Az ablakon bel�pve megpillantottam Bell�t, aki az �gyon fek�dt, az arc�t egy p�rn�ba temetve s�rt. Hang n�lk�l az �gy mell� l�ptem, �s simogatni kezdtem a h�t�t. L�that�an nem vette �szre eddig a jelenl�tem. Az �rint�semt�l kiss� megugrott, majd fel�m fordult, �s leh�zott az �gyra. Meg �lelt, majd szemeiben k�rlel�st l�ttam. Tudtam mit szeretne.

Lassan k�zeledtem fel�, miel�tt megcs�koltam volna, m�g k�nny�ztatta arc�ra n�ztem. Az ajkai forr�k voltak, az arca is mintha l�ngolna. Lass� temp�t dikt�ltam, �s Bella sem sietett. Miut�n az ujjai m�r a hajamat sz�ntott�k, �s az �n ujjaim is az arc�t fedezt�k fel zih�lva hajoltam el t�le. Bella is zih�lt.

• Ez… - dadogtam. Soha nem �reztem m�g ilyen er�sen a v�gyaimat, �s a f�lelmeimet egyszerre
• Igen – mondta Bella leveg� ut�n kapkodva. Ezt a v�gyainak tudtam be. Rem�ltem, hogy el tudtam feledtetni vele – ha csak erre a p�r m�sodpercre is – a f�jdalm�t
• Menj�nk �t hozz�tok, k�rlek – k�rte Bella m�g mindig szomor� hangon
• Rendben. Bella, el akarod mondani, hogy mit mondott Jacob? Persze ha nem szeretn�d, �n meg �rtem
• El fogom mondani, ma este, rendben?
• J�l van. Induljunk
• V�rj, rendbe rakom magam. Nem akarom, hogy a csal�dod �gy l�sson. Megtenn�l valamit?
• B�rmit –v�laszoltam
• Ne sz�lj nekik – mondta k�rlel�en
• Alice tud r�la, nem tudom mondott a t�bbieknek. De �n nem fogok sz�lni – �leltem magamhoz
• K�sz�n�m – mondta majd elment a f�rd�be. Mikor ki j�tt jobban n�zett ki, de a szemei v�r�sl�ttek

Mivel Charlie csak este �rt haza, �s Bella most hozz�nk szeretett volna menni nem tudtam nemet mondani. Igaz�b�l soha nem tudtam neki nemet mondani, csak k�t esetben. Akkor is csak a lelk�t, �s az �let�t f�ltve. Az �tv�ltoztat�sa, �s a szerelm�nk testi beteljes�l�se volt ez a k�t dolog. Az aut�hoz �rt�nk, ki nyitottam Bell�nak az ajt�t, majd megker�lve a kocsit �n is besz�lltam. Az �ton cs�ndben voltunk, �n Bell�t n�ztem, akinek az arc�n halv�ny rem�nyked� mosoly �lt. Nem tudtam minek k�sz�nhet�en, de nem k�rdeztem meg. K�nnyes arc most boldogs�got sug�rzott. Nekem is mosolyognom kellett ezen. Mikor oda �rt�nk Bell�nak ki nyitottam az ajt�t, majd meg fogtam a kez�t, �sszekulcsolva az ujjainkat.

Bel�pt�nk a h�zba, �s meglepve tapasztaltam, hogy mindenki mosolyog, �s r�m n�z. Bella apr�t biccentett Carlisle fel�, aki sz� n�lk�l elt�nt a l�pcs�n. Hallottam, hogy keres valamit, majd pap�rz�rg�st. Ek�zben mag�ban eg�sz v�gig antibiotikumok nev�t ism�telgette mag�ban. P�r m�sodperc m�lva megjelent a l�pcs� tetej�n, kez�ben egy n�gyzet alak�, pap�rba csomagolt t�rggyal. Lej�tt, �s sz� n�lk�l a kezembe adta. K�rd�n n�ztem Bell�ra.

• Csak nyisd ki – mosolygott �szint�n. Ez annyira j� volt, biztosra vettem, hogy ebben a pillanatban t�nyleg boldog. Hossz� napok �ta el�sz�r l�ttam ezt a mosolyt

Egyszer�en volt be csomagolva, egyik kezemmel elkezdtem kicsomagolni, a m�sikkal m�g mindig Bella ujjaiba kapaszkodtam. V�g�l meg l�ttam. Egy k�p volt, rajta egy n�, mellette egy kisfi�val, akinek fogta a kez�t, �s mosolygott. A k�p alj�ra ez volt �rva:

„Edward Anthony Masen, �s �desanyja, Elizabeth Masen”

Nem rohamoztak meg eml�kek, csak sz�vbe markol� �rz�sek. Az �desany�m volt a k�pen, �s az �n kezemet fogta. R�m mosolygott. Kavargott bennem mindenf�le �rz�s. Szeretet a mostani csal�dom ir�nt, �s a k�pen l�that� �desany�m ir�nt. �s f�jdalom, ami�rt nincs egy �n�ll� eml�kem sem r�la. Sok-sok �v ut�n el�sz�r �reztem az emberi csal�dom hi�ny�t, �s ez m�lyen, legbel�l �rintett meg. Persze l�ttam �desany�mat Carlisle eml�kein kereszt�l, de k�pet soha nem l�ttam r�la, amin �n m�g ilyen kisgyerek vagyok, �s anyuk�m fogja a kezem, vagy egy�ltal�n amikor velem van. Carlisle azt mondta, hogy �desany�m utols� k�v�ns�ga az volt, hogy b�rmilyen m�don mentse meg az �letem. Minden eszk�zt felhaszn�lva, ami hatalm�ban �ll. Ezek ut�n szeg�ny ki lehelte a lelk�t. Ezek voltak az utols� szavai.

• Egy ismer�s�m r�gi k�pek feljav�t�s�val foglalkozik. Megtal�ltam ezt a k�pet, �s elvittem hozz�. Az eg�sz Bella �tlete volt – sz�lalt meg Carlisle. A szemem m�r viszketett, s�rtam
• K�sz�n�m – suttogtam halkan. Annyira meghat� volt, hogy megtett�k ezt, nem tudtam t�rt�ztetni magam. Mindenkit k�rbe �leltem a csal�dban, Bell�t pedig megcs�koltam
• Neked k�l�n – suttogtam Bella szemeibe n�zve – annyira, de annyira k�sz�n�m –ism�teltem magam
• Ez csak egy t�rgy, pr�b�lom meg mutatni, hogy mennyire szeretlek – mosolygott. Nem tudta, hogy mennyit jelent ez nekem
• Tudom, hogy szeretsz – �leltem meg gyeng�den. Most nem okozott probl�m�t az illata
• De nem tudod el k�pzelni, mennyire – suttogta a f�lembe
• Nincs igazad – v�laszoltam

Ezek ut�n m�r nem besz�lt�nk. Felment�nk a szob�mba, �s az ablakon kereszt�l n�zt�k, ahogy alkonyodik. Most nem voltam szomor�, ami�rt v�ge van a napnak. A legf�bb v�gyam teljes�lt, �s m�g anyuk�mat is l�thattam egy k�pen, amin velem van. Bella most boldog, �s rem�ltem, hogy m�g sok�ig l�thatom �gy. Rem�ltem, hogy majd mosollyal az arc�n alszik el.

• Te �rtem sz�lett�l – suttogtam
• Ez �gy van. �s te �rtem v�ltozt�l �t – v�laszolt � is halkan. Minket egym�snak rendelt a sors, �s erre a gondolatra �jra szembe kellett n�znem a t�nnyel: Bella �t fog v�ltozni.