(Jasper szemsz�ge) 

M�r k�t napja rohantunk Alice-szel meg�ll�s n�lk�l, amikor v�gre meg�reztem bar�taim illat�t. Pontosan ott voltak, ahol �g�rt�k, hogy mindig megtal�lom �ket. Az erd� k�zep�n egy el�g m�retes h�z  �llt. Miel�tt oda�rhett�nk volna az ajt� kiv�g�dott �s egy nagyon lelkes Charlotte rohant fel�nk, de amikor megl�tta, hogy nem vagyok egyed�l visszavett a temp�b�l �s k�v�ncsian figyelt benn�nket. K�zben pedig Peter is kij�tt a h�zb�l.

• Jasper – mosolygott Charlotte boldogan, amikor oda�rt�nk �s meg�lelt.
• Szia, Charlotte – mondtam mik�zben viszonoztam az �lel�st. – Hell�, Peter – r�ztam meg a fel�m ny�jtott kezet. – Charlotte, Peter, �, itt Alice – mutattam be kedvesem.
• Sziasztok – mosolygott r�juk Alice melegen a k�vetkez� pillanatban pedig m�r Charlotte karjaiban volt, majd Peter szor�totta mag�hoz egy �lel�sre.
• Nagyon �r�l�k – mondta Charlotte �szint�n.
• �n hasonl�k�ppen – mosolyodott el bar�tom is. – �gy l�tom, hogy van mit mes�lned nek�nk – fordult vissza fel�m. – Gyertek be. Ugye, maradtok egy darabig?

K�rd�n Alice fel� pillantottam, aki csak biccentett egy apr�t. Nem akartam �gy itt maradni, hogy esetleg neki nincs kedve hosszabb id�t elt�lteni a bar�taimmal.

• Sz�vesen maradn�nk egy ideig – b�lintottam Peternek. – K�sz�nj�k a megh�v�st.
• �, ugyan m�r. T�ged mindig sz�vesen l�tunk �s a bar�taidat is – n�zett Charlotte sejtelmesen Alice-re, aki les�t�tte a szem�t, val�sz�n�leg az�rt, mert a „bar�t” sz� el�g k�t�rtelm�en hangzott �gy, ahogy azt Charlotte kimondta.
• Ez nagyon kedves t�letek – mondta Alice f�l�nken.
• Ugyan m�r, ne legy�l �gy megszeppenve. Gyere, j� bar�tn�k lesz�nk – lelkesedett Charlotte �s m�r el is t�nt Alice-t maga ut�n h�zva.
• Na, mes�lj – vigyorgott r�m Peter, miut�n a l�nyok m�r kell� t�vols�gba �rtek.
• Otthagytam Maria-t – kezdtem bele.
• Igen, ezt �n is l�tom, mert Alice nem hasonl�t Maria-ra – kuncogott bar�tom. – Esetleg kaphatok r�szleteket is?
• Rendben, miut�n elmentetek megtudtam, hogy Maria tal�lt mag�nak valaki m�st, aki �lvezi is a kis j�t�kait.
• Jobb neked �gy – v�gott k�zbe.
• Tudom, am�gy sem maradtam volna m�r ott sok�ig. A l�nyeg, hogy nagyon rosszul �reztem magam a sok gyilkol�s �s h�bor� miatt, �s �gy d�nt�ttem, hogy �j �letet kezdek. �sszess�g�ben csak rohantam kereszt�l az eg�sz orsz�gon eg�szen addig, am�g el nem �rtem egy erd�be, ahol m�r nagyon szomjas voltam. Gondolkod�s n�lk�l r�vetettem magam n�h�ny medv�re �s r�j�ttem, hogy �gy is �lhetek, hogy nem gyilkolok. Az�ta csak �llati v�ren �lek. Nem sokkal k�s�bb l�pett be az �letembe Alice. Egy b�rban v�rt r�m.
• V�rj. V�rt r�d? – k�rdezte d�bbenten.
• Igen, Alice a j�v�be l�t. Ez a k�pess�ge. Sz�val ott v�rt r�m, �s azt mondta, hogy l�tott engem �s tudta, hogy tal�lkoznunk kell. Sokat besz�lgett�nk �s �gy d�nt�tt�nk, hogy egy�tt maradunk. Nagyj�b�l ennyi a t�rt�net.
• �s m�g? – n�zett r�m vigyorogva.
• Mi �s m�g? – k�rdeztem d�bbenten.
• Jasper, tudom, hogy talpig �riember vagy, ez�rt nem szoktad nagy dobra verni a dolgokat, de a vak is l�tn�, hogy majd elolvadsz ett�l a l�nyt�l. Megjegyzem, hogy t�nyleg nagyon szemreval�, b�r nekem csakis Charlotte a t�k�letes szerelem. Viszont hozz�d nagyon illik ez a l�ny. Tudod, honnan tudom. Egy kezemen meg tudom sz�molni, hogy t�bb �vtized alatt h�nyszor mosolyodt�l el �szint�n. Ma pedig egy spont�n �szinte mosolyod tan�ja lehettem – mondta vid�man, �s �reztem, hogy t�nyleg nagyon boldog, hogy v�gre egyenesbe j�ttek a dolgaim. Egy igazi bar�t.
• Rendben, t�nyleg nagyon odavagyok �rte. Nem tudtam, hogy ennyire l�tszik. Na, nem mintha sz�gyelln�m a dolgot. S�t, boldog vagyok, hogy egy ilyen l�nyt �rdekelhetek. A l�nyeg, hogy m�r egy ideje csak �llatok v�r�n �lek. Alice mindig is ezt csin�lta �s nagyon sokat seg�t nekem. Eleinte csak bar�tok voltunk, de most m�r azt hiszem, hogy b�szk�n mondhatom, hogy a p�rom – mes�ltem lelkesen.
• Ennek igaz�n �r�l�k – veregette meg a v�llam Peter. – Gyere, szerintem j�rjunk egyet az erd�ben, am�g a l�nyok besz�lgetnek odabent. Biztos rengeteg n�i dolgot kell megvitatniuk, ahogy Charlotte-t ismerem.

Ezen mindketten felnevett�nk, majd elindultunk az erd� m�lye fel�. Sok�ig s�t�ltunk �s b�r egy kicsit ideges voltam, nehogy t�r�z�k legyenek a k�zelben, de Peter biztos�tott r�la, hogy egy t�k�letes elhagyatott �s nehezen megk�zel�thet� r�szen vagyunk. Charlotte-val nem akarnak a h�z k�zel�ben vad�szni, mert akkor gyan�ba keveredhetnek, �gyhogy ink�bb t�bb t�z m�rf�ldnyi t�vols�gba j�rnak, ahol m�r nem felt�n� a dolog olyan szinten, hogy esetleg �k lehettek a b�n�s�k. 

(Alice szemsz�ge) 

Charlotte k�zen fogott �s maga ut�n h�zott be a h�zba. Kicsit f�ltem otthagyni Jaspert, nem az�rt, mert nem b�ztam a bar�taiban, ink�bb a miatt agg�dtam, hogy nehogy meg�rezzenek a fi�k egy turist�t, vagy ak�rkit. Nagyon rossz lenne, hogyha Jaspert �ppen most �rn� kudarc, hiszen m�r kezd megj�nni az �nbizalma. �ppen itt az ideje, hogy boldog legyen.

• Szereted Jaspert? – szak�tott ki Charlotte a gondolataimb�l.
• Tess�k? – k�rdeztem d�bbenten. Nem nagyon finomkodik. R�gt�n belev�g a dolgok k�zep�be.
• Hallottad a k�rd�st – v�gta r� azonnal. Jesszusom! Ez most vallat�s?
• Igen, nagyon szeretem – vallottam be. B�r nem eg�szen �rtettem ezt a let�mad�st.
• Helyes v�lasz – mosolygott r�m Charlotte imm�r gyeng�den. Teh�t tesztelt? – Tudod, Jasper nagyon sokat szenvedett a k�pess�ge miatt is, �s az�rt is, mert egyszer�en jobb enn�l. Jobb ember, illetve v�mp�r volt mindig is, mint amilyenek mi vagyunk Peterrel. �n nem lenn�k k�pes lemondani az emberi v�rr�l, de Jasper k�pes r�, ak�rmennyire is szenvedhet most, �s ezt r�szben �rted is teszi, b�r val�sz�n�leg mag��rt is.
• Honnan tudod, hogy nem iszik m�r emberi v�rt? – k�rdeztem k�v�ncsian.
• Ez logikus. A szeme sz�ne m�r majdnem olyan, mint a ti�d, �s te sem iszol emberv�rt, teh�t Jasper sem. Ne �rtsd f�lre, ez egy j� dolog, csak att�l f�lek, hogy csal�dni fog – mondta les�t�tt szemekkel.
• Ezt, hogy �rted? Sosem okozn�k neki csal�d�st – mondtam kicsit inger�lten.
• Nem is r�d �rtettem, Alice. Att�l f�lek, hogy mag�ban csal�dik. Ha k�s�rt�sbe esik �s m�gis b�ntani fog valakit, akkor gy�l�lni fogja mag�t. Nagyon j� benne, hogy kegyetlen sz�rnyetegk�nt jellemezze mag�t, holott a leg�rzelmesebb v�mp�r, akit ismerek. Megmentett engem �s Petert.
• Mi t�rt�nt? – lettem k�v�ncsi.
• Maria egy szok�sos h�bor�ja volt, de mi al�becs�lt�nk egy v�mp�rt, akinek k�pess�ge volt �s a t�rs�val elkaptak minket, m�r elt�rt�k a karomat �s �ppen k�sz�ltek Petert sz�tt�pni, amikor Jasper a semmib�l ott termett �s nem foglalkozva vele, hogy m�r agyon harapt�k addig harcolt, am�g ki nem szabad�tott minket �s el nem int�zt�k azt a k�t v�mp�rt. Megtagadta Maria parancs�t miattunk. Aznap vissza kellett vonulnunk, �s ez amiatt volt, hogy Jasper ink�bb minket akart �lve l�tni, mint megnyerni a h�bor�t. Ezt sosem fogjuk elfelejteni. K�rlek, vigy�zz r� – mondta Charlotte aggodalmasan.
• Nem fogom hagyni, hogy b�rmikor is baja essen – mondtam komolyan. A l�tom�saim majd seg�tenek, hogy megv�djem. Nem fogok hib�zni.
• K�sz�n�m – mondta a l�ny h�l�san, mire �n csak biccentettem.
• Nincs mit. �n is szeretn�m boldognak l�tni – mondtam hat�rozottan, �s t�nyleg �gy volt. Semmi sem volt sz�momra fontosabb, mint azt, hogy mindent megadjak neki, amire csak sz�ks�ge van.
• Akkor most, hogy ezt megbesz�lt�k, gyere, k�rbevezetlek – fogta meg a kezemet Charlotte �s elindult velem az emelet fel�.

Csak �multam a sok sz�p holmi l�tt�n. A legmodernebb b�torokkal volt felszerelve az eg�sz h�z, minden nagyon vil�gos �s t�gas. Gy�ny�r�  �let�k lehet itt. Charlotte megmutatta a f�rd�t, a h�l�szob�jukat, a nappalit �s minden egyes kis zugot a h�zban, majd meg�llt egy ajt� el�tt.

• Ez lenne a vend�gszoba – mosolygott r�m, majd kinyitotta az ajt�t.

A l�tv�ny, ami el�g t�rult leny�g�z� volt. Egy hatalmas h�feh�r francia�gy volt a szoba k�zep�n, sz�p nagy gardr�b v�gig az egyik fal ment�n, �s egy kanap� is volt a szob�ban, meg rengeteg k�nyv.

• Ez gy�ny�r� – mondtam m�g mindig leny�g�zve. M�g sosem l�ttam ilyen sz�p szob�t. Minden t�k�letes volt �s belengte valami kellemes illat. – Minek van ilyen j� illata? – k�rdeztem k�v�ncsian.
• Szerintem a mandulavir�g illat�t. �rzed? – mutatott a nyitott ablak fel�. – Magam �ltettem a f�t. Im�dom ezt az illatot.
• T�nyleg fantasztikus – �rtettem egyet.
• Csak ez az egy vend�gszob�nk van – s�hajtott Charlotte. – Igaz�b�l Jaspernek �p�tett�k ezt is, h�tha meggondolja mag�t. Nem lenne nagy gond, hogyha egy szob�ban kellene laknotok? – k�rdezte kicsit sz�gyenkezve.
• Dehogy, eddig is mindig egym�s mellett t�lt�tt�k az �jszak�t, ami�ta megismerkedt�nk, hiszen mi�rt �cs�r�gt�nk volna egym�st�l t�vol. Egy�bk�nt sem alszunk, �gyhogy ne agg�dj, t�k�letes lesz nek�nk ez a szoba – biztos�tottam r�la �jdons�lt bar�tn�met.
• Akkor rendben. Ennek �r�l�k – mosolygott r�m, majd az ajt� fel� indult.
• Hov� m�sz? – k�rdeztem k�v�ncsian.
• Gondoltam hagyom, hogy k�nyelmesen berendezkedj. Esetleg szeretn�l egy f�rd�t? Tudom, hogy nincs sz�ks�g�nk r�, de n�ha j�l esik – aj�nlotta Charlotte, �n pedig boldogan igent mondtam.
• K�sz�n�m, az nagyszer� lenne – mosolyogtam r�.
• Rendben, akkor k�sz�tek neked vizet. Addig pedig rendezkedj be nyugodtan. �gy l�tom, hogy egy a m�ret�nk, sz�vesen adok neked tiszta ruh�t is.
• Ez nagyon kedves, de �n azt hiszem, hogy sz�vesebb venn�m vissza ezt a ruh�t – sim�tottam v�gig a gy�ny�r� v�r�s anyagon. – Tudod, ez Jasper aj�nd�ka – s�t�ttem le a szemem.
• �rtem – mondta Charlotte vid�man. – Ebben az esetben, ha megengeded, akkor sz�vesen �tvasaln�m, am�g f�rd�z�l.
• Azt nagyon megk�sz�nn�m – egyeztem bele, �gy l�ttam, hogy nagyon szeretne seg�teni valamiben, mint j� h�zigazda.

T�z perc m�lva m�r a k�dban �ltem �s �lveztem, ahogy kellemes v�z bizsergeti a b�r�met, Charlotte tett bele egy nagyon kellemes r�zsa illat� olaj�b�l. H�l�s voltam a sz�ves fogadtat�s�rt �s az�rt is, hogy el�ttem �k igaz�n foglalkoztak Jasperrel. T�nyleg nagyon szerett�k �t, �gy ahogy azt meg is �rdemelte. �szre sem vettem, hogy m�r �r�k �ta �lvezem a vizet, csak akkor t�nt fel, amikor Charlotte bekopogott �s miut�n enged�lyt adtam, hogy bej�jj�n f�l�nken bedugta a fej�t az ajt�n.

• Szia – k�sz�nt mosolyogva.
• Szia – biccentettem �n is.
• Nem akarlak zavarni, de m�r h�rom �r�ja a v�zben �cs�r�gsz. Nincs kedved csatlakozni hozz�m? Jasper �s Peter nemsok�ra visszaj�n.
• Oh, ne haragudj, �szre sem vettem, hogy m�r ilyen r�gen itt vagyok. Csak annyira j� illata volt a v�znek �s olyan kellemes – magyar�zkodtam. H�rom �r�ja. Te j� �g. Szeretem a vizet, de ez az�rt t�lz�s.
• Semmi baj, csak k�rdeztem – nyugtatott meg azonnal.
• R�gt�n kisz�llok – mondtam jelent�s�gteljesen �s Charlotte �rtette a c�lz�st. Azonnal kiment a f�rd�b�l �s �n pedig egy t�r�lk�z�be csavartam magam. Felvettem az als�nem�met �s visszaosontam a szob�ba, ahol az �gyon kiter�tve v�rt r�m a sz�p v�r�s ruh�m, amit �gy im�dtam. Gyorsan beleb�jtam, majd megk�rtem Charlotte-t, hogy seg�tsen bef�zni, majd helyet foglaltunk a nappaliban �s besz�lgetni kezdt�nk. N�h�ny perccel k�s�bb pedig a fi�k is meg�rkeztek �s csatlakoztak hozz�nk.

Jasper le�lt mell�m a kanap�ra, m�g Charlotte Peter �l�ben foglalt helyet. Hosszasan besz�lgett�nk. Elmes�lt�k, hogy hogyan ismerkedtek meg �s lettek bar�tok. B�r m�r elmes�lte ezt a t�rt�netet Jasper is, az�rt �rdekl�dve hallgattam a bar�tai szemsz�g�b�l is. Kedvesem h�l�s mosolyt villantott fel�m, ami�rt nem szak�tottam f�lbe a t�rt�net�ket, hiszen nemr�gen mes�lte el, de Peter annyira lelkes volt, hogy senkinek nem lett volna sz�ve megszak�tani a monol�gj�t. M�r nagyon k�s�re j�rt, amikor Jasperrel �gy hat�roztunk, hogy ink�bb kettesben hagyjuk Charlotte-t �s Petert, mert m�r sokkal ink�bb egym�ssal vannak elfoglalva, mint a vend�geikkel, b�r ez�rt egy pillanatig sem hib�ztattuk �ket. Jasperen l�ttam, hogy el�gg� kezd feszengeni a helyzet miatt, b�r csak cs�kol�ztak a bar�tai, de a jelek szerint nem akartak meg�llni ezen a ponton, ez�rt k�zen fogtam �s elindultam vele a szob�nk fel�. Amikor az ajt�hoz �rt�nk Jasper megtorpant.

• Nekem a nappali kanap�ja is megfelel, szeretn�m, hogyha k�nyelmes helyed lenne – mondta gyeng�den �s v�gigsim�tott az arcomon.
• Akkor lesz k�nyelmetlen, hogyha nem osztod meg velem a szob�t – mondtam hat�rozottan �s magammal h�ztam.
• Biztos vagy benne? – k�rdezte d�bbenten.
• Igen, teljesen. �gyhogy gyere – h�ztam magammal az �gyhoz.

Csendben le�ltem az �gy egyik sz�l�re, majd beljebb cs�sztam �s magam mell�  h�ztam �t is. Meglep�d�tt, de nem h�z�dott el. K�nyelmesen elhelyezkedett a saj�t oldal�n, �n pedig megfordultam �s hozz� b�jtam. Kiss� bizonytalan volt, de az�rt �t�lelt.

• H�, ne �rezd m�r magad ennyire zavarban, k�rlek – suttogtam �s feln�ztem r�. – Az erd�ben is ugyan�gy �sszeb�jtunk, csak most �gy sokkal k�nyelmesebb – mosolyogtam r�.
• Igazad van, sajn�lom. Biztos idi�t�nak tartasz – mondta kicsit zavarban.
• Egy�ltal�n nem, csak m�r megszoktam, hogy n�ha kicsit nagyobb feneket ker�tesz a dolgoknak, mint kellene – kuncogtam fel.
• Ez egy�ltal�n nem vicces – mondta rosszall�an.
• De az, �s ezt te is tudod – kuncogtam tov�bbra is.
• Szeretlek – v�ltott hirtelen komoly hangnemre �s nekem torkomon akadt a nevet�s.
• �n is szeretlek – v�laszoltam egyszer�en, majd megcs�koltam.

A cs�k ut�n Jasper v�gre szorosan mag�hoz �lelt, �n pedig boldogan pihentem a mellkas�n reggelig. N�ha �reztem, hogy megr�ndul, val�sz�n�leg a t�l�nk nem messze zajl� esem�nyek hat�s�ra, amit h�zigazd�ink, b�r nagyon halkan vittek v�gbe, de az�rt egy-k�t hang eljutott a t�ls�gosan j� f�l�nkig. Az �rz�sek pedig val�sz�n�leg eg�sz �jjel d�ltak Jasperben, de h�siesen tartotta mag�t.