A szemem megakadt az el�ttem b�k�sen legel� szarvascsord�n. Az illatuk cs�b�totta a bennem lakoz�  sz�rnyet, �l�sre sarkallta. K�zelebb l�ptem, majd lassan vad�szguggol�sba ereszkedtem. L�ttam a kidudorod�, pulz�l� eret a nyak�n. Ahogy m�g egy l�p�st tettem az illata egyre er�sebb �s er�sebb lett. A torkom l�ngolt, mintha csak ezer fokon izz� parazsat nyomn�nak le rajta, a sz�m pedig megtelt m�reggel. Az �szt�neimt�l vez�relve k�t l�p�ssel �thidaltam a k�zt�nk l�v� t�vols�got, �s r� vetettem magam az �llatra, majd a fogaimat vaj puha h�s�ba m�lyesztettem. A v�re a sz�mba �ml�tt, csillap�tva a torkomban a l�ngokat. Az utols� cseppig kisz�vtam bel�le a v�rt, majd fel�lltam. Jasper valahol m�shol vad�szott. A csorda t�bbi tagja elmenek�lt, �n pedig kutattam az �jabb zs�km�ny ut�n. Elindultam �szak fel�, ahol rem�nyeim szerint voltak oroszl�nok. Az erd�ben s�t�t volt, a k�d le�lt a v�lgybe. A hold sugarai �tt�rt�k a f�k lombj�t, �s bevil�g�tottak eg�szen az aljn�v�nyzetig. Csendben, f�nysebess�ggel futottam a k�d�s erd�n �t, m�g el nem �rtem a hegy alj�t. Egy tiszt�s volt ott, k�zep�n egy kis t�val. A hold megvil�g�totta a kis tavat, �s mintha a sugarai �sztak volna. Bell�nak biztosan nagyon tetszene – gondoltam.

M�r eszm�letlen�l hi�nyzott, pedig csak reggel j�ttem el. Biztosan j�l van, Alice meg �g�rte hogy vigy�z r�, �s nem csin�l semmi olyat, amit Bella nem szeretne. P�ld�ul nem hurcolja el v�s�rolni akarata ellen�re…Alice hajlamos ezekre a dolgokra. Persze arra is, hogy n�ha annyira elfoglalt a saj�t vil�g�val, hogy nem veszi �szre, mi t�rt�nik k�r�l�tte. De h�t ilyen Alice…

Az orromat megcsapta az az ismer�s, cs�b�t� illat. Tal�ltam oroszl�nt. Elindultam arra, amerre az �szt�neim s�gt�k. Az illat ir�ny�ba. Rohantam felfel� a hegyen, amikor megl�ttam a leend� �ldozatomat, a bennem �l� sz�rnyeteg k�jesen fels�hajtott. �szt�n�sen leguggoltam a legt�k�letesebbnek hitt helyre, v�rva a megfelel� pillanatra. Az agyamat el�nt�tte a v�r�s k�d, �s az �llat fel� vetettem magam. Szinte literenk�nt gy�lt a m�reg a sz�mban, az oroszl�n v�re majdnem teljesen csillap�totta a szomjamat.

Ezek ut�n csak �reztem a fut�s k�zben az arcomba csap� leveg�t, a sebess�get, ahogyan az egyik fa tetej�r�l a m�sikra ugrottam. Egyetlen egy dolog volt csak az eszemben, minden m�st elfelejtettem sz�guldoz�s k�zben. Ez a dolog Bella volt, a kapcsolatunk. Az az elv�laszthatatlan k�tel�k, amely egym�shoz f�z minket. Bella boldog arca lebegett a szemem el�tt, a szikr�z� mosolya. Hogy n�ha mennyire meg�rt� tudott lenni, olyanokkal akiket nem i ismert. �s hogy mennyire elfogult ir�ntam, �s az �letst�lusom ir�nt. Miattam akar v�mp�rr� lenni, hisz � nagyon is er�sen hiszi, hogy a magamfajt�nak van lelke, �s helye van a mennyorsz�gban. Nem tudom, hogy mi�rt hiszi azt, hogy �n annyira t�k�letes vagyok, �s hogy �n vagyok a legmegfelel�bb t�rs sz�m�ra. De m�r k�s�, soha nem tudn�m �t elengedni, csak is egy esetben. Ha � mondan�, hogy v�ge. Ha az � boldogs�ga �rdek�ben nem szabadna t�bb� l�tnom, elfogadn�m, b�r tudom, mennyire f�jna. Ez�rt kell elfogadnom, hogy egyszer � is a mi vil�gunkba fog tartozni, egyszer halhatatlan lesz, �s akkor m�r nem lesznek hat�rok. Ez egy �rv mellette, a m�sik, legnyom�sabb pedig, hogy nem tudn�m elviselni, ha meghalna. M�g a gondolatba is bele f�jdul mindenem. Egyszer m�r azt hittem, hogy elvesztettem, soha �letemben nem akarom azt a f�jdalmat m�g egyszer �rezni. Nem tudn�m elviselni, ahogy a hal�la el�tti percekben a szemembe n�z, ahogy Alice gondolataiban l�tn�m, h�ny m�sodperce van m�g, miel�tt a lelke a mennyorsz�gba k�lt�zik. A f�jdalom �tj�rta a testem, �s meg kellet kapaszkodnom az egyik vaskos fa�gban, hogy ne essek le a f�r�l. Leugrottam a fa cs�cs�r�l, mert megl�ttam egy �jabb oroszl�nt. B�r nem voltam szomjas, annyit akartam inni, amennyi csak bel�m f�rt. Miut�n meg�ltem az �llatot tal�lkoztam Jasperrel. Nagyon �gy n�zett ki, hogy � is j�l lakott.

• Induljunk haza? – k�rdeztem
• Fel�lem mehet�nk. Mi�rt vagy fesz�lt? – k�rdezte
• Csak gondolkodtam, de semmi baj – mondtam majd nekiiramodtam

�jra a k�d�s erd�ben s�v�tettem. A jeges leveg� minden eddigi negat�v gondolatot el�z�tt bel�lem, most is csak Bella boldog mosolya lengett a szemem el�tt. V�g�l Japsper ut�l �rt, �s olvasva a gondolatait, neki is csak Alice j�rt a fej�ben. Bella el�tt nem tudtam elk�pzelni mit is �rezhetnek, hogy mi�rt k�t�dnek egym�shoz. Most m�r tudom, hogy ez az, amir�l oly sokat hallottam, �s most m�r �rzem is. Ez t�bb, mint szerelem, t�bb mint k�t�d�s. Ez az �r�kk�val�s�gig tart� elk�telezetts�ged a m�sik ir�nt, �nzetlens�g, �s minden esetben arra t�rekv�s, hogy � boldog legyen. Senki nem �rzett m�g ennyit, mint �n Bella ir�nt. Biztos vagyok benne, hogy nem volt m�g ilyen a vil�gt�rt�nelemben. Ugyanis k�ptelens�g lenne.

• Edward, azt a foly�t �t k�ne ugranod – nevetett Jasper. Annyira elkalandoztam, hogy nem figyeltem hol is vagyunk. M�r a h�zunk melletti erd� sz�l�n j�rtunk.

P�r m�sodpercen bel�l l�thatom Bell�t – gondoltam. Hatalmas mosollyal, �s m�g nagyobb sebess�ggel futottam a h�zunkig. M�g alig hajnalodott, a nap lust�n k�szott felfel� az �gen. Alig kezd�d�tt el a napfelkelte. Bel�ptem a h�zba, Esme �s Carlisle a szob�jukban voltak, Alice a nappaliban rendezgette a vir�gokat. Ahogy megl�tott minket fel�n szaladt, �s Jasper nyak�ba vetette mag�t. �n felmentem a saj�t szob�mba. �vatos l�ptekkel - nehogy fel�bresszen Bell�t – k�zel�tettem az ajt� fel�. Lassan benyitottam, Bella �sszegy�rte maga alatt a takar�t, �s a f�l keze lel�gott az �gyr�l. Gy�ny�r� – ez volt a sz�, ami el�sz�r eszembe jutott a l�tv�nyt�l. Ler�gtam a cip�imet, �s Bella mell� fek�dtem, �vatosan elh�zva az �gy sz�l�r�l. Mikor betakartam s�hajtott egyet, majd fel�m fordult, �s – b�r �ntudatlan �llapotban volt – a fej�t a mellkasomra hajtotta. Felkavarta a leveg�t, majd a haja az arcomon landolt. Az illata k�b�t� volt. Lehunytam a szemem, Bella haja tov�bbra is az arcomon maradt. M�lyeket szippantottam a leveg�b�l. A szemem el�tt lepergett minden egy�tt, �s k�l�n t�lt�tt id�. Minden f�jdalmas, �s felh�tlen pillanat. Minden perc, ami hozz� k�t�tt, �s megd�bbenve j�ttem r�: Minden egyes r�sze az �letemnek hozz� k�t.

• Edward? – k�rdezte �lmosan, majd fel�lt – H�t haza �rt�l?
• Siettem vissza hozz�d – suttogtam
• Nem akarsz m�r aludni? – k�rdeztem
• Nem. veled akarok lenni – a hangj�ban az �lmoss�g m�g�tt ott volt az a felh�tlen boldogs�g
• Ahogy szeretn�d
• F�l pillanat – mondta, oda hajolt hozz�m, gyors cs�kot leheltem az ajkaira, majd felpattant, �s ki ment a f�rd�szob�ba elint�zni a szok�sos reggeli teend�it.
• M�r itt is vagyok – mondta. Egy farmer volt rajta, egy k�nyelmesnek t�n� p�l�val, de m�gis annyira k�v�natosan n�zett ki!
• Mi�rt csin�lod velem ezt? – k�rdeztem
• Mit? – ijedt meg
• Hogy elk�pr�ztatsz – duruzsoltam a f�l�be, mi ut�n az �lembe vontam
• �n? – lep�d�tt meg
• Pontosan. Az �n kicsi Bell�m – mosolyogtam, majd hosszan megcs�koltam