• Sajnos mennem kell. Charlie nemsok�ra haza�r –mondta Bella lemond�an s�hajtva
• Hazaviszlek – aj�nlottam
• Rendben. Menj�nk le, k�sz�n�k a t�bbieknek

Lement�nk a nappaliba, ahol csak Carlisle �s Esme volt

• Hol vannak a t�bbiek? – k�rdeztem any�m fel� fordulva
• A testv�reid vad�szni mentek – t�j�koztatott Esme
• Hazaviszem Bell�t – mondtam, mire Bella oda ment Esm�hez, �s meg�lelte – K�sz�n�k mindent – utalt az Esme �ltal k�sz�tett �telre
• B�rmikor – mondta Esme kedvesen. Kezdett �gy tekinteni Bell�ra, mint r�m vagy a t�bbi testv�remre. L�nyak�nt szerette. �s Bella is kezdett – b�r ebben nem voltam biztos – anyak�nt tekinteni r�

Mikor Bella m�r Carlislet�l is elk�sz�nt ki l�pt�nk a h�z el�tti r�tre, ahol cs�p�g�tt az es�. Be�lt�nk az aut�ba, �s bekapcsoltam a f�t�st, hogy Bella ne f�zzon. H�l�san r�m mosolygott.

• Esme annyira kedves. Velem k�l�n�sen, mi�rt? – sz�lalt meg mikor ki �rt�nk az �sv�nyr�l az �tra
• �r�l, hogy vagy nekem, �s m�g ma is h�l�s neked, ami�rt ut�nam j�ttetek Olaszorsz�gba – mondtam. Bella arc�n f�jdalmas mosoly jelent meg. Amit mondtam eml�keztette r�, hogy elhagytam
• Szeretlek. �r�kk� – pr�b�ltam let�r�lni az arc�r�l azt a szenved� mosolyt, �s kit�r�lni minden eml�ket, de persze k�ptelen voltam r�. Legal�bb a mosolya boldogabb volt
• �n is t�ged – mondta. A szem�ben volt valami, ami ismer�s volt, de soha nem ennyire er�s. Az �szintes�g, �s az �r�k szerelem pecs�tje.  Olykor-olykor – b�r pr�b�lta titkolni el�lem – esz�be jutott, hogy mit tettem vele. Ilyenkor kiss� bennem is feler�s�d�tt a tudta, hogy mekkora egy sz�rnyeteg is vagyok.

Elk�pzelni nem tudn�m m�g  egyszer, hogy ezt tegyem vele. L�ttam a szenved� arc�t, hallottam, hogy k�ny�r�g, hogy ne menjek el, �n m�gis jeges arccal csak annyit mondtam: „Isten veled”. Csak elszaladtam, pr�b�lv�n el feledtetni magammal, hogy ez a l�ny m�g�ttem az �letem oszlopos r�sz�t k�pezi. S�t, el akartam felejteni �letem �rtelm�t. Persze v�mp�rk�nt ez nem siker�lt, de m�g Bell�nak sem ment, pedig � ember. Olyan m�ly nyomott hagytam benne, hogy amikor �sszet�rtem a sz�v�t szinte nem is �lt. Az eddig l�tott gondolatokb�l �t�lve darabjaira hullott, nem az a Bella volt. Egy szinte halott l�ny volt.

Nem tudtam t�bbet erre gondolni, ink�bb csak b�multam Bell�t. A vil�gom megtestes�t�j�t, az �letem �rtelm�t. Tudta, hogy csak egy v�rszomja sz�rnyeteg vagyok, aki b�rmelyik pillanatban meg�lheti, hogy �szre sem venn�. � m�gis engem, �s csak engem szeretett. A legmer�szebb �lmaiban sem gondoltam volna, hogy sz�momra lehets�ges valamikor az �letben meglelni az igaz szerelmet. Sokszor hiszem azt, hogy �lmodom. Rendszerint r�j�v�k, hogy �n nem tudok �lmodni. Ez a val�s�g. Eml�keztetnem kell magam, hogy igen, ez �n vagyok. Engem szeret, senki m�st. Mindkett�nk sorsa megpecs�tel�d�tt azon a m�rciusi napon, amikor Bella Forksba �rkezett. 

• Bej�ssz? – k�rdezte mikor a h�z el� �rt�nk. Charlie azt nem tiltotta, hogy �n ott legyek Bell�val, b�r sz�ve szerint lel�tt volna. Nem mintha el�rt volna ezzel valamit, de be kellett l�tnom, hogy jogosan gondolkodik ilyeneken. T�nkretettem a l�nya �let�t
• Ha nem baj – v�laszoltam
• Soha nem baj – mosolygott

Ki sz�lltunk az aut�b�l, Bella pedig el�vette a kulcs�t. Egy ideig pr�b�lgatta a z�rat, mikor felaj�nlottam a seg�ts�get. R� b�lintott. �t adta a kulcsokat, �n pedig �gy nyitottam ki az ajt�t, hogy Bella emberi szemei nem tudt�k k�vetni.

• Nem vagy �hes? –k�rdeztem mikor le�lt a konyh�ban a pultra
• Nem, majd vacsor�zom k�s�bb
• �s te? – k�rdezte incselkedve. Kicsit der�sebb lett a hangulatom, b�r m�g mindig el�multam t�le, hogy ilyen k�nnyeden besz�l az �tkez�si szok�saimr�l
• �n igen, de ne f�lj, nem b�ntalak – mondta kicsit komolyan. Pr�b�ltam vicck�nt „el�adni”, de t�nyleg komolyan gondoltam. Soha nem b�ntan�m.

M�r t�nyleg �hes voltam, a szemeim szinte �jfeket�k voltak, ahogy visszat�kr�z�dtek Bella szemeiben. Alice, Jasper �s Carlisle �s Esme h�tv�g�n vad�szni j�n velem. Nem tudom, meddig fog elh�z�dni

• A h�tv�g�n megy�nk vad�szni – mondtam
• Rendben – Bella ajkai lefel� g�rb�ltek
• Sietek vissza hozz�d – mondtam, majd meg cs�koltam ajkai k�t sz�l�t. Bella mosolyogni kezdett
• Nagyon siess – mondta v�gyakoz� tekintettel
• Mindig

P�r perc m�lva felment�nk Bella szob�j�ba. Az �gya �sszet�rva, az �r�asztal�n szanasz�t hevertek a tollak, ceruz�k, �s �res pap�rlapok. A r�gi sz�m�t�g�p monitora al�l ki l�gott egy pap�rdarab.

• Mi ez? – h�ztam ki a sz�nes jegyzett�mb egy darabj�t a monitor al�l. Egy Port Angeles- i c�m volt rajta

Bella megd�bbenve �llt ott, a kezemben tartott pap�rt b�mulva.

• Ez…ez egy k�nyvesbolt c�me. Itt vettem meg azt a k�nyvet – dadogta
• Mif�le k�nyvet? – k�v�ncsiskodtam
• Quiliute Legend�k – suttogta. Tudtam mit jelentett ez. A k�nyv, amiben �rnak a „hidegekr�l”.
• Te t�nyleg megvetted, hogy megtudd, mi vagyok? – k�rdeztem nevetve. Bella elpirult
• Meg – v�laszolt kurt�n, majd le�lt az �gyra
• Kicsi Bell�m – h�ztam az �lembe
• Bella, itthon vagy? – kiab�lt Charlie. Meg is feledkeztem r�la, nem figyeltem, hogy bej�tt a h�zba
• Igen – kiab�lt le Bella
• Gyere – suttogta nekem, majd elindult a szob�ja kij�rata fel�. Ut�na mentem, majd k�vettem lefel� a l�pcs�n. Charlie ekkor akasztotta fel a kab�tj�t, �s a pisztoly t�sk�j�t
• Szia apa – k�sz�nt Bella
• J� napot Charlie – mondtam �n is
• Szia Bella – Charlie r�m n�zett, majd a gondolataiban �jra lel�tt
• Apa, m�g nem csin�ltam vacsit. F�zzek, vagy meg eszed a tegnapi halat? – sz�lt Bella a nappaliba indul� Charlie fel�
• Meg eszem a tegnapi halat, hagyd csak – mondta, majd letelepedett a TV el�. Fel�nk sem n�zett

Bella megr�ntotta a v�ll�t, majd elindult vissza a szob�j�ba. M�r este kilenc �ra volt, ami azt jelentette, hogy mennem kell.

• H� Edward, most m�r t�n�s haza. Kilenc �ra van, biztos hi�nyolnak otthon – kiab�lt fel Charlie, miut�n le�ltem az �gyra. Bella fintorgott
• Egy �ra m�lva j�v�k – suttogtam m�r az el�szob�ban. Charlie szok�s�hoz h�ven az el�szoba ajt�f�lf�j�nak d�lve figyelte, ahogy ki l�pek a h�zb�l. M�g meg cs�koltam Bell�t, majd ki mentem, �s be�ltem a kocsiba
• Apa, m�rt nem tudsz norm�lisan besz�lni vele? – kiab�lt Bella d�h�sen, amikor becsuk�dott az ajt�. �n m�r a sarkon j�rtam, nem hallottam t�bbet a vit�jukb�l

Bella most is miattam veszekszik az apj�val. Jacobbal is miattam veszett �ssze. Csak a bajt hozom r�, de nem tudn�m m�g egyszer elhagyni. Nekem az volt a sorsom, hogy megv�djem Bell�t, b�rmit�l.