(Alice szemsz�ge) 

A l�tom�som egyszer�en csod�latos volt. �t arany szemp�r jelent meg el�ttem, azt�n lassan k�rvonalaz�dni kezdett az arcuk, majd a test�k is. K�t n� �s h�rom f�rfi. A legid�sebb f�rfi, magas sz�ke haj�, nagyon sz�p alkat�, olyan modell t�pus, de nem modell, hanem v�mp�r l�t�re orvos. Feh�r k�penyt �s sztetoszk�pot visel, a kez�ben pedig egy beteg akt�ja van. A mellette �ll� n�, alacsonyabb, az arca gy�ny�r� sz�v alak�, a haja pedig kellemes barna �rnyalat�. �k egy p�r. Egy hatalmas termet� fekete haj� fi� �ll a bal oldalukon. Felt�n�en izmos, er�s alkat, �s bolondos mosoly ter�l sz�t az arc�n. Mellette egy hihetetlen�l gy�ny�r� sz�ke haj� l�ny, t�k�letes testalkattal, aki nem n�z t�l bar�ts�gosan, de ez nem cs�kkenti a sz�ps�g�t �s a kecsess�g�t. A m�sik oldalon pedig egy bronz haj�, nagyon j�k�p�, ar�nyos testalkat� fi�. � az egyetlen, akinek nincs p�rja. A tekintete f�jdalmat �s mag�nyt t�kr�z, de ezt nem mutatja ki a k�lvil�g fel� is. A k�p lassan megv�ltozik, m�g k�t alak jelenik meg vel�k szemben. De hiszen ezek mi vagyunk. Ismertem magamra �s Jasperre.

• A nevem, Dr. Carlisle Cullen – ny�jtotta a kez�t Jasper fel�, majd miut�n kezet fogtak engem mag�hoz �lelt. Kellemes volt az �rint�se. V�delmez� �s szeretetteljes, mint egy apai �lel�s. Nagyon j�l esett.
• �n Esme vagyok – mosolygott r�nk a p�rja, majd szorosan mag�hoz vont mindkett�nket. – �r�l�k, hogy itt vagytok.
• Emmett vagyok – mondta a nagy mack�, majd felkapott �s alaposan meg�lelgetett. – �dv, hugi – mondta nevetve, majd letett a f�ldre, �s Jasper fel� fordult. – Hell�, tes� – ropogtatta meg a kez�t Emmett, majd h�tba veregette. – � pedig a p�rom, Rosalie – mutatott a szerelm�re, mire a l�ny biccentett egy apr�t, de t�bbre nem futotta. Azt hiszem, hogy � nem annyira �r�l nek�nk.
• Edward Cullen, �dv a csal�dunkban – mosolygott r�nk az utols� fi�, majd meg�lelt, Jasperrel pedig kezet fogott. �reztem, hogy vele k�l�nleges lesz a kapcsolatom. Edward lesz a legkedvesebb nekem az �j csal�dunkb�l, persze csak a szerelmem ut�n.

Hirtelen �j k�p villant be. Egy gy�ny�r� szob�ban voltunk Jasperrel, ami az erd�re n�zett. B�torok nem voltak benne, de tudtam, hogy ez a mi szob�nk. Jasper mag�hoz h�zott elmosolyodott �s megcs�kolt.

• H�t v�gre haza�rt�nk – motyogtam a mellkas�ba, � pedig felkapott �s lerohant velem a nappaliba, ahol az �j csal�dunk m�r mosolyogva v�rta, hogy elmes�lj�k �let�nk t�rt�net�t. Jasper le�lt a szabad fotelbe, �n pedig az �l�be kuporodtam. Mindenki kedvesen mosolygott r�nk, kiv�ve Rosalie-t, aki tov�bbra is csak m�regette a p�rosunkat. A k�p egyszer csak t�volodni kezdett t�lem, majd fokozatosan visszat�rtem a jelenbe.

• Alice, kedvesem? Nyugodj meg. Mit l�tsz? – k�rdezte t�lem szerelmem, �s  �reztem, hogy nyugtat� hull�mokat k�ld fel�m, de �n egy�ltal�n nem voltam ideges. Azonnal r�n�ztem kedvesemre �s sz�lesen elmosolyodtam. Egy nagy csal�d r�sze lesz�nk, �s teljes boldog �letet fogunk �lni v�mp�rk�nt. Lesz any�nk, ap�nk �s h�rom testv�r�nk is. Minden csod�latos lesz.
• A j�v�nket l�ttam – borultam a nyak�ba boldogan, � pedig automatikusan mag�hoz szor�tott. – Csod�latos lesz.
• Mit l�tt�l, kicsim? – h�z�dott el egy picit Jasper, hogy a szemembe n�zzen, �s l�ttam, hogy Peter �s Charlotte is k�v�ncsian figyel engem. 
• L�ttam egy v�mp�r csal�dot, akik �llatv�rrel t�pl�lkoznak, mint mi, �s boldogan maguk k�z� fogadnak minket is – mes�ltem lelkesen az im�nt �t�lt dolgokat. Olyan nyugodt �s boldog voltam ott, �s Jasper is.
• Tess�k? – d�bbent meg a hallgat�s�gom. – Biztos vagy benne? – k�rdezte Peter hitetlenkedve.
• Alice, tudja, hogy mit l�tott – mondta Jasper hat�rozottan.
• Nyugalom, csak megk�rdeztem. Nem �llt sz�nd�komban k�telkedni Alice szavaiban – n�zett szerelmemre Peter meglepetten, ahogy �n is. M�g soha nem emelte fel a hangj�t senkivel szemben sem.
• Bocs�nat – s�t�tte le Jasper a tekintet�t.
• Semmi baj, ha j�l eml�kszem egyszer m�r �n is r�d morogtam, amikor r�j�ttem, hogy mennyire szerelmes vagyok Charlotte-ba, �s � �ppen veled besz�lgetett, �s ti nem �rtettetek egyet – mosolyodott el Peter. – Ez a szerelmes v�mp�rok �szt�n�s viselked�se. Isten hozott ebben a vil�gban – kuncogott fel. L�tsz�lag nagyon tetszett neki, hogy ilyen er�s �rzelmek t�madnak Jasperben miattam.
• Akkor is sajn�lom, majd legk�zelebb pr�b�lom t�rt�ztetni magamat – mondta Jasper, de az�rt mag�hoz �lelt, ezzel meger�s�tve bar�tja elm�let�t.

�gy voltunk �sszeb�jva percekig, �s nem is igaz�n volt kedvem megszak�tani ezt a csod�latos pillanatot, de musz�j volt. Meg kellett besz�ln�nk, hogy most mi legyen. Jasper, mintha csak meghallotta volna, hogy mit szeretn�k felkapott a karjaiba, �s felvitt a szob�nkba. Ott gyeng�den le�ltetett az �gyra, majd el�m t�rdelt.

• Mit szeretn�l most tenni? – k�rdezte Jasper tekintet�t az eny�mbe f�rva. – Szeretn�d, ha elmenn�nk hozz�juk, �s a csal�d r�sze lenn�nk, igaz?
• �n, igen, nagyon szeretn�m, de csak akkor, hogyha te is ezt akarod – mondtam f�l�nken. Egyel�re nem t�nt t�l lelkesnek. Nem ellenezte a dolgot, vagy ilyesmi. Azt hiszem, hogy csak m�g mindig bizalmatlan volt a nagyobb v�mp�rcsapatokkal szemben, ami �rthet� volt, hogyha a m�ltj�t tekintem.
• �n akkor vagyok boldog, hogyha te az vagy – mondta teljesen �szint�n, �n pedig ha tudtam volna, akkor els�rom magam, de �gy csak meghatottan n�ztem tov�bbra is azt a gy�ny�r� szemp�rt, ami el�m t�rult.
• Ez ford�tva is igaz – mosolyodtam el, de v�lasz helyett ajkai megtal�lt�k az eny�meket �s szenved�lyes cs�kban forrtak �ssze. – Szeretlek – mondta miut�n az ajkaink elv�ltak.
• �n is nagyon szeretlek – mondtam mosolyogva �s hozz�b�jtam. A k�vetkez� pillanatban m�r az �gyon fek�dt�nk, �s �n szorosan szerelmemhez simultam, mint egy kiscica, mik�zben � a h�tamat cir�gatta.
• Mikor szeretn�l indulni? – k�rdezte Jasper hossz� hallgat�s ut�n.
• Tess�k? – k�rdeztem d�bbenten.
• Szerelmem, majd kiugrassz a b�r�db�l, m�g sosem volt�l ilyen izgatott, csak amikor te meg �n…
• J�l van �rtem – v�gtam a szav�ba. M�g egy kicsit zavarba hozott, hogyha az ilyesmit sz�ban is ecsetelt�k. – Nem tudom. Mit sz�ln�l, hogyha m�g maradn�nk n�h�ny napig? Szerintem nem illene csak �gy fak�pn�l hagyni a bar�tainkat. Hiszen ki tudja, hogy mikor tudunk legk�zelebb tal�lkozni vel�k. Nagyon megkedveltem �ket – mondtam �szint�n.
• Ennek igaz�n �r�l�k, mert �k az egyetlen bar�taim – mondta Jasper komolyan. – �n is �r�ln�k, hogyha maradn�nk m�g egy kicsit. Ut�na pedig megkereshetj�k az �j csal�dunkat is. Van kedved r�luk mes�lni egy kicsit? – k�rdezte k�v�ncsian, �n pedig boldogan igent mondtam a k�r�sre.

A nap h�tral�v�  r�sz�ben mindenkit pontosan le�rtam. Az eg�sz l�tom�somat r�szletesen elmes�ltem, �s azt is, hogy ki hogyan n�z ki, kit hogy h�vnak, mik a jellemz�ik. Jasper pedig �szinte k�v�ncsis�ggal itta a szavaimat. Annyira csod�latos volt minden. Eny�m a szerelem, amire mindig is v�gytam, �s egy nagy, boldog csal�d r�szesei lehet�nk. Mire v�gyhatn�k m�g? Tettem fel magamnak a k�rd�st, de tudtam a v�laszt. Sajnos gyermekkel nem �ll m�domban megaj�nd�kozni szerelmemet, de majd mindent megteszek, hogy ne szenvedj�nk hi�nyt semmiben.

• Mi a baj? – k�rdezte Jasper hirtelen.
• Nincs semmi baj. Minden t�k�letes – mondtam hat�rozottan.
• Kedvesem, valamit�l egy pillanatra elszomorodt�l, �rzem – mondta szerelmem m�lyen a szemeimbe n�zve. Tudta, hogy ennek �gysem tudok ellen�llni. A szemei mintha csak megbabon�ztak volna. Minden benne volt, amit nem mondott ki. Tisztelet, bizalom, hit, szeretet, szenved�ly, szerelem, v�gy. Ezeket az �rzelmeket mind �n v�ltom ki bel�le, �s a vil�g legszerencs�sebb l�ny�nak �reztem magam, ak�rh�nyszor csak belepillantottam ebbe a szemp�rba. Sosem fogom tudni el�gg� megh�l�lni, hogy van nekem. Elhozta az �letembe a f�nyt, az igazi felh�tlen boldogs�got.
• Sajn�lom, nekem csak eszembe jutott, hogy nem tudlak megaj�nd�kozni egy kis �r�k�ssel – vallottam be �szint�n a gondolataimat, �s rem�ltem, hogy nem fogom elkeser�teni �t is.
• Alice, ne besz�lj butas�gokat. Ha te az eny�m vagy, akkor nem kell senki, �s semmi m�s. A l�nyeg, hogy mi egy�tt vagyunk. B�r nem tagadom, ha valaha is gyermeket szeretn�k, akkor term�szetesen csak is te j�hetn�l sz�ba, mint az �desanyja, de mivel ez sz�munkra lehetetlen, ez�rt k�r rajta r�g�dni. Te vagy a legt�k�letesebb, legkedvesebb aj�nd�k, amivel valaha is megaj�nd�kozhattak engem az �letem sor�n. Ezt soha ne felejtsd el – mondta hat�rozottan, �s egy szenved�lyes cs�kkal is nyomat�kos�totta a szavait.
• Nem fogom elfelejteni – zih�ltam miut�n az ajkaink elv�ltak.
• Helyes – mondta egy halv�ny mosoly k�s�ret�ben, majd felkelt �s engem is mag�val h�zott. – Gyere, mondjuk el Peternek �s Charlotte-nak is, hogy mik a terveink – mondta mik�zben az ajt� fel� kezdett h�zni. �n pedig k�szs�ggel k�vettem �t.

A nappaliban megtal�ltuk Petert �s Charlotte-ott is. A kanap�n �cs�r�gtek �s besz�lgettek, de amikor megl�ttak minket azonnal k�v�ncsian n�ztek r�nk. Jasperrel le�lt�nk a szemben l�v� fotelba, �s elmes�lt�k, hogy hogyan hat�roztunk, �s m�r csak p�r napig lesz�nk vel�k. Kicsit szomor�ak voltak, hogy elhagyjuk �ket, de term�szetesen meg�rtett�k, hogy meg kell tal�lnunk a hely�nket a vil�gban, �s �k nem tervezik, hogy �t�llnak erre a t�pus� �letm�dra, amit mi v�lasztottunk. Nem �t�ltem el �ket term�szetesen, hiszen nem lehet mindenki k�l�nc, de kicsit sajn�ltam, hogy el sem gondolkodnak rajta, hogy esetleg megpr�b�lj�k ezt a lehet�s�get, hogy ne �ljenek t�bb� embereket.  

(Jasper szemsz�ge) 

Az �t nap, amit m�g a bar�tainkkal t�lt�tt�nk hamar elsz�llt. Minden nappalt egy�tt t�lt�tt�nk �s k�l�nb�z� programokat �s j�t�kokat tal�ltunk ki, hogy kellemesen t�lts�k az id�t. Est�nk�nt pedig ki-ki a szob�j�ban �lvezte a szerelme t�rsas�g�t. Felejthetetlen pillanatokat t�lt�tt�nk itt Alice-szel. �letem leggy�ny�r�bb �jszak�ja volt, amikor az eny�m lett. Soha nem �reztem m�g olyan er�s, �s �r�kk� tart� �rzelmeket. B�r Alice-szel mindig olyan, mint el�sz�r. �ssze se lehet hasonl�tani semmivel sem az � l�gys�g�t �s gyeng�d szeretet�t. Most pedig itt �llok a vend�gszob�ban, ami a mi kis szerelmi f�szk�nk volt, �s �ppen az indul�sra k�sz�l�d�k. Elj�tt az id�, hogy megkeress�k az �j csal�dunkat, akikhez tartozni fogunk az �r�kk�val�s�g h�tra lev� r�sz�ben. Hi�nyozni fog ez a hely, de b�rhov� is megy�nk, csak az sz�m�t, hogy egy�tt lehessek a szerelmemmel. Mereng�semb�l Alice szak�tott ki, aki el�m l�pett �s hozz�m b�jt.

• Nekem is hi�nyozni fog ez a hely – motyogta a mellkasomba. Hihetetlen, hogy ilyen r�vid id� alatt m�r jobban kiismert, mint b�rki m�s t�bb �vtized alatt.
• Pont erre gondoltam – suttogtam a haj�ba.
• Sejtettem – n�zett fel r�m szerelmem, majd l�gyan megcs�kolt. – K�szen �llsz?
• Igen, mehet�nk – mondtam hat�rozottan, majd k�zen fogtam Alice-t �s elindultunk a nappali fel�, ahol Charlotte �s Peter v�rt r�nk, hogy elb�cs�zzanak t�l�nk.
• Nagyon fogtok hi�nyozni – l�pett hozz�m Charlotte �s szorosan meg�lelt, m�g Peter elb�cs�zott Alice-t�l. Majd �n b�cs�ztam Petert�l, am�g a l�nyok elk�sz�ntek.
• K�sz�nj�k, hogy vend�g�l l�tattok benn�nket – mondtam bar�tomnak h�l�san, mire csak elmosolyodott.
• Mi k�sz�nj�k, hogy megl�togattatok. Gyertek el b�rmikor – mondta Peter �s Charlotte kedvesen.
• Boldogan – v�laszolta Alice. – Mi is b�rmikor sz�vesen l�tunk benneteket – tette m�g hozz�.
• K�sz�nj�k, biztos, hogy m�g tal�lkozunk – biccentett Peter, majd �t�lelte Charlotte-ott.