nem engedtem ki t�rni magamb�l, csak a csal�domnak okozn�k f�jdalmat. Ez�rt sem vagyok most vel�k. �s persze m�s oka is van. Vissza j�ttem Forks k�rny�k�re, m�g a t�bbiek Kanad�ban �lnek. Hi�nyzik. Eszm�letlen�l hi�nyzik Bella mosolya, nevet�se, a k�zels�ge. � sem boldog, �ssze van t�rve, hisz azt hiszi nem szeretem, pedig ha tudn�, hogy mekkora k�nyszert �rzek arra hogy rohanjak hozz�, olyan gyorsan ahogy m�g soha, �s meg cs�koljam. Egy p�rszor voltam a h�zukban, vagy a k�rny�k�n, de nem maradtam ott, �s Bella soha nem vette �szre hogy ott vagyok �ppen. Sz�ks�gem volt arra hogy l�ssam �t, �s nagyon neh�z sz�vvel j�ttem el t�le minden alkalommal, de ez a helyes d�nt�s. Sz�m�ra ez jelent biztons�got. �lm�ban sem mosolyog, �s ha meg sz�lal, akkor is csak a nevemet sikoltja, ami a sz�z �ve fagyos sz�vem �jabb hal�l�t okozza. Meg szakad a sz�vem a l�tv�nyt�l, �s az a f�jdalmas hang. De annak ellen�re hogy nem l�tott, mikor jelen voltam a viselked�se meg v�ltozott. �rezte a jelenl�tem, de mivel nem tudhatott maga mellett, m�g szomor�bb volt. Szerintem mindez az�rt van, mert olyan er�s sz�l f�z minket egym�shoz, hogy ha nem is l�t, de �rzi hogy ott vagyok. Nekem is hihetetlen�l f�jdalmas, hogy nem tudhatom a karjaimban. � velem �rzi mag�t biztons�gban, egy sz�rnyeteggel. Nem tudom m�rt, de mindig azt l�ttam rajta, hogy �n ny�jtom neki azt, amire eg�sz �let�ben v�rt, most pedig, hogy el hagytam, m�r nem l�tja az �let azon �r�meit sem, amit akkor l�tott, mikor m�g nem is tudtunk egym�s l�tez�s�r�l. Tudtam, hogy a k�s�rletez�seim kock�zatosak. Mikor ott vagyok, nem tudok �sszer�en gondolkodni, �s ha egy kis jel�t is tapasztalom annak, hogy Bella meg l�tott, nem fogom tudni ott hagyni. Vissza fogok fordulni, �s a karjaimba venni. Nem tudom meddig fogom tudni azt n�zni, ahogyan szenved. Valamit tennem kell, de a jelenl�temmel vesz�lybe sodorn�m. Pedig milyen egyszer�en meg sz�ntethetn�m mind kett�nk szenved�s�t. Szorosan le hunytam a szemem, �s t�k�letes v�mp�r mem�ri�m ellen�re sem tudtam magam el� id�zni azt a mosolyg�s, boldog Bell�t. Ehelyett csak azt a szomor�, mag�ba zuhant, sebzett arcot l�ttam. A szemeim fel pattantak. Tudtam, hogy nem b�rom sok�ig. Sebzett, �s nem m�s ejtette a sebeket mint �n magam. A legnagyobb f�jdalmat adtam Bell�nak, ami egy�ltal�n gy�t�rheti, annak, akit a vil�gon a legjobban szeretek, aki a legt�bbet jelenti sz�momra. Az �letem �res n�lk�le. �jra – mint az elm�lt �vben sokszor – el �nt�ttek az �rzelmek, de ez a f�jdalom �z�n sokkal er�teljesebb volt. Fel pattantam, �s most csak az �rzelmeimt�l vez�relve, szinte �rj�ngve  futottam. Egy kis hang a fejemben azt s�gta, hogy nem helyes amit teszek, de most csak az �n �s Bella k�njainak megsz�ntet�s�n �rt az eszem, nem tudtam m�sra gondolni. El nyomtam a hangot a fejemben, �s m�g gyorsabban s�v�tettem az erd�n kereszt�l. Soha nem hagytam m�g ennyi rombol�st magam ut�n, de most mindent el s�p�rtem, ami k�z�m �s Bella k�z� �llt. Soha nem futottam m�g ennyire gyorsan, �s c�ltudatosan. Soha nem voltam m�g ennyire biztos a dolgomban, b�r most a hang a fejemben azt s�gta hogy ezt meg fogom b�nni. �jra el nyomtam, �s Forks hat�r�ba �rve, tudv�n hogy nem sok�ra karjaimban tudhatom a sz�momra legt�bbet �r� szem�lyt, boldogs�g �nt�tt el. Reggel volt m�r, hat �ra k�r�l j�rhatott az id�. Haboz�s n�lk�l rohantam a Swan h�zhoz, �s szint�n gondolkod�s n�lk�l ugrottam be az ablakon. Bella �pp a f�rd�ben volt. Le �ltem az �gy�ra, hallgatva szerelmem minden mozdulat�t. V�rtam hogy az ajt� nyit�djon, er�sen koncentr�ltam minden apr� rezd�l�sre. A m�sodpercek csigalass�s�ggal teltek, s a v�get nem �r� v�rakoz�s ut�n v�gre ny�lt az ajt�. Halk nyikorg�ssal jelezte, hogy a felk�sz�l�si id� v�get �rt. Most j�nnek a vallom�sok. Bella h�ttal j�tt ki az ajt�n, �gy kaptam m�g h�rom m�sodpercet, de nem tudtam �ssze szedni a gondolataimat. R�j�ttem, hogy leejtett valamit, �s ez�rt j�tt h�ttal. Miut�n fel �llt, �s meg fordult megtorpant az ajt�ban. Csak n�zett, �rtetlen�l. Nem mosolyogtam, �n is csak b�multam.

• Ed.. – a hangja elcsuklott, majd mindent eejtett, �s m�g �pp id�ben �rtem oda hogy el kapjam. T�r�keny test�t v�gre a kezeimben tudhattam. Le fektettem az �gyra.
• Edward – mondta ki a nevemet, a hangj�ban megd�bben�s, �s f�jdalom.
• Bella. Tess�k? - k�rdeztem
• Te… Te hogy ker�lsz ide? �s mi�rt j�tt�l? Hogy megint el menj, igaz? – kezdett s�rni, mire szorosan magamhoz �leltem, minden egyes k�nnycseppet �reztem, �s mindegyik iszonyatosan �getett. F�jt, hogy Bella miattam s�r.
• �n visszaj�ttem. Hozz�d. Nem megyek sehov�, nem b�rtam tov�bb n�lk�led. – ismertem be
• De te el hagyt�l, m�r nem szeretsz – n�zett r�m �rtetlen�l, majd �jra el�t�rtek a k�nnyei.
• Elhagytalak, de szeretlek, Bella, hogy ne szeretn�lek? Hogy hihett�l el ekkora szents�gt�r�st? Hazudtam neked Bella. Ez volt �letem legbut�bb d�nt�se, de akkor csak a te biztons�godat tartottam szem el�tt. –mondtam lhajtva a fejem. �jra r�m n�zett.
• Hazudt�l? Szeretsz? Itt maradsz? – a hangj�ban a rem�ny kis szikr�ja csengett, �s �gy n�zett ki mintha csak most kezden� felfogni amit mondtam.
• Igen, hazudtam. Szeretlek, a vil�gon mindenn�l jobban. Nem is, ink�bb te vagy nekem a vil�g. Itt maradok, nem tudn�k m�g egyszer elmenni, legal�bbis n�lk�led t�bb� soha. – mondtam m�r r� n�zve.
• �lmodom, ugye? – a hangja �jra �rtetlen
• Bella, nem �lmodsz, itt vagyok, szeretlek, soha nem megyek el t�bb�. – magyar�ztam �jra

A hajamba t�rt, �s olyan kifejez�s jelent meg az arc�n, mintha ellen�rizne. Hirtelen megcs�koltam, � vissza cs�kolt, de most nem pr�b�lkozott kit�rni a bennem �l� sz�rnyeteg. Most nem voltam �vatos. Mikor a cs�kunk megszakadt r�m n�zett.

• �r�kk�? – k�rdezte boldogan
• M�g tov�bb – mondtam, �s �jra megcs�koltam