• Szia Bella – cs�koltam meg m�r a h�zukban – aludj j�l – mosolyogtam cinkosan.

Csak Charlienak j�tszottunk, aki a konyhaajt� f�lf�j�nak d�lve figyelt minket. Ahogy haza vittem az aut�t, �s Bella apja m�r aludt vissza j�ttem �rizni szerelmem �lm�t. Charlie m�rges s�hajjal, �s elv�r�s�d�tt fejjel ment vissza n�zni a meccset. M�g adtam egy puszit Bell�nak, �s a f�l�be suttogtam:

• Szeretlek. Egy �ra m�lva j�v�k, vigy�zz magadra – mondtam, mire a f�lemhez hajolt.
• Rendben, szeretlek. �s tal�n m�g a jelenl�ted n�lk�l is meg tudok birk�zni a l�pcs�vel – kuncogott.

�gnek emeltem a szemem. Ut�ltam a tudatot, hogy mikor nem lehetek vele, b�rmi t�rt�nhet. Ahogyan � vonzza a bajt m�g a l�pcs� is akad�ly lehet.

• Csak vigy�zz – intettem figyelemre. M�g meg cs�koltam a homlok�t, majd a kocsihoz indultam.
• Vigy�zni fogok – sz�lt m�g ut�nam. Ez halv�ny mosolyt csalt az arcomra.

A kocsib�l m�g Bella fel� n�ztem, aki az ajt�ban v�rt, majd elhajtottam. Az �ton az elm�lt napon gondolkodtam. Nem tudtam, hogy Bell�t ennyire �rz�kenyen �rinti a Jacob t�ma. Nem �rtettem, mi�rt. Persze tudtam, hogy seg�tett neki, amikor nem voltam itt, de fogalmam sem volt r�la, hogy mennyire ment ez Bell�nak �ner�b�l, �s hogy mennyire volt sz�ks�ge Jacobra.  Nem tudtam hova tenni, nem tudtam mit gondoljak r�la. Gyenges�gnek v�ltem, de teljesen �sszezavart. Bella szereti  - persze nem �gy, ahogy engem – �s �n ut�ltam. �s b�rmennyire is nehezemre esett, de el kellett fogadnom: meg mentette az �lt�t. Ha Jacob nem l�tezne, akkor m�r �n sem �ln�k. Neki k�sz�nhetem, hogy Bella �letben maradt. Nem tudtam volna �lni, ha Bella meghal. De bizonyos m�rt�kben neki k�sz�nhetem, hogy most Bella szenved. Jacob miatt. V�g�l is az eg�sz miattam alakult ki, �s m�r nem tudtam v�ltoztatni rajta. Az akkori d�nt�sem v�g�rv�nyesen megv�ltoztatta Bell�t, �s ezt, ha tetszik, ha nem el kellett fogadnom. Sz�rnyeteg voltam �zig-v�rig. Ha a csal�dunk nem �ppen Forskban lakott volna, Bella �lhetne Jacobbal gondtalanul. Ez a gondolat f�jdalmat okozott. Olyan volt, mint amikor Mike Newton a pad sz�l�n �lt, �s mindent tudni akart Bell�r�l. Amikor arra gondoltam, hogy egyszer m�s lesz a f�rje, �s m�ssal fogja �lni az �let�t. Pont ugyan ezt �reztem most. Bell�val meg v�ltoztattuk egym�st, �n sem az vagyok, aki el�tte voltam. Pozit�v ir�nyba haladok, de Bella pont ellenkez�leg a hal�lt kergeti, mert b�r mennyire is nem akartam, hogy �t v�ltozzon, tudtam, hogy nem marad ember.

Arra eszm�ltem, hogy m�r a h�z el�tti r�ten vagyok.  Lassan kullogtam be a h�zba, amint �t l�ptem a k�sz�b�t Alice �s Esme m�r el�ttem termettek.

• Edward, tudod mi ez? – nyomta az arcomba a mobilj�t – �gy h�vj�k telefon. Van itt egy gomb, l�tod? – most az ujj�val mutatott a „h�v�s fogad�sa” gombra – ezzel lehet fel venni.
• Alice, hagyj b�k�n – toltam el a kez�t az arcom el�l.
• Edward – tette most Esme a kez�t a v�llamra – mi�rt s�rt Bella? Persze, meg �rtem ha nem akarod el mondani.
• Elmondom, anya. �lj�nk le – mondtam, majd elindultam a nappali fel�, ott le�ltem a kanap�ra, Esme pedig mell�m.
• Az a r�hes korcs.. – kezdtem, de Esme r�m sz�lt
• De Edward – r�tt meg any�m – Jacobr�l besz�lsz? – csak b�lintottam
• Sz�val Jacob – hangs�lyoztam a nev�t undorodva – hi�nyzik Bell�nak. A kocsiban meg k�rdezte, hogy miket szokott mondani alv�s k�zben.  Azt v�laszoltam, hogy �ltal�ban r�lam besz�l, de nem ritk�n eml�ti Jacobot. Itt kezdett el s�rni – mondtam le hajtva a fejem
• Edward, m�rt vagy azzal a fi�val ilyen ellens�ges? – k�rdezte anyai hangon Esme
• El akarja t�lem venni – panaszkodtam megt�rt hangon
• Szereti. Bar�tok, �s nem fogja b�ntani Bell�t. El k�ne fogadnod, hogy sokat jelentenek egym�snak
• Szerelmes Bell�ba – hangom er�tlen volt
• De nem b�ntja. Bella k�l�nben is t�ged szeret, ne f�lj, nem fogja el venni t�led. Szereti, ez�rt ha vele van, vigy�z r� – mondta Esme
• De v�rfarkas – most m�r nem tudtam m�st mondani
• Ne haragudj – mondtam, majd felrohantam a szob�mba. Nem akartam, hogy any�m l�ssa a gyenges�gem.

Mikor a szob�mba �rtem az �gyra roskadtam, �s a tenyerembe temettem az arcom. �jra magamat em�sztettem, mert az egyetlen g�t voltam, ami meg akad�lyozta a boldogs�gban. Ebben a pillanatban teljess�ggel feleslegesnek �reztem magam.  Az egyetlen dolog, ami miatt nem futottam el most nagyon messzire az volt, hogy Bella v�r r�m. Az �r�ra n�ztem. T�z percem volt Bell�hoz �rni, �s m�g �t is kellett �lt�zn�m. Gyorsan levettem a m�r „elhaszn�lt” ruh�imat, magamra kapkodtam az �jakat, majd rohantam le a l�pcs�n.

• Reggel j�v�k – ki�ltottam vissza, majd �jra futni kezdtem.

A jeges leveg� az arcomba csapott, �s ez elfeledtette velem a Jacob miatti k�telyeimet. Csak rohantam, �s v�gig Bella arca lebegett a szemem el�tt. Sz�ja sark�ban mosoly bujk�lt, csokol�d�barna szemeib�l sug�rzott a j�kedv. Most csak erre koncentr�ltam. Egy hang, a vil�g leggy�ny�r�bb hangja f�rk�z�tt a tudatomba. „Hozz�m tartozol” – mondogatta a hang sz�ntelen, �s az arcomra egyre nagyobb mosoly �lt ki, amit nem tudtam kontroll�lni. Olyan volt, mint amikor Jasper a k�pess�g�t gyakorolja rajtam, nem tehettem ellene semmit.

Mikor beugrottam az ablakon Bella nem volt a szob�ban. A sampon illata lengte be a h�zat, lelki szemeimmel l�ttam, ahogyan Bella h�t�n lefolyik a forr� v�z. K�pzelg�seimb�l, miel�tt m�g t�lont�l izgatott lettem volna saj�t magam z�kkentem ki. A szemeim felpattantak. Mit hiszek? Nem el�g, hogy szerelmes vagyok bel�, �s elrabolom a lelk�t, m�g betegesen k�v�nom is. �jra a kiborul�s sz�l�n �lltam, de most nem veszthettem el az eszem. Nem akartam, hogy Bella �gy tal�ljon r�m, mint amilyen �llapotban a szob�mban voltam. �sszeszedtem magam, er�t mer�tettem az engem ide k�s�r� hangb�l. Csod�latos �rz�s volt, hogy v�gre istenigaz�b�l tartozom valakihez. Persze eddig is ott volt nekem a csal�dom, de ez teljesen m�s.  A lelki t�rsamra leltem, �s ez megnyugtat� volt. Elhat�roztam, hogy b�rminek is n�z�nk m�g el�be, soha nem fogom el hagyni.

Charlie horkol�s�nak �teme kicsit meg zavarodott, mikor Bella becsukta maga m�g�tt az ajt�t.

• Szia – mondta az ajt�b�l suttogva, mikor oda �rt hozz�m az �lembe h�ztam, �s meg cs�koltam
• Szia – suttogtam a cs�k ut�n. Elhelyezkedett az �lemben, a fej�t ma m�r sokadszorra a v�llamra hajtva.  A haja m�g nedves volt.
• Meg fogsz f�zni – mondtam
• Ne engedj el – suttogta. Nem tudtam volna le tenni mell�m, hisz a hangja m�g mindig kiss� megt�rt volt.
• Soha  - suttogtam

Nem sok id�be telt, mire Bell�t elnyomta az �lom. Szemei m�g mindig v�r�sek voltak, de m�r kor�ntsem annyira, mint d�lut�n. Ember m�r nem l�tn�. Lefektettem az �gyba, becsavartam a takar�ba, �s becsuktam az ablak�t, nehogy meg f�zzon. Mell�  fek�dtem, kezeimet a fejem al� helyezve, a plafont b�multam. Most nem Jacobon j�rt az eszem, teljesen m�s fel�. Azon gondolkodtam, mi lett volna, ha nem �ppen Forksra esik a v�laszt�sunk. Val�sz�n�leg ugyan olyan rideg, �rz�ketlen �s mag�nyos lenn�k, aki nem tudja, mit is v�r az �lett�l. Ezt adta nekem Bella, �letet adott. �jrasz�lettem vele, de a sz�rnyeteg, aki bennem �lt �rny�kk�nt k�vetett. Minden egyes nap, minden egyes perc�ben eml�keztetett a l�temre.