Reggel nagyon hamar felkeltem, �s megreggeliztem. �pp akkor j�tt meg Edward, mikor az �gyamat rendezgettem. Miel�tt �szrevehettem volna, m�r h�tulr�l �t�lelt, �n meg boldogan nevettem r�.

- Hogy aludt�l? – K�rdezte halkan, mik�zben a fej�t a v�llamon pihentette.

- Kifejezetten j�l, im�dom ezt az �gyat.

- Ez esetben rossz h�rem van…

Riadtan fordultam szembe vele, de csak mosolygott.

- Mert lehet, hogy nemsok�ra le kell cser�lned, de annak is vannak el�nyei. P�ld�ul, k�zel van az eny�mhez, �s egy olyan h�zban, ahol a rokonaid laknak… furcsa, hogy nem �tmeneti �rtelemben �rtem ezt… na, mindegy.

- Ezek szerint besz�lgett�l azzal az Osborne-al?

Felnevetett.

- Ahogy � fogalmazta: b�rmiben a rendelkez�semre �ll, legyen az ak�rmivel kapcsolatos…

Felvontam a szem�ld�k�met.

- Ma d�lut�n tal�lkozok vele – folytatta Edward – k�v�ncsian v�rom, hogy mit fog sz�lni…

- �s �n is tal�lkozok vele?

- A-a, megbesz�lt�k, te nem m�sz ki Osborne meg nem j�n ide. Egyel�re maradj nyugton, nem fogsz m�r sok�ig raboskodni, �g�rem.

Kicsit elszontyolodtam. Azt hittem, hogyha kisz�k�nk, b�rmikor kimehetek egyet s�t�lni, v�gt�re az hi�nyzott ott benn legjobban… vajon Sarah hogy van?

Felkaptam a fejemet. Sarah, Jack! M�g sok minden el kell int�znem.

- Edward, eml�kszel, mes�ltem Sarah b�tyj�r�l, Jack-nek h�vj�k.

- Igen, tudom.

- Abba hogy kezdjek bele?

- Ezzel k�rlek, csak akkor foglalkozzunk, amikor m�r nem kell b�jk�lnod. Majd… majd kital�lunk valamit!

Ett�l nem nyugodtam meg. Sarah v�r engem.

- Ett�l m�r? – K�rdezte Edward.

- Igen. – Feleltem, de a gondolataim m�shol j�rtak.

Vajon hogy sz�khetek �gy ki, hogy Edward, vagy Archie ne vegyen �szre?

Hirtelen Edward �jra mag�hoz �lelt.

- Emma, �rzem, hogy t�l sokat gondolkozol! Ne em�szd magadat egyfolyt�ban!

B�lintottam.

- Nincs baj, csak elkalandoztam! – Mosolyogtam r�, majd �tment�nk a konyh�ba.

Be�ltem Edward �l�be, �s megett�nk p�r cukrot.

- �hm, a sz�leidnek nem t�nik fel, hogy soha nem vagy otthon? – k�rdeztem b�tortalanul.

- Emma, �k a te sz�leid is – eml�keztetett l�gyan – am�gy nem. �ltal�ban azt mondom, hogy elmegyek Archie-val, ami igaz is, de h�t nekik is sok a dolguk, �s nem szoktak beleavatkozni a mag�n�gyeimbe.

Minden jel arra utal, hogy �k a t�k�letes sz�l�k. Gondoskod�k, szeret�k, �s nem kont�rkodnak bele k�ny�kig a saj�t dolgaidba… mindenkinek ilyennek k�ne lennie.

A d�lel�tt nagyon hamar elr�ppent, f�k�pp Edward t�rsas�g�ban, m�g soha ennyit nem nevett�nk. Mikor mennie kellett tal�lkozni Osborne-al, vigyorogva �t�lelt, �s megcir�gatta az arcomat.

- Ha minden j�l megy, hamar lezavarjuk a dolgot, addig el ne sz�kj! – Nevetett, mint aki teljesen alaptalannak gondolta a nekem val�di c�lz�st.

Az ajt�b�l m�g integettem neki, majd amikor elt�nt a l�t�t�vols�gomb�l felkaptam a kab�tomat, meg a cip�met, �s kil�ptem a h�zb�l. A szememnek ugyan�gy f�jt a nap, mint amikor kiment�nk kir�ndulni, de akkor valami�rt jobban tudtam �rt�kelni. Leszegett fejjel mentem v�gig az utc�n, magamban csod�lva a lovas kocsikat, �s p�r gy�ny�r� ruh�j� n�t. Halv�nyan eml�keztem m�g arra, hogy milyen ir�nyban futottam, de nem keltve felt�n�st nyugodtan s�t�lgattam, mint aki kij�n leveg�zni. A sz�vem vad dobol�sba kezdett, mikor el�rtem abba az utc�ba. A legs�t�tebb hely mindk�z�l.

Rettegve mentem v�gig, m�gis mit csin�lok? B�rmikor elkaphatnak! A l�pteim �nk�ntelen�l lelassultak, ahogy k�zelebb �rtem a kapuhoz.

�s akkor meg�lltam. A kapu el�tt.

Csak b�multam a nagyobb fekete h�zat, �s az egyetlen ablakot, ami az utca fel� n�zett. Az �rz�sek hihetetlen�l er�sek voltak, ahogy r�m t�rtek, de kord�ba tudtam �ket tartani. Hirtelen meghallottam, ahogy kij�nnek az ajt�n. F�lelmemben egy k�zeli bokor m�g� rejt�ztem, �s n�m�n v�rtam. Ms.Meckenzee j�tt ki rajta, egy idegen n� t�rsas�g�ban. Az igazgat� b�josan mosolygott r�, mindig ezt csin�lta, hogyha j� sz�nben kellett felt�ntetnie mag�t, �s az eg�sz helyet. Szerencs�re a m�sik ir�nyba mentek, �gy hamar el�b�jhattam. �jra oda�lltam, �s n�m�n foh�szkodtam, hogy az ablakban jelenjen meg Sarah. Annyira hi�nyzott m�r!

Nem tudom, meddig �llhattam ott… tal�n egy �r�t is, mikor �jra megl�ttam k�zeledni Ms.Meckenzee-t. B�cs�z�ul vetettem egy utols� pillant�st az ablakra, �s hirtelen egy hom�lyos dereng�st, egy arcot l�ttam meg benne. Nyeltem egyet, majd siet�sen elindultam haza, miel�tt m�g �szrevehettek volna. �jra elmer�ltem az utca zsong�s�ban, mosolyogva fogadtam be az �j dolgokat.

Mikor a h�zhoz �rtem gyorsan k�rben�ztem, majd egy szemvillant�s alatt beoldalogtam, �s befutottam a h�ts� ajt�n. Bent f�lve n�ztem k�rbe, de nem volt ok az aggodalomra. Legnagyobb szerencs�mre m�g nem �rkeztek meg Edward-�k, �gy nyugodtan kif�jhattam magamat, �s mindent sz�pen visszarendezhettem.

Elny�ltam az �gyon, �s m�g egy ideig leveg��rt kapkodtam. Hiszen megszegtem a legfontosabb szab�lyt! Edward r�m�lma lenne, amit az im�nt csin�ltam…

Hirtelen megnyikordult az ajt�, �n meg �szt�n�sen felpattantam, de nem kellett f�lnem. Edward, �s Archie volt.

- Sziasztok, hogy ment? – K�rdeztem gyorsan, hab�r a sug�rz� arcukr�l am�gy is ler�tt az esem�nyek t�k�letes menete.

- Minden rendben, azt mondta nem probl�ma neki. Elm�letileg kevesebb, mint egy h�t, de az�rt ne igyunk el�re a medve b�r�re – Felelt mosolyogva Edward, �s �t�lelt.

Megk�nnyebb�lten s�hajtottam. Minden megy, mint a karikacsap�s.

- Na, �s te mit csin�lt�l? Nem unatkozol nagyon? – K�rdezte Edward eltolva mag�t�l.

Megvontam a v�llamat.

- Most ez a legkisebb probl�ma, engem ne f�lts. Elvagyok.

Mosolyogva b�lintott, majd �jra �t�lelt. J� volt odab�jni hozz�, de k�zben csak egy dolgon b�rtam r�g�dni.

Azaz ember az ablakban Sarah volt. �s ebben biztos voltam.