- Uram, �lj�n le!- K�rte kedvesen Ms.Meckenzee.

Edward megr�zta a fej�t.

- Ink�bb nem, k�sz�n�m – Felelte fagyosan.

Az igazgat�n� megvonta a v�ll�t, �s le�lt.

- Sz�val, sz�ktet�nk, he? – K�rdezte lekezel� hangs�llyal.

Egyik�nk se felelt.

- Emma mindig is neh�z eset volt, de az ut�bbi id�be �gy t�nt, hogy siker�lt bet�rn�nk. Ezek szerint m�gsem. – T�n�d�tt hangosan.

- Ha megk�rhetn�m, ne besz�ljen r�la �gy, mintha egy l� lenne – Sz�l�totta fel Edward a n�t.

Egy rideg pillant�st kapott v�laszul.

- Sajn�lattal k�zl�m, de nem �ll m�dunkban kiengedni Emm�t az int�zetb�l. – Jelentette ki Ms.Meckenzee k�r�rvend�en.

- Mi�rt is?

- L�ssuk csak, nincs rendelkez�s�re �ll� anyagi h�ttere, munk�ja, h�za, �s ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt sajnos tiltja a szab�lyzat, hogy elhagyja az int�zm�nyt. – Felelt unottan Edward k�rd�s�re.

- �, csak a p�nz a gond? – K�rdezte g�nyosan a fi�, �s k�t kez�t let�ve az igazgat� asztal�ra hajolt – nekem annyi van bel�le, hogy le se tudja �rni!

Ms.Meckenzee egy pillanatra �sszesz�k�tette a szem�t. A p�nz gondolata nagyon tetszett neki, de v�g�l d�h�sen fel�llt.

- Nem tehetem, �s most meg kell k�rnem, hogy t�vozzon! – Utas�totta Edwardot.

- Emma egy t�ved�s miatt van itt, �s emiatt nem kell maradnia!

- �, �, �, kedves uram… ne �rtsa mag�t ilyen… alantas dolgokba. Ez nem a maga t�rsadalmi helyzet�nek felel meg… ilyen kis piti �gyek miatt nem kell bajba ker�lnie. Ha most cs�ndesen t�vozik, nem jelentem fel birtokh�bor�t�s miatt. – Kacsintott a fi�ra Ms.Mekenzee.

A k�vetkez� percben Edward a falnak nyomta a n�t, mire � f�jdalmasan grimaszolni kezdett.

- Maga csak ne mondja meg, hogy mit csin�ljak, �s mit ne! Megesk�sz�m r�, hogy m�g l�tni fog, �s �t is kihozom! – Mutatott r�m – �s b�njanak vele ember m�dj�ra, meg�rtett�k? Ha egy sz�val is panaszkodik, bez�ratom mag�t ezzel az eg�sz k�cer�jjal egy�tt! – Vicsorogta, majd elengedte a n�t, mire Ms.Meckenzee g�nyosan felhorkant.

- Ha m�g egyszer beteszed ide a l�badat, rend�r�kkel fogatunk el, �s z�ratunk be b�rt�nbe! Emma nem �r ennyit, hidd el!

Edward megint azon volt, hogy fizikailag b�rhogy f�jdalmat okozzon neki, de v�g�l vett egy nagy leveg�t, elfordult t�le, �s mag�hoz r�ntott.

- Akkor is kihozlak. V�rj r�m, �s b�zz bennem. Szeretlek! – Suttogta a f�lembe, majd elindult. Ms.Petter, �s Ms.Pollock kik�s�rte.

Megk�v�lten �lltam, �s figyeltem a t�volod� alakj�t. M�g nagyban az utols� szavait �zlelgettem, amikor Ms.Meckenzee h�tulr�l tasz�tott egyet rajtam.

- L�dulj – Morogta, mire gyorsan elindultam.

Miel�tt bemehettem volna a szob�mba, megragadott.

- Nem aj�nlom, hogy b�rmire k�sz�lj, vagy egy�ltal�n b�rmit is tervezgess. Ez sz�nvonalas otthon, nem fog egy makacs, kisz�m�thatatlan l�ny mindent felbor�tani. �s ne v�rj r�. Kiz�rt dolog, hogy l�sd m�g egyszer az �letbe. Ha kell �rt �llunk minden �jjel, eg�szen addig, m�g 18 �ves nem leszel! Na, ez hogy tetszik?  �s k�l�nben is, egy nagy zagyvas�g amit �sszehordott neked. Neked nincs any�d, az�rt vagy itt! �s t�bbet egy sz�t sem akarok hallani! – Parancsolta, majd bel�k�tt a szob�ba, �s becsapta az ajt�t.

Az �gyhoz t�ntorogtam, �s pr�b�ltam a f�jdalom b�n�t� hat�sa ellen�re gondolkozni, �s leveg�t venni.

V�g�l s�rni kezdtem. Hangosan, �s er�sen.

Hallottam, ahogy Sarah felt�p�szkodik, �s �tj�n hozz�m. A k�vetkez� percben �tkarolt, �n meg b�mb�lve borultam az �l�be.

- Semmi baj, Emma! Minden rendben lesz! Csss! – Csit�tgatott olyan meggy�z�d�ssel, mintha k�pben lenne a t�rt�ntekr�l.

Bennem meg minden felgy�lemlett. A keserves csal�d�s, a f�jdalom, hogy tal�n soha nem l�tom viszont. Hogy �l az igazi anyuk�m.

Minden.

Mivel nem tudtam abbahagyni a s�r�st Sarah mell�m fek�dt, �s �gy aludtunk el.

Nekem �gy t�nt, hogy �r�kig, r�zk�dtam a gy�szt�l, de minden ment tov�bb.

Az �jszaka, a napok, az �r�k.

Csak �n maradtam ugyanott. Edward-al. A szerelmemmel.