2. r�sz

Az ajt�k d�ngve csap�dtak fel el�ttem, mintha csak az akaratommal ir�ny�tottam volna �ket. Persze tiszt�ban voltam vele, hogy ez nem az �n �rdemem, csup�n F�lix �s Dimitrij siettek el�re, hogy tisztelet�ket kifejezve kinyiss�k nekem a palot�nk fel� vezet� ajt�kat. Amikor a nagyteremhez �rtem kiab�l�s �t�tte meg a f�lemet.

- Mi az? – k�rdeztem otromb�n, �s F�lix agg�d� arc�ba n�ztem.

- Semmi.   – v�laszolta az kit�r�en, de �n l�ttam rajta, hogy mennyire retteg.

- Szerintem nem kell f�ltened a dr�gal�t�s Heidit!  - mondtam unottan – Aro �gysem v�gezne vele. T�ls�gosan is fontos szerepet t�lt be a csal�dban, mintsem, hogy meg�ln�!

F�lix egy �ri�sit s�hajtott, �s megk�nnyebb�lten n�zett Dimitrij fel�.

- Persze ez m�g nem azt jelenti, hogy szemet fogunk hunyni a hiba felett amit elk�vetett!  - tettem hozz�, �s kaj�n mosoly suhant �t az arcomon. – Hajjaj! �gy hallom, hogy a kis Jane m�ris akci�ba lend�lt!

F�lix most m�r nem tudta tov�bb t�rt�ztetni mag�t, �s berohant a terembe.

- Eln�z�st! – szabadkozott helyette is Dimitrij.

- Gyer�nk! Igyekezz befel�! – sz�ltam r�, �s � azonnal b�lintott.

Kinyitotta el�ttem az ajt�t �s el�reengedett.

A terem k�zep�n Heidi fetrengett. Kiab�lt �s a fej�t fogta.

- K�ny�rg�m! Neee!  - sikoltotta, �s a kez�t Aro testv�rem fel� emelte – Kegyelmezz nekem, Mester!

Jane el�gedett k�ppel �lldog�lt Heidi el�tt, �s szemeit a barnahaj� l�ny szemeibe f�rta.

Caius testv�rem a tr�nsz�k�ben �lt �s tapsikolt.

- El�g Jane! El�g! – mondta Aro, majd a kezeit a kisl�ny v�ll�ra tette.

Jane csal�dottan b�r, de abbahagyta Heidi k�nz�s�t, �s vissza�llt Alec mell�.

F�lix odasietett Heidihez �s felseg�tette.

- J�l vagy? – k�rdezte suttogva, de a teremben mindenki hallotta.

- Igen. – ny�gte a l�ny, majd eltolta mag�t�l a fi�t, �s amennyire csak tudta kih�zta mag�t.  – Eredj innen F�lix! Ne hozz m�g enn�l is k�nosabb helyzetbe a Mester el�tt!

Jane hangosan felvihogott.

- �h Heidi! Annyira sajn�lom!  - mondta mosolyogva – Lehet, hogy v�gleg kiest�l a Mester kegyib�l? Azt nem �ln�m t�l!  - sz�lt, �s megint nevetett.

A l�ny nem sz�lt semmit. Lehajtott f�vel v�rta Aro �t�let�t.

- Megbocs�tok! De ez volt az els� �s egyben utols� alkalom! Meg�rtetted?

- Persze. K�sz�n�m. – mondta a l�ny, �s lehajolt Ar�hoz, majd megcs�kolta a kezeit.  – T�bbet nem fog el�fordulni. �g�rem.

- Rem�lj�k is!  - d�rrent r� Jane – Hab�r igaz�n k�nny� volt elb�nni azzal a v�n �reggel!

- El�g! – sz�lalt meg Aro, �s olyat tett amit m�g soha .  F�lbeszak�totta Jane monol�gj�t!

            Szinte �reztem, amint megfagyott a leveg� a teremben. Magam is meglep�dtem, hogy fiv�rem �let�ben el�sz�r ellentmondott kis kedvenc�nek. Mindannyian j�l tudtuk, hogy Aro im�dta Jane-t. L�nyak�nt szerette. �m most m�gis haragosan n�zett r�.

- Sajn�lom, Mester! – szabadkozott a l�ny.

- Te is j�l tudod, hogy Heidi nagyot hib�zott. A saj�t t�rv�nyeinket szegt�k meg! Ha ez a f�l�be jut a vil�gon �l� t�bbi v�mp�rnak vajon hogyan reag�ln�nak r�? L�zad�ssal! – v�laszolta meg a saj�t k�rd�s�t Aro – M�g az is lehet, hogy megpr�b�ln�nak letasz�tani minket a tr�nr�l!

- Azt nem engedhetj�k! – sz�lt k�zbe Caius – M�g csak az kellene, hogy �jra Stefan �s Vladimir t�rj�n uralomra!   - m�ltatlankodott a testv�rem.

�n persze teljesen egyet�rtettem vele.

�ppen ez�rt �n haboz�s n�lk�l v�geztem volna Heidivel. De Aro nem. � t�l gyenge volt az ilyesfajta d�nt�sekhez.

Megvet�en horkantottam.       

- T�bbet nem engedheted meg magadnak, hogy egy volterrait hozz  a sz�n�nk el�!  - ki�ltotta Caius.

- Esk�sz�m, hogy nem tudtam, hogy itt �l. A szomsz�dos v�rosb�l j�tt. Onnan csaltam el ide, ak�rcsak a t�bbi embert! – v�dekezett Heidi, de szavai s�ket f�lekre tal�ltak.

- Ez nem ments�g!  - sz�ltam most �n, �s minden szem r�m szegez�d�tt.  – Ha m�r volt�l olyan szerencs�s, hogy megmenek�lt�l ne feleselj itt �s menteget�zz, hanem l�dulj a szem�nk el�l!

Heidi b�lintott, �s kirohant a teremb�l.

F�lix k�vette. M�g sok�ig hallottuk, ahogy vitatkoztak.

- Hagyj b�k�n! – ki�ltotta a l�ny.

- De …

- T�nj innen!  - sz�lt r� �jra �s �jra arra az �t�d�tt F�lixre.

Jane fejcs�v�lva kisietett ut�nuk, �s mindkett�j�ket j�l leteremtette.

Alec m�g a teremben �llt �s engem b�mult.

- Kifel�! – parancsoltam r�, �s � is kisietett, el Jane ut�n.

- Marcus! – s�hajtott bar�ts�gosan Aro, �s kiny�jtotta fel�m a kezeit.  – J� t�ged �jra l�tni kedves fiv�rem.

- Ak�rcsak titeket! – mondtam, �s egyenk�nt biccentettem a k�t testv�rem �s a feles�geik fel�.

- Szerencs�vel j�rt�l? – k�rdezte Sulpicia, Aro hitvese.

- F�lig meddig. – v�laszoltam kurt�n, �s le�ltem a saj�t sz�kembe.

Hallottam amint a Athenodora �s Sulpicia pletyk�lni kezdtek.

Ideges�t� n�szem�lyek voltak. Nem is �rtettem, hogy Aro �s Caius  mi�rt pont �ket v�lasztott�k feles�ginek.

- Magunkra hagyn�tok minket? – k�rdeztem v�g�l, �s bosszankodva n�ztem r�juk.

- Term�szetesen. – mondt�k mindketten, majd �k is kivonultak a nagyteremb�l.

- Mes�lj! – sz�lt Caius, �s megveregette a v�llamat.

- A n� akit hitvesemnek v�lasztottam m�st szeret! – mondtam, �s pr�b�ltam leplezni  a hangomb�l �rad� csal�dotts�got.

- Ez bizony el�g sajn�latos! – cs�v�lta a fej�t Aro – Egy m�sik v�mp�rt! Oh de k�r!

Nyeltem egy nagyot, �s kimondtam azt, amit a legjobban sz�gyelltem:

- Egy embert!

A k�t fiv�rem t�tott sz�jjal meredt r�m, �s hitetlenkedve r�zt�k a fej�ket.

- Ez most komoly? – k�rdezte Caius.

- A lehet� legkomolyabb. Felm�rtem az �rz�seit. �reztem a felizz� szerelmet.

- Micsoda t�ny! – sz�lt Aro, �s meg�rintette a kezemet.

�gy l�thatta az �sszes gondolatomat, �s mag�t a l�nyt is.

- Sz�val az �reg Cole le�ny�t szemelted ki magadnak?! – k�rdezte, majd v�g�l elvigyorodott.

- Ezen meg mi olyan vicces?  - mondtam v�g�l.

- Eggyet se f�lj Marcus! Daniel Cole az ad�som.

- T�nyleg? – k�rdeztem rem�nykedve.

- Bizony.  – b�lintott Aro – Azt hiszem itt az ideje, hogy megl�togassuk egy r�gi cimbor�nkat!