�jjel hangtalanul sz�lltam le az �gyr�l.

Archibald a m�sik szob�ban volt, �gy nem kellett annyira vigy�znom, �s a sz�vemet sem tettem ki �jabb z�rzavarnak. �vatosan r�snyire kinyitottam az ajt�t. El�g hangos volt, de hamar ki tudtam rajta oldalazni. L�bujjhegyen az ajt�hoz mas�roztam, �s lenyomtam a kilincset. M�r f�lig kint voltam, amikor h�tulr�l visszah�ztak.

- Edward mes�lte, hogy igen forr�fej� vagy, de rem�ltem, hogy most nyugton tudsz maradni. – Suttogta a f�lembe Archie mik�zben visszafel� vonszolt.

K�zd�ttem ellene, de nem �rtem el semmit. Le�ltetett az �gyra, �s szorosan mell�m h�z�dott. A kezeimet m�g mindig lefogta.

- Hogy tudsz ilyen nyugodtan itt �lni? Lehet, hogy m�r elfogt�k a rend�r�k, �s r�nk v�r! – Kiab�ltam az arc�ba.    

- Emma! – Sz�lt r�m s�hajtva Archibald – Edward a lelkemre k�t�tte, hogy ne engedjelek el! B�znod kell benne!

- �n b�zok is benne, de mi van, ha valami baja esett?

- Emma, Emma, megint t�lreag�lod a dolgokat! H�t hogy bizony�tsak m�g neked? – Sz�lalt meg k�v�lr�l egy g�nyos-szomork�s hang. Azonnal felpattantam, �s az ajt�ban vigyorg� Edward-ra vetettem magamat. A v�ll�n s�rtam vagy 10 percig. K�zben le�ltetett az �gyra, �s az �l�be h�zott.

- J�lvan, mostm�r minden rendben lesz! – Csit�tgatott csendesen.

- F�j a fejem – Ny�gtem fel egy id� ut�n.

A sok s�r�s t�nkre tette minden idegemet.

- Akkor fek�dj le, de nagyon hamar!

- Dehogyis, m�g a v�g�n elt�nsz! – H�borogtam, teljesen komolyan gondolva.

- Nem fogok! – Nevetett, majd megcir�gatta az arcomat – Soha t�bb� nem hagylak el!

Beh�nytam a szememet.

- Aj�nlom is – Morogtam halkan, majd a kezei k�zt lassan elnyomott az �lom.

                                           ***************

- Archibald, �r�k h�l�m – S�hajtott a m�sik szob�ban Edward, �pp, amikor felkeltem.

- �rted mindent! – Nevetett Archie.

- Mi-milyen �llapotban volt? Amikor ide�rt. – K�rdezte halkan Edward.

- S�rt… nagyon. Teljesen mag�nk�v�l volt, �s amikor egy r�videt aludt, akkor is a te nevedet sikongatta… majd ugye sz�kni akart. A t�bbit ismered.

- F�ltem –Ny�gte Edward s�r�s hangon – nem tudja, hogy milyen a vil�g itt kint, r�ad�sul fel�t�tte a fej�t ez a n�tha, minek k�vetkezt�ben sorra haldokolnak az emberek… n�ha nem tudom, hogy j� �tlet volt-e kihozni. – Gy�nta meg cs�ndesen.

- Edward, h�, ilyenekre ne gondolj, rendben? Hidd el, hogy rosszabb lenne neki ott bent.

- Ezt nem tudhatod! – Felelte Edward �lesen.

Archie s�hajtott egyet, majd m�sra terelte a sz�t.

- A sz�leiddel besz�lt�l m�r?

- Mi�rt nem? – K�rdezte Archibald, gondolom Edward megr�zta a fej�t v�laszul.

- Nem tudom… egyszer�en csak kisz�m�thatatlan, hogy hogy fognak r� reag�lni… m�rmint nem dobn�k ki, de szerinted milyen lesz nekik viszontl�tni? Any�nak? Mi lesz, ha valamif�le hiszt�rikus rohamot kap, �s megr�zza a fej�t? Ha nem hisz nek�nk?

- Edward, ugyan�gy n�z ki, mint Elizabeth!

Elizabeth… gy�ny�r� n�v – Nosztalgi�ztam magamban.

- Igen, tudom, de tal�n ett�l fognak megijedni! H�t nem �rted, mennyire k�tes�lyes ez az �gy? Dupla, vagy semmi. Ha bej�n, akkor minden csod�latos lesz, t�k�letes! Ha nem, nem tudom, hogy mi lesz. Emm�val, velem, any��kkal! Te nem b�rod �t�rezni a helyzetemet!

- Figyelj, j�l ismerem a sz�leidet!

- Igen, �n is! De valamit… valamit ki k�ne tal�lni!

- Mivel kapcsolatban?

- Valami olyant, amibe biztos lehet�nk, hogy bej�n!

Kik�sz�l�dtam az �gyb�l, �s a m�sik szoba fel� vettem az ir�nyt.

- Nem �rtelek, Edward! – Fakadt ki Archie.

- De �n igen – Sz�ltam cs�ndesen, a k�sz�b�n �llva.

Edward azonnal felpattant.

- Sajn�lom, hogy felkeltett�nk. A fejed hogy van?

- Kit �rdekel a fejem? – D�h�ngtem idegesen, �s eltoltam magamt�l.

- Emma! – D�bbent meg a viselked�semen Edward.

Le�ltem Archibald mell�, aki el�m tolta a t�ny�rj�t, amin k�t kifli volt. Nem t�r�dtem vele.

- Mondd el az igazat! Most! – Parancsoltam r�.

- Nem tudom, hogy mir�l besz�lsz! – Felelt �vatosan.

- Edward, mindent hallottam! Egy�ltal�n nem vagy biztos a dolgodban, ugye?

- H�t… �n… de, m�rmint… igen! Biztos vagyok benne!

- Rosszul hazudsz – Mormoltam idegesen, majd feln�ztem r�.

Hirtelen kipattant egy �tlet a fejemb�l. Egyszer�en t�k�letes.

- Tudom m�r! – Ki�ltottam fel, most m�r boldogan!

- M�gis mit? – K�rdezte k�v�ncsian Edward, �s Archibald egyszerre.

- Mondjuk, hogy egy csal�dtagod vagyok! Az egyik nevel�n� besz�lt ilyenr�l, hogy sokan, nem is tudj�k, hogy merre sz�lednek el a csal�dja tagjai, �s n�ha betoppannak, �s ha hoznak bizony�t�kot, amivel igazolni tudj�k magukat, akkor a csal�d beveszi �ket! �s �gy a hasonl�s�g is megmagyar�zhat�! �rtitek? – Magyar�ztam izgatottan.

Archie arca felder�lt, Edward viszont helytelen�t�sen-szigor�an n�zett r�m, majd megr�zta a fej�t.

- Nem, Emma! – Jelentette ki – Ezt nem engedem! – Sz�lt a megd�bbent� v�lasza.