IV. egys�g

( Rachel szemsz�ge )

M�snap  reggel ver�f�nyes naps�t�sre �bredtem. Ez Forksban igazi csod�nak  sz�m�tott.

Gyorsan fel�lt�ztem, �s k�v�ncsian elindultam Jacob szob�ja fel�.

Az ajtaja z�rva volt, de odabentr�l kisz�r�d�tt a hangos horkol�sa.

- Vajon mikor j�hetett haza? – tanakodtam  - �s egy�ltal�n hova ment? �rdekes.

�gy d�nt�ttem, hogy meglepem a k�t ,, fi�t” egy kis reggelivel.

M�r jav�ban s�r�gtem  - forogtam amikor meghallottam apa kerekessz�k�nek nyikorg�s�t.

Odarohantam  hozz�, �s �tseg�tettem az �reget a k�sz�b�n.

- J� reggelt! – k�sz�nt�ttem.

- Neked is kicsim. – mondta boldogan  - L�tom, hogy m�ris a kezedbe vetted a konyh�t.

- Persze Nem akartam a te f�zt�det enni.  – vicceltem.

- Meg�rtem. Mi Jake –el szinte minden nap halat esz�nk.

- Ut�lom a halat.   –v�gtam r� azonnal, �s megkavartam a levest, majd el�k�sz�tettem a marhah�st.

- Reggelire pedig palacsinta lesz. – sz�ltam, majd  el�vettem egy nagy t�lat amit m�r telepakoltam palacsint�kkal.

- Hol a juharszirup?  - k�rdeztem, �s a szekr�nyben kutakodtam.

- Az nincsen. – vallotta be apa.

- S�lyos hiba. – mondtam, �s �jra nevett�nk. 

Ekkor Jacob j�tt el� a szob�j�b�l.

Mik�zben �s�tott a has�t d�rzs�lte.

- De �hes vagyok. Mit f�z�l Race? – k�rdezte �s el�gedetten beleszimatolt a leveg�be.

- Chilis bablevest �s marhap�rk�ltet.

- Hmm. Hurrogt�k egyszerre a fi�k.

- Rem�ltem is, hogy �r�lni fogtok neki.

Miut�n le�lt�nk az asztalhoz reggelizni nem t�tlenkedtem tov�bb, �s �gy sz�ltam:

- K�pzeld apa, Jakey az este kisz�k�tt a h�zb�l! Szerinted hov� mehetett?

A l�gk�r ami eddig k�nnyed �s csal�dias volt, most lassan megfagyott.

Apa kez�b�l kiesett a tejes b�gre.

- Most meg mi van? – k�rdeztem �rtetlen�l.

- Jacobnak biztosan fontos volt, hogy elmenjen itthonr�l!  - d�rrent r�m apa, de valami�rt nem engem n�zett,hanem az �cs�met.

- J�. Csak k�rdeztem. Nem kell �gy felkapni a vizet. – mondtam, �s egyre jobban gyanakodtam.

Mik�zben �sszeszedtem a mosatlanokat azon gondolkodtam, hogy apa biztosan tudja, hogy Jake  hova ment, de titkolja el�lem.

- Mi a fene folyik itt?  - k�rdeztem magamt�l.

Amikor k�szen lettem az eb�ddel is, �gy d�nt�ttem, hogy egy kicsit kiszell�ztetem a  fejemet.

Felvettem a k�nyelmes bakancsomat, kiss� leng�bb ruh�kat �lt�ttem magamra, majd elindultam a tengerpart szikl�i fel�.

- Jacob! Legk�zelebb legy�l �vatosabb! Nem kock�ztathatjuk meg a lebuk�s vesz�ly�t. Rachel semmit sem tudhat meg! – hallottam valahonnan a gar�zs fel�l apa hangj�t.

- Tudom, tudom. – csattant Jake hangja – Nem szorulok r�, hogy �lland�an figyelmeztessetek! Eleget kaptam m�r Samt�l, �s tegnap Paul-t�l. Nem kell m�g t�led is!   Rendben?!

- �n csak megakarom �rizni a titkot! Eddig is ez volt a dolgom, �s ezut�n is ezt akarom csin�lni. Szeretn�m, ha nem te miattad z�rn�nak ki a tan�csb�l! Ezekben a neh�z id�kben minden quileute – ra  sz�ks�g van!

- Mir�l besz�ltek? – k�rdeztem hangosan, �s l�ttam, ahogy apa �s Jacob �sszerezzentek amikor megl�ttak.

- Race? Mi a fen�t keresel itt? Hallgat�zol?  - k�rdezte Jake �lesen.

- �n csak a partra  indultam �s akarva – akaratlanul, de meghallottam a besz�lget�seteket. Milyen titokr�l vitatkoztok? Azonnal �rulj�tok el!

            Apa a fej�t r�zta, �s az arc�t a kezeibe temette.

- Semmit sem mondhatunk! – sz�rte a fogai k�z�tt.

- Nekem sem? Hiszen �n a l�nyod vagyok! Jakey n�v�re! A csal�d tagja! – sz�ltam �s hangom egy okt�vval feljebb cs�szott.

- Sajn�lom.  – mondta apa, �s gyorsan elillant a tol�sz�k�ben.

Jake d�h�sen mered r�m �s megint remegett. M�g sosem l�ttam ilyennek.

- Te sem �rulod el az igazat?  - k�rdeztem, hab�r tudtam a v�laszt.

- Nem! Ne is k�rdezd! Semmi k�z�d hozz�! – kiab�lt r�m az �cs�m �s berohant az erd�be.

D�h�sen �s tehetetlen�l folytattam az utamat a part fel�. Menet k�zben tal�lkoztam p�r, r�gi ismer�ssel. Voltak akik csak k�sz�ntek, m�sok odaj�ttek �s megk�rdezt�k, hogy mi�js�g velem. �n t�relmesen �s g�piesen v�laszoltam. V�g�l m�r annyira meguntam a magyar�zkod�st, hogy egy ker�l� �ton jutottam el a lank�s, helyenk�nt meredek partszakaszra.

- Jacob nagyon megv�ltozott. H�tr�ny�ra. Nem tiszteli az id�sebbet, �s felesel. Olyan durva alak. Az aj�nd�komat sem �rt�kelte. Sz�rny�! – f�st�l�gtem magamban.

Ekkor ki�rtem az egyik magasabban fekv�, a tenger f�l� hasal�,  sziklaperemre.

- Gyerekk�nt annyit ugr�ltunk innen lefel�. – nosztalgi�ztam.  - Akkor m�g minden rendben volt. Anya �lt, apa tudott j�rni, Rebecca is itt volt. – s�hajtottam, �s gyorsan d�nt�ttem.

Ler�gtam a cip�met, levettem a kardig�nom �s m�ris ugr�sra k�szen �lltam.

– J� m�ka lesz. – gondoltam, �s boldogan vetettem magam a tengerbe.

Mintha a sz�l fel�m sodort volna egy ki�lt�st, de nem voltam benne biztos.

Ink�bb �tadtam magam a felh�tlen rep�l�snek �s adrenalin m�mornak.  Sikoltottam egy nagyot. Majd v�g�l nagy csattan�ssal belehuppantam a hideg v�zbe.

***