( Seth szemszöge)

Az út viszonylag hamar eltelik, és mikor már Forks felé kocsikázunk, kezdek izgatott lenni. A hegyek bíztatóak. Megannyi hely a magányra.

Mikor beérünk, megállunk a középiskolánál. Apa kiszáll, és bemegy.

Egy ideig csöndben ülünk, de aztán Lily elrontja a tökéletességet.

- Tudjátok, gyerekek, örülök neki, hogy ilyen hamar elfogadtatok – közli mosolyogva.

Melanie erőtlenül viszonozza a gesztust, én rá se nézek. Ki mondta, hogy elfogadtuk?

Apa viszonylag hamar visszaér, és gyorsan beszáll, miközben összecsukja az esernyőjét.

- Ó, ez a fránya eső… most komolyan, körbenéztetek? Minden zöld! – Háborog, mire Melanie-val összevigyorodunk.

- Ne csúfolódjatok jóapátokon! – szól ránk cseppet se szigorúan – Mindjárt nem lesztek ilyen jókedvűek! Holnap már mehettek iskolába!

- Holnap? – kiáltunk fel kórusba Melanie-val.

- Bizony, holnap, na, ez hogy tetszik?

- Én kifejezetten ellenzem! – kotyogta Melanie durcásan.

- Csakhogy nem te döntöd el! És erről többet nem akarok hallani. Holnap folytatjátok a tanulmányaitokat, nincs vita! – néha azt kívánom, hogy apa legyen legalább egy kicsit határozottabb. Ezt a pár mondatot is úgy mondta el, mintha két törékeny kisgyereket kért volna meg rá. A családban már semmi tekintélye sincs. Melanie is inkább azt csinálja, amit én mondok.

Mereven bámulok kifelé az ablakon, a természetellenes zöld világba.

(Melanie szemszöge)

Kicsit rosszul esik, hogy Seth nem áll mellém, de elfogadom. Ő most túl depressziós ahhoz, hogy a lelkemmel törődjön.

A házhoz kisebb-nagyobb tévesztésekkel, de odatalálunk. Elsőnek ugrok ki, majd belevetem magamat apa ölébe. A ház gyönyörűbb, mint eddig bármelyik volt.

- Apa, ez csodálatos! – ujjongok.

- Tudtam, hogy tetszeni fog, de gyertek, nézzétek meg belülről! Egyenesen imádni fogjátok!

Apa egyik oldalán én vagyok, másikon Lily. Ez látszólag bosszantja Seth-et, ezért inkább kibontakozok apa öleléséből, és karba font kezekkel megyek be.

Mintha egy magazinba léptem lépnék be. A nappaliba tökéletesen elhelyezett bútorok vannak, tökéletesen összehangolt színekkel. Modern, de klasszikus.

- Ki rendezte be? – kérdezi Seth.

- Esme Cullen – feleli apa – élőbe még csak egyszer találkoztam vele, de megcsinálta a terveket, és elküldte nekem. Azonnal tudtam, hogy ő kell nekünk.

- Édesem, minden rendben van? – kérdezi apa, és lefekteti a kanapéra.

- Persze, mindjárt jobban leszek… úgy tűnik, a babának is nagyon tetszik. – nevet erőtlenül Lily. Hirtelen elönt az együttérzés.

- Tudok valamibe segíteni? – ajánlom fel, mire Seth egy dühös pillantást lövell felém.

- Nem, köszönöm – suttogja Lily.

Ekkor csöngetnek.

- Kinyitom – motyogom, és az ajtóhoz libbenek. Szélesre tárom, majd lefagyok az éppen aktuális mozdulatom közben.

Egy nő, és egy férfi áll az ajtóban. A nőnek hosszú aranybarna haja van, és gyönyörűbbnél-gyönyörűbb arca. A férfi voltaképp hasonlít rá, de inkább csak a rikítóan fehér őrében, és az eszméletlenül szép arcában.

- Szia, te csak Melanie lehetsz! – köszön kedvesen a férfi.

Erőtlenül bólintok. Lépéseket hallok a hátam mögülről.

- Ki az? – kérdezi Seth, és ugyanúgy meglepődik, mint én.

- A nevem Dr.Carlisle Cullen, ő pedig a feleségem, Esme.

Feltűnik, hogy nem nyújtanak kezet, de amúgy se nagyon tudom levenni a szememet az arcukról.

- Á, maga csinálta a terveket, ugye? – ismeri fel Seth a nőt.

Esme bólint.

- Gyönyörű – álmélkodok, kicsit Esmé-re is értve.

- Valami baj van? – kérdezi hirtelen Carlisle, mert meghallja Lily halk sikkantásait.

- Tudja, apám új felesége terhes… és most valami fáj neki. – magyarázom el a helyzetet.

- Megnézhetem? – kérdezi felvont szemöldökökkel.

Hirtelen bevillan – doktor.

- Öhm, hogyne… gondolom. – felelem, és elállok az útból.

Seth bemegy vele, én meg beinvitálom Esmét a házba, de a nappali küszöbén megtorpan. Carlisle egy figyelmeztető pillantást lövell felé, mire Esme bocsánatkérően elmosolyodik.

- Sajnálom, most jut eszembe, hogy otthon felejtettem valamit! Egyéként meg Isten hozta önöket itt Forks-ban, és jobbulást! – köszön el sietve, majd gyorsan kiviharzik a szobából.

Bambán nézek utána, majd visszafordulok apáék felé.

- Most be kell vinnem magát a kórházba, de ne aggódjon, semmi komoly! – nyugtatja meg Lily-t Carlisle, és segít neki felállni.

Mikor elindulnak, akkor látom meg a kisebb vérfoltot a pólóján, de utána Seth húzni kezd az emelet felé.

(Nessie szemszöge)

Az erkélyen állok, és szótlanul bámulom a kék eget. Hirtelen agy új illatot érzek meg - apáét. Villámgyorsan megfordulok. Mosolyogva közeledik felém.

- Tanultál már? – von kérdőre.

A szemeimet forgatom.

- Igen apa, tanultam. – felelek unottan.

Mellém ér, és véletlenül kiszakít az erkély szélén lévő fa korlátból egy nagyobb darabot.

- Hoppá – motyogta, majd mindenfajta erőfeszítés nélkül összemorzsolta az egészet.

Mosolyogva néz le rám, majd magához húz.

- Nem tudod véletlenül, hogy Ms.Mason mit készül elkövetni ellenünk? – kérdezem a vállában.

Csöndesen felnevet.

- Sajnálom, ilyesfajta kérdéseket nem áll módomban megválaszolni! – kuncog, és összeborzolja a hajamat.

- Ez csalás! – morgom, miközben arra gondolok, hogy majd Alice-t megkérdezem.

- Nem ajánlom – figyelmeztet élesen – emlékszel? Kerüljük a feltűnést!

- Az feltűnést keltene, hogy okos vagyok? Ti amúgy is azok vagytok!

Felnevet.

- Csak mert vagy tizedszerre járjuk végig a gimnáziumot! Amúgy meg – lehalkította a hangját – nemsokára anyádra is rá kell parancsolnom, hogy kicsit többször forgassa a könyveit! – kuncog halkan.

- Edward Cullen! – jelenik meg anya dühösen az ajtóban – ha ki tudod olvasni a tanárok fejéből a választ, az nem nagy tudás! Nézzük meg holnap, mit kezdesz vele, ha mindenkire pajzsot küldök! Akkor legyél okos!

Apa magához szorítja, majd egy csókot nyom anya homlokára.

- Szegény, tudatlan iskola! Holnap egy csapat vámpír fogja használni rajtuk a képességeiket, ők meg mit sem sejtenek! – csóválja a fejét apa – egyébként áll az alku! Nyerjen a jobb… vagyis az okosabb! – vigyorog apa, majd felkapja az ölébe anyát, és leugrik vele a kertbe.

- Aludj egy kicsit Nessie! Holnap korán kell kellned! – kiált fel apa, majd el is tűnnek az erdő sűrüjében.