• Edward, j�l vagy? Sz�lalja meg! Tudtam, hogy nem kellett volna elmondanom – M�g mindig az �gyamon �lt�nk, �s �n csak akkor vettem �szre, hogy zih�lok, amikor Bella kezdett p�nikba esni. A mozdulatlan arckifejez�s elt�nt az arcomr�l. Nem tudtam, mit l�thatott ott.
• Nem, nem. Semmi bajom, �s el kellett mondanod. Tudnom kell – magyar�ztam
• De… - kezdett volna �jra ellenezni, de megakad�lyoztam egy cs�kkal

Rem�ltem, hogy elfelejtette, hogy azt �g�rtem, �n is elmes�lem, mi t�rt�nt velem mindazok ut�n, hogy elhagytam. Nem akartam, hogy szenvedjen, f�leg ne az �n k�njaim miatt.

• �hes vagy – nem k�rd�s volt, ink�bb kijelent�s. Ezt al�t�masztotta, hogy Bella gyomra t�z m�sodpercen bel�l k�tszer jelzett
• Igen – kicsit mintha elpirult volna
• Gyere, ker�t�nk neked valami ennival�t
• Te el�g ennival� vagy nekem – mondta �desen mosolyogva
• Nem mondom, hogy te is nekem, mert az morbid lenne. K�l�nben meg a te emberi �llkapcsod nem k�pes �tharapni a b�r�met, sz�val m�s m�dszerekhez kell folyamodnunk – m�r �n is mosolyogtam. A szem�be n�zve elfelejtettem mindent. Hogy mi vagyok, a nevemet, hogy mit mes�lt az el�bb, hogy mi t�rt�nt, mikor a v�re az ajkaimhoz �rt.

�nk�v�leti �llapotban voltam. Letepertem az �gyra, majd hevesen megcs�koltam. K�zben az agyamban egy figyelmeztet� f�ny kezdett villogni, hogy �lljak le, mert b�ntani fogom. De akkor nem �rdekelt a vesz�ly, csak m�g er�sebben akartam �rezni �t. Bell�nak l�that�an tetszett a helyzet, � is hevesen cs�kolt, �s mikor az ajkaim a nyak�ra t�vedtek hangosan zih�lt. M�g nem tudtam �rtelmezni a villog� f�nyt az agyamban, �s tov�bb cs�koltam a nyak�t. �szt�n�sen let�ptem a fels�j�t, �s a v�ll�t kezdtem cs�kolni. R�n�ztem, hogy nem- e ijed meg a hevess�gemt�l, de � csak zih�lt, �s mosolygott. Az ajkam �jra a nyak�ra v�ndorolt, �s meg�rintettem a nyelvemmel az �t�er�t. Ekkor se ijedt meg, pedig m�r r�g rohannia kellett volna. Persze az agya nem �gy m�k�d�tt, mint a t�bbi ember�, �s azzal reag�lt, hogy elkezdte leszedni r�lam az inget. Ahogyan a kezei a mellkasomhoz �rtek �jult er�vel t�rt r�m a v�gy. A k�vetkez� m�sodperben Bella nadr�gja, �s az ingem is darabokban hullott a f�ldre

• K�pzelj�tek – nyitott be Alice k�sz�n�s n�lk�l, de mikor megl�tott minket elhallgatott
• Oh. Bocs, nem zavarok – mondta majd kiment az ajt�n, �s becsukta. A hangj�n hallottam, hogy f�lig �r� mosoly �l az arc�n, de a gondolatai csak minket vet�tett, egy k�ls� szeml�l� szemsz�g�b�l. Meglep�en emberien n�ztem ki Alice szem�ben
• A fen�be – suttogta Bella. S�hajtva felkeltem, h�tra l�ptem p�rat, �s r� n�ztem
• Bocs�nat – mondtam
• Mi?  Edward, ez valami fel�lm�lhatatlan volt, mi�rt k�rsz bocs�natot? – k�rdezte meglepetten
• Nek�nk ezt nem szabadna. De meglep, hogy mennyire tudom magam tartani – gondolkodtam el. Bella gyomra �jra megkordult, �s egyszerre nevett�nk fel. Vissza�ltem mell� az �gyra, �s megcs�koltam. �ppen a nyakamba kapaszkodott volna, mikor eltoltam magamt�l. K�rd�en n�zett r�m
• Az �lt�z�ked nem �ppen megfelel� egy j� kis uzsann�hoz – mosolyogtam – ker�tenem kell neked valami ruh�t
• De m�s dolgokhoz nagyon is fel vagyok �lt�zve – kontr�zott
• El�sz�r az ev�s – mondtam, majd a gardr�bba mentem egy ing�rt
• Alice, gyere be, tudom, hogy itt vagy kint – kiab�ltam ki. A h�gom minden megb�n�s n�lk�l, f�lig �r� mosollyal l�pett be. Ekkor kezdtem el begombolni az ingem, Bella mellett �ltem m�r az �gyon.
• Alice, adj Bell�nak ruh�t – k�rtem
• �r�mmel – a mosolya m�g nagyobb lett, majd megragadta Bella karj�t
• Alice, �gy �rtettem, hogy hozd �t – lefejtettem az ujjait Bella kez�r�l
• Ok� – mondta durc�san, majd a szob�j�ba ment

Bell�val egym�sra n�zt�nk, majd elnevett�k magunkat. P�r m�sodperc m�lva Bella elpirult.

• Mi az? – sim�tottam v�gig a kipirult arc�n
• Ez el�g g�z lesz – mondta
• Micsoda?
• P�ld�ul szerinted Emmett ezt sz� n�lk�l hagyja?
• Uhm. Az. Nem tudom, val�sz�n�leg nem. Alice biztos elmondta nekik – ez eszembe sem jutott
• V�rj itt – mondtam
• Mi? Hov� m�sz?
• Ne agg�dj szerelmem, senki nem fogja megeml�teni – mondtam, majd megcs�koltam a homlok�t, �s lerohantam a nappaliba. Emmett szok�s szerint a meccs el�tt terpeszkedett, de amikor megl�tott felpattant, �s kit�rt bel�le a nevet�s.

Oda mentem hozz�, �s besz�lni kezdtem.

• Ha egyetlen sz�t is sz�lni mersz err�l, amikor Bella is jelen van, meg�llek. Meg�rtetted? – fenyegettem
• Ok� – mondta m�g mindig mosolyogva. Elindultam a l�pcs� ir�ny�ba, �s hallottam, ahogy Emmett �s Jasper motyognak valamit, majd mindketten nevetnek.
• Ez r�d is vonatkozik – mutattam Jasperre
• Ok� – mondta, majd lehajtotta a fej�t.

Visszamentem Bell�hoz, �s ahogy bel�ptem a szob�ba alig b�rtam elfojtani a nevet�st. Egy f�lgardr�bnyi ruha hevert az �gyamon, Bella k�t oldalr�l fogta a fej�t, �s Alicet szeml�lte, aki mindenf�le kiv�gott bl�zokat, �s miniszokny�kat mutogatott neki, �s pr�b�lta r�tukm�lni.

• Alice, egy farmer �s egy p�l� t�k�letes lesz – mondtam, majd Bella mell� �ltem – nem k�sz�l�nk sehov�
• De n�lam olyan �ssze�ll�t�s sajnos nem l�tezik – mondta, mintha t�nyleg sajn�ln�
• Alice- f�rmedte r�
• Csak egy kicsit csinosabbat. Egy nagyon kicsit – k�ny�rg�tt
• Egy nagyon kicsit –s�hajtott fel Bella

Alice v�g�l tal�lt egy farmert, �s egy „nagyon kicsit” csinosabb bl�zt. K�k volt, hatalmas dekolt�zzsal, de Bella hihetetlen�l k�v�natos volt benne.

• Ugye az �n cuccimat nem akarod sz�tt�pni? – k�rdezte Alice t�lem
• De – nevettem
• Meg ne pr�b�ld – fenyeget�z�tt. Vicces volt, ahogy a kis ujj�val fenyeget�en hadon�szik el�ttem. Elnevettem magam
• Ok� Alice, nem b�ntom a ruh�idat, ha kipakoldod �ket a szob�mb�l – durc�san �sszeszedte a ruh�it, �s visszament a szob�j�ba
• Most m�r lassan �hen halsz itt – mondtam egy �jabb gyomorkorg�s ut�n Bell�nak
• Annyira az�rt nem v�szes a helyzet – mosolygott
• Na gyere – mondtam, de az�rt a karjaimba vettem.

A l�pcs� tetej�n letettem, �s les�t�lunk az eb�dl�be. Senki nem sz�lalt meg, de gondolatban mindenki tal�lgatott. M�g Esme is, �s nem tudtam a v�lem�ny�ket. Persze Emmettnek �s Jaspernek �ny�re van a dolog, de nem tudom, mit sz�l hozz� Esme �s Carlisle. Biztosan meg fogj�k ezt velem besz�lni…