Bella, mint minden �jjel, ma is besz�lt �lm�ban. A hangja m�g �gy is meggy�t�rt volt, b�r a szavait�l kicsit �nel�g�lt lettem, b�r ez is csak az �nz�s�gemb�l fakadt. Bell�nak ez f�jt.

• Jacob, k�rlek. �n Edwardot szeretem, az �v� vagyok. T�ged is szeretlek, de Jacob �rtsd meg, hogy nem tudok n�lk�le �lni. � az �letem – motyogta megt�rt hangon.

Elhat�roztam, hogy mikor fel�bred besz�lni fogok vele. Tudni akartam, mi�rt k�t�dik Jacob Bell�hoz. �gy �reztem, meg�rdemlem, hogy e miatt szenvedjek, hisz �n voltam a hib�s. Ha akkor nem vagyok olyan idi�ta, most nem k�ne ezen agg�dnom.

• Jake, k�rlek  – Bella hangja elhalt volt.

Zokogni kezdett, a szemeib�l  �jra folyni kezdtek a k�nnyek. Kez�vel maga k�r�l kezdett keresni valamit. Mellette fek�dtem, �s hirtelen r� tal�lt a kezemre, majd mag�hoz h�zta azt. Nem r�ntottam el a kezem. Hogy is tehettem volna? Hisz sz�ks�ge volt r�m, �s ez volt a vil�g legjobb �rz�se, hogy sz�ks�ge van r�m, ahhoz hogy �lni tudjon. Emberi m�rt�kkel hihetetlen�l k�t�d�tt hozz�m, �s csak ez sz�m�tott.  Szeretett. Eddigi �ltem sor�n senki sem szeretett ennyire, mint Bella. �s �n sem szerettem �gy, mint ahogy Bell�t szeretem.

Bella megfordult, de m�g mindig fogta a karomat. Meg n�ztem, van e hely mellette. L�ttam, hogy elf�rek. Egy k�nny� mozdulattal �t ugrottam Bella f�l�tt, vigy�ztam, hogy ne r�ntsam meg a kezem, amit fogott. Az es� kopogni kezdett az ablakp�rk�nyon, m�g csak cs�p�g�tt.

• Esik az es� – motyogta Bella.  A hangja m�r a megszokott volt.
• Tudom, Bella – suttogtam. Tudtam, hogy nem fog v�laszolni, de �gy �reztem a hangommal is �reztetnem kell, hogy vele vagyok.

Az es� egyre csak esett, m�g nem vill�ml�st is lehetett hallani. Az �r�ra n�ztem, ami hajnali �t �r�t mutatott. A napot eltakart�k a felh�k, csak derengett a f�ny. Bella m�g mindig fogta a kezem. Hirtelen nagyon ideges�teni kezdett a tudat, hogy Charlie nem engedi el sehov�. Bell�nak ebben a kis h�zban kell lennie eg�sz nap, a tegnapi is csak kiv�tel volt, amikor meg szegte a szab�lyokat, miszerint nem hagyhatja el a h�zat, csak ha iskol�ba megy. V�gig sim�tottam az arc�n. Olyan gy�ny�r�  volt! �s nem hitte el mag�r�l, nem l�tta tiszt�n a saj�t sz�ps�g�t.

• Gy�ny�r� – suttogtam nagyon halkan. �jra k�sztet�st�l vez�relve besz�ltem alv� szerelmemhez.
• Szeretlek Edward. Ne engedj el – motyogta. Tudtam, hogy nem nekem v�laszolt, csak a v�letlen j�t�ka volt, hogy �ppen akkor sz�lalt meg
• Soha – ism�teltem magam

Nem sok id� eltelt�vel hallottam, hogy Charlie felkel, �s�tozik, majd lemegy meg csin�lni a reggeli k�v�j�t. Miut�n megitta felj�tt a szob�j�ba �t �lt�zni, majd lement. Hallottam a kulcscs�r�mp�l�st, majd ahogy be�l az aut�ba, �s elhajt. A gondolatai Bell�n j�rtak. Haragudott r�m, hisz a l�nya miattam szenvedett f�l �vig. Sokkal okosabb �tletnek tal�lta, ha Bella azzal a r�hes korccsal lenne. Magamnak sem vallottam be, de bizonyos szempontokb�l Bell�nak is biztons�gosabb lenne. Gondolat elterel�sk�nt �jra Bella arc�ra n�ztem. F�ld�nt�li sz�ps�ge �jra elk�b�tott. �jra k�zeledni kezdtem a kezemmel az arc�hoz, mikor nyitogatni kezdte a szemeit. Arc�r�l, �s a szeme k�rny�k�r�l m�r elt�ntek a v�r�sl� karik�k.

• J� reggelt – suttogtam k�bultan. M�g mindig nem j�zanodtam ki, arc�nak sz�ps�ge szinte meg vak�tott, �s nem l�ttam semmit, csak �t. Ebben a pillanatban ez el�g volt, nem is k�v�nhattam volna t�bbet.
• J� reggelt – mondta Bella �s�tva, majd ny�jt�zkodni kezdett
• �t perc, �s a ti�d vagyok – suttogta a f�lemhez hajolva. Mosolyogva b�lintottam

Az �gy sz�l�re �ltem, �gy v�rtam Bell�t. Magam sz�rakoztat�s�ra sz�moltam az id�t. Nem mintha t�relmetlen lettem volna, ak�r az �r�kk�val�s�gig v�rn�k Bell�ra. �t perc �s t�z m�sodperc eltelt�vel nyit�dott a f�rd�szoba ajtaja

• Elk�st�l - suttogtam a f�l�be mikor elhelyezkedett az �lemben
• Mi? Honnan? – k�rdezte ijedten. Pr�b�ltam vissza tartani a torkomb�l felt�r� nevet�st.
• Az mondtad �t perc. K�st�l kerek t�z m�sodpercet – mondtam. Nem tudtam tov�bb elfojtani a nevet�st
• Igaz�n? – k�rdezte mosolyogva
• Igen – hagytam abba a nevet�st

Ez a kis jelenet elfeledtette velem minden �jszakai, Jacobbal kapcsolatos gondolatomat.

• Szeretlek – mondta.  A hangja teli volt szeretettel �s k�t�d�ssel
• �n is t�ged. Mindenn�l �s mindenkin�l jobban – mondtam belecs�kolva a v�ll �reg�be. Bella csak mosolygott
• Indulnom kell a t�bbiek�rt. F�l �ra m�lva itt vagyok – mondtam. M�g meg cs�koltam a homlok�t, majd ki ugrottam az ablakon.

T�z perc alatt a h�zunkhoz �rtem, a testv�reim m�r a Volvo mellett v�rtak.

• Na v�gre – akad�koskodott Rosalie – Mi tartott ilyen sok�ig?
• Rose, mi lenne, ha a saj�t kocsiddal menn�l? – k�rdeztem
• Nekem mindegy – vont v�llat, majd k�zen fogta Emmettet �s a piros BMV-je fel� kezdte vonszolni. �n is v�llat vontam, majd be�ltem a Volvoba. Alice �s Jasper m�g�m �ltek.
• Elmegy�nk Bell��rt, rendben? – k�rdeztem. Alice csilingel� hangja az eg�sz kocsit bet�lt�tte
• H�t persze. K�l�n�sen j� kedv� vagy ma – jegyezte meg

Nem v�laszoltam, csak mosolyogtam a n�v�rem �szrev�tel�re. Bele tapostam a g�zba. Mikor Bell�hoz �rt�nk m�r az ajt�t z�rta be. Az es� sz�ntelen�l zuhogott. Intettem Bell�nak, hogy maradjon, ahol van. Kisz�lltam az aut�b�l, levettem a b�rdzsekimet, �s mikor oda �rtem Bell�ra ter�tettem.

• Igaz�n nem kell – kezdte volna mondani, de �n elcsit�tottam a cs�kommal
• K�sz�n�m – csak ennyit mondott, majd miut�n a kocsi fel� n�zett elpirult. Zavarban volt, ami�rt Alice �s Jasper l�tt�ra cs�koltam meg.
• Ne f�lj – s�gtam oda neki, majd ki l�pt�nk az es�re. a b�rdzsekit a fej�re h�zta.

Kinyitottam neki az utaz�  �l�s ajtaj�t. H�l�san r�m mosolygott, majd be�lt az aut�ba. Meg ker�ltem az aut�t, �s �n is be�ltem. Nem sz�m�tott m�s, csak hogy velem van.