• Edward – j�tt oda hozz�m Bella az ablakhoz – besz�lhetn�nk, a csal�doddal? – k�rdezte f�l�nken. A fej�t lehajtotta, nem n�zett r�m. F�lt a reakci�mt�l
• H�t persze – pr�b�ltam el�venni a legmegnyugtat�bb hangomat. Bella r�m n�zett, �s az arca meglepet�st t�kr�z�tt
• Mi az? – k�rdeztem v�gig n�zve magamon
• T�ged ez most nem zavar? – �muldozott
• Nem. Bella, megmondtam, hogy nem fogok ellenkezni. �s tudod az ok�t. K�l�nben pedig �gy is annyira makacs vagy, hogy el�rn�d a c�lod. Mi�rt nehez�ten�m meg az utat a c�lig? –mosolyogtam, pr�b�ltam oldani a hangulatot
• Ez igaz – mondta. M�r � is mosolygott
• De Bella, most le�l�nk, �s megbesz�lj�k m�g egyszer. Ha b�rmilyen k�rd�sed van, vagy ak�r mi, sz�lj! Rendben? Ez felt�tel. – sz�geztem le
• �g�rem – s�hajtott
• �s annyiszor besz�lj�k meg �jra, ah�nyszor sz�ks�g van r�. Nem kell elhamarkodnod.
• Rendben van – mondta. Lehajoltam, �s megcs�koltam. A cs�k er�t adott hozz�, hogy szembe n�zzek ezzel, t�bb er�t �reztem most az elfogad�s�hoz, mint b�rmikor.

Felmentem ap�m szob�j�ba, Bella f�l�nken k�vetett.

• Carlisle – kopogtam az ajt�n – bemehet�nk?
• Persze, gyertek – mondta kinyitva az ajt�t
• �ljetek le
• Bella �tv�ltoztat�s�r�l lenne sz� – kezdtem. Bella le�lt, �n pedig a sz�ke m�g� �lltam, �s b�tor�t�an megszor�tottam az enyh�n remeg� kez�t. Tudtam, hogy m�g nincs erre k�sz, nem is ez volt az alkalom, amikor �tv�ltozik, csak megbesz�lj�k – meg szeretn�nk besz�lni ezt m�g egyszer a csal�ddal
• Persze, term�szetesen. Sz�lok nekik, menjetek az eb�dl�be. Nemsok�ra ott vagyunk
• K�sz�n�m – mondtam

Kis�t�ltunk az ajt�n, �s elindultunk az eb�dl�be. Bella szinte remeg� t�rdekkel j�tt mellettem. Ideges volt, hisz nem volt felk�sz�lve az �tv�ltoztat�s�ra. �tkaroltam a derek�t, �s �gy s�t�ltunk az eb�dl�ig. Le�ltettem a sz�kre, �s t�lt�ttem neki egy poh�r vizet. Az arc�b�l szinte minden v�r kifutott. Nem k�rdeztem r� az ok�ra, csak annyit k�rdeztem j�l van-e. Persze v�ltig bizonygatta, hogy semmi baja. Le�ltem mell�,  �s mikor elengedtem a derek�t leesett a sz�kr�l, �s a feje nagyot koppant a padl�n.

• Bella, Bella j�l vagy? – k�rdeztem mell� t�rdelve. A feje al� tettem a pulcsimat. Er�sen �reztem a v�rszagot
• Igen – pr�b�lt fel�lni, de nem nagyon ment neki. Felkaptam, �s a nappaliba vittem.
• Carlisle – kiab�ltam, majd visszafordultam Bell�hoz
• Mi a baj? – k�rdeztem
• Semmi, csak sz�d�ltem, �s egyszer csak s�t�t volt. Ut�na m�r a te hangodat hallottam
• De hisz m�r rosszul volt�l mikor kij�tt�nk Carlisle-t�l
• Akkor csak sz�d�ltem egy kicsit
• Nagyon beverted a fejed? – k�rdeztem
• Mutasd – mondtam felemelve a fej�t. Vizsg�lni kezdtem. A seb el�g nagy volt ahhoz, hogy fojjon bel�le a v�r
• Edward, nyugodtan kimehetsz, majd Carlisle ell�t. – mondta. Bella hangja nagyon ijedt volt, a helyzet k�s�rtetiesen hasonl�tott a szeptemberire.
• Bella, ne f�lj – nyugtattam meg. Mindketten tudtuk milyen k�vetkezm�nyei voltak a tavaly szeptemberi d�nt�semnek. F�l �v szenved�s, �s mag�ny v�rt mindkett�nkre ezut�n.
• O-ok� – dadogott. Nem siker�lt megnyugtatnom, de el�sz�r Carlislenak kell ell�tni
• Mi t�rt�nt? – k�rdezte Carlisle ahogy lefel� j�tt a l�pcs�n
• Bella sz�d�lt, leesett a sz�kr�l, �s beverte a fej�t.
• Edward, menj ki – utas�tott ap�m
• Nem, semmi bajom – mondtam
• Mi? – k�rdezte egyszerre Carlisle �s Bella szinte leesett �llal
• Semmi bajom – a hangomban volt egy kis �nel�g�lts�g
• Ezt majd k�s�bb megbesz�lj�k – mondta Carlisle, majd megn�zte Bella fej�t.

L�p�seket hallottam a l�pcs�  fel�l. �ten j�ttek, gondolom Carlisle m�r sz�lt nekik. Alice j�tt el�l, Jasper pedig mellette. Alice megszor�totta Jasper kez�t. Esme, Rosali �s Emmett m�g�tt�k j�ttek, �s �k is meg�lltak, mikor megl�tt�k, hogy Carlisle Bella fej�t vizsg�lja.

• Carlisle, mi t�rt�nt? – k�rdezte Alice k�ts�gbeesve. L�ttam, ahogyan egyre jobban szor�tja Jasper kez�t
• Bella leesett a sz�kr�l, �s beverte a fej�t – mondta, majd jelent�s�gteljes pillant�st vetett fel�m. B�lintottam, majd megpusziltam Bella homlok�t, �s elindultam a t�bbiek fel�.
• Felfel� – mordultam r� Jasperre, majd megl�ktem a mellkas�t. Ekkor �szhez t�rt, megfordult �s elindult.

A t�bbieket felvezettem a szob�mba, �s egyenk�nt ki toloncoltam �ket az ablakon. Nem kell, hogy a h�zban legyenek, a firss leveg� pedig mindny�junk. Esme meg�lelt, �s bocs�natot k�rt, majd megk�rdezte, hogy �n hogy-hogy nem megyek vel�k.

• �n t�l vagyok ezen. Nem vagyok �r�lt, Bella v�re a legjobb a vil�gon, amit valaha k�stoltam, de nincs n�la fontosabb ember sz�momra. Anya, sz�ks�gem van r�, nem fogom b�ntani – mondtam Esm�nek. M�gegyszer meg�lelt, majd kiugrott a t�bbiek ut�n. A gondolatai azt sugallt�k, hogy nagyra �rt�keli, amin kereszt�l mentem a szerelem�rt, �s igaz�n b�szke r�m

Mikor vissza�rtem Carlisle elkezdte �sszevarrni Bella seb�t. Mikor megpusziltam a homlok�t egy csepp v�re az ajkaimhoz �rt.

• Edward, ne. Nyugodj meg – nyugtatott Carlisle. Nem vesztettem el a fejem, de most tavaly szeptember �ta �jra cs�b�t�st �reztem. Bella r�m�l arccal b�mult.

H�tr�ltam t�z l�p�st, �s megnyaltam a v�rt, ami m�g mindig az ajkamon volt. �des volt, m�r-m�r kezdett elszabadulni a bennem �l� sz�rnyeteg. A helyzet megtestes�tette a f�lelmemet, hogy egyszer, ha v�letlen�l is, de meg�zlelem Bella v�r�t. A konyh�ba siettem, �s megmostam az arcom. Az �llkapcsom megfesz�lt, a kezeim �k�lbe szorultak, de nem hagytam el a h�zat. A mosogat� sz�l�re t�maszkodtam, �s becsuktam a szemem. Arra koncentr�ltam, hogy Bella meg van r�m�lve. Erre k�t oka is volt. Az els�, hogy majdnem meg�ltem az el�bb, a m�sodik, hogy biztosan att�l f�lt, hogy �jra elhagyom. Kinyitottam a szemem, elengedtem a pultot, �s lassan visszas�t�ltam Bell�hoz �s Carlislehoz a nappaliba. Bella m�g mindig a kanap�n fek�dt, �s m�g mindig riadtan m�regetett. Minden mozdulatomra odafigyelt, mik�zben fel� s�t�ltam. Kereste a jeleket

• Fiam, ki k�ne menned
• Nem, Carlisle. J�l vagyok, megnyugodtam – mondtam, �s k�t megfontolt l�p�st tettem fel�j�k.
• J�l vagyok – ism�teltem

Mikor oda�rtem �jra a r�gi �llapotomban voltam, de nem �rtem Bell�hoz. Az arcomon nem l�tszottak fezs�lts�g nyomai, de Bella arca megfesz�lt, a szem�ben �l� r�m�lts�g szinte m�r f�jt. A pulzusa az egekben volt, �s kapkodta a leveg�t.

Nem tudtam elhagyni. Amikor �nk�v�leti �llapotban, a csap sz�l�be t�maszkodva nyugtattam magam megfordult a fejemben.  De m�r a gondolatba is belepusztultam, hogy n�lk�le �ljek. Nem gy�zk�dtem magam, mert tudtam, hogy Bella is szenvedne. Jobban, mint b�rmi m�st�l a vil�gon. �s az �n dolgom, hogy megv�djem, �s biztos�tsam a boldogs�g�t, ami csak velem lehets�ges. Csak velem…