Miut�n Bella befejezte az ev�st k�zen fogtam, �s visszas�t�ltunk a szob�mba. �tk�zben egy helyen meg�lltam.

• Alice, k�ne p�r ruha – kopogtam be hozz�. F�lig �r� mosollyal ajt�t nyitott, majd r�m kacsintott, de a gondolataib�l csak k�l�nb�z� olasz divattervez�k neveit tudtam kiolvasni.
• Nem �sszet�pni – nevetett, majd Bella kez�be adott h�rom farmert, �s p�r fels�t. A fels�k csak feket�k, �s k�kek voltak. Honnan tudja Alice mi a kedvenc sz�nem Bell�n?
• K�szi – motyogta Bella f�lig pirulva. Alice nem b�rta ki, meg�lelte, �s a f�l�be suttogta, hogy „ne f�lj”. Alice azt hitte, tervez�nk valamit.
• Hugic�m, t�l perverz a fant�zi�d – nevettem, majd �jra megfogtam Bella kez�t, �s beh�ztam a szob�mba.
• V�gre kettesben – mosolyogtam becsukva magam m�g�tt az ajt�t. Ki vettem Bella kez�b�l a ruh�kat, �s a szoba m�sik v�g�be haj�tottam.
• Hol is tartottunk? – k�rdezte Bella mosolyogva
• H�, h�. Ne olyan hevesen, h�lgyem. �nnek egy igazi sz�rnyeteggel van dolga – Bella cs�ny�n n�zett r�m, majd v�laszolt
• A sz�rnyetegek a specialit�som, uram. Nem tudta? – k�rdezte, majd nem b�rtam tov�bb fegyelmezni magam, �s hevesen megcs�koltam.

  Felkaptam, de az ajkaink nem v�ltak el egym�st�l. Bella k�vetel�dz�en cs�kolt, mintha m�g t�bb k�ne neki. A v�r�s f�ny �jra ott villogott az agyamban, de �jra elnyomtam. Ugyan nem ismertem a hat�raimat, de nem �reztem Bell�t vesz�lyben. Tudtam kontroll�lni az er�met, �s az �szt�neimet. A v�re sem jelentett cs�b�t�st, m�g is �gy �reztem, mintha a tiltott gy�m�lcs�t szak�tan�m le a f�r�l. Bella remeg� kezekkel pr�b�lta kigombolni az ingem, �n pedig pr�b�ltam �gy elt�vol�tani a zavar� ruhadarabokat, hogy ne essen b�nt�d�suk. Ez nem igaz�n siker�lt… Alice k�k bl�za m�r cafatokban hevert a padl�n, amikor Bella kigombolta az utols� gombot. Forr� keze a m�r meztelen mellkasomat t�rk�pezte fel, amikor a nadr�gja is a f�ldre hullott. Az csak h�rom r�szre szakadt.

• Edward – ny�gte a nevem Bella. Tudtam, hogy nem szeretne t�bbet mondani

Bella m�r a farmerom gombj�val b�bel�d�tt, amikor egy hat�rozott mozdulattal let�ptem magamr�l. A l�bait a derekam k�r� fonta, �s k�jes s�haj hagyta el az ajkait. A heroinom volt, �zig-v�rig. Zih�lt, amikor az ajkaimat a nyak�ra tapasztottam, �s cs�kolgatni kezdtem azt. A v�r�nek illata nem jelentett cs�b�t�st, ink�bb b�d�t� volt, mint h�vogat�. A sz�vver�se ak�r egy kalick�ba z�rt kismad�r. Kezei h�trany�ltak, el�sz�r nem tudtam, mit csin�l, de azt�n egy m�sodperc m�lva a melltart�ja is leker�lt r�la. Ajkammal �jra megtal�ltam az �v�t, majd mindkett�nk megszabadult az �sszes zavar� ruhadarabt�l. Minden egyes mozdulatom megfontolt volt, mintha csak valami porcel�n bab�t tartan�k a kezeimben.  

Bella nehezen aludt el, de m�snap reggel hamar kelt, egy boldog mosollyal az arc�n. K�zben valamikor hajnalt�jt Alice bej�tt, hogy megn�zzen minket.

• Mi az Alice? – k�rdeztem. El kellett szak�tanom a tekintetem a mellettem �desen alv� szerelmemr�l. Mint a t�r�keny porcel�n, de �n meg tudtam tartani, �s egy karcol�s sem esett rajta a karjaim k�zt. B�szke voltam magamra, �s most f�jdalmas volt elford�tani r�la a fejem, ha csak p�r m�sodpercre is.
• B�szke vagyok r�d – suttogta a h�gom csendesen, de boldogan. A hangj�b�l kicsend�lt, hogy t�nyleg b�szke, �s nem is �rdekelt�k a ruh�i. Azt�n megpr�b�lt minket elk�pzelni, �s �nk�nyesen �sszehasonl�totta mag�val �s Jasperrel.
• Na de Alice – f�rmedtem r� a leghalkabban, ahogy csak tudtam
• Hopp�. Kicsit elkalandoztam – suttogta, majd becsukta maga m�g�tt az ajt�t.

V�gig sim�tottam Bella puha arc�n, �s mintha �jra�ltem volna azt az euf�rikus m�mort. Nem tudtam semmihez sem hasonl�tani, m�g soha nem tapasztaltam ilyet. Soha nem �reztem m�g magam ennyire embernek. Bella boldogan fels�hajtott �lm�ban. Sejthettem, mir�l sz�lhatnak az �lmai. Megfordult, �s a mellkasomra hajtotta a fej�t, a kez�t pedig a hasamon pihentette. �jra nagyot s�hajtott, nekem pedig halv�ny mosoly �lt ki az arcomra. Majd sz�tvetett a b�szkes�g, nem tudtam, hogy ennyire tudom uralni a bennem �l� sz�rnyeteget. �letemben el�sz�r sz�vb�l h�l�s voltam Carlislenak, ami�rt halhatatlann� tett. Boldog voltam, hihetetlen�l �s fel�lm�lhatatlanul boldog. A mag�nyos �veim sor�n soha nem is mertem volna �lmodni ilyen boldogs�gt�l. Csak �ltem, napr�l napra, a t�rsadalmi szab�lyoknak megfelel�en. Nem volt izgalmas, vagy boldog �letem soha, amire eml�kszem. Az emberi eml�keim elhalv�nyultak, �s m�r csak any�m f�nyk�p�r�l tudom, hogy hogyan n�zett ki. �letemben el�sz�r nem �reztem magam sz�rnyetegnek, gonosznak, vagy olyannak, akinek az�rt sz�nt�k ezt a sorsot, hogy b�ntess�k. Nem �reztem, hogy csak egy nyomortany�nak vagyok j�, �s nem �reztem, hogy egy sz�rnyeteg lenn�k. Csak a boldogs�got �reztem, de nem az elm�lt esem�nyek miatt. Bella mellettem fek�dt. M�r ez is el�g lett volna, de szeretett, akart engem. �r�kk�. Azok ut�n, hogy kegyetlen�l kit�ptem a sz�v�t a hely�r�l, �s h�napokig nem adtam vissza neki, annak ellen�re, hogy �sszet�rtem, �s hazudtam neki. Mindezek ut�n is szeretett, �s most is szeret. V�mp�r akar lenni, �rtem. Csak is miattam akarta eldobni az �let�t, hogy �r�kk� egy�tt lehess�nk. �r�kk�…ez a sz� �j jelent�st kapott, mint sok m�s is. A szerelem is csak egy fogalom volt a sz�t�ramban, �s ugyanannyit jelentett nekem, mint egy m�s, �tlagos sz�. Most Bell�t jelenti, az �letemet.

A felkel� nap f�nye bevil�g�tott az ablakon, megvil�g�tva engem, �s Bell�t. A b�r�m szikr�zott, de ez �jra eml�keztetett a l�temre.  Bella hunyorogni kezdett, majd p�r m�sodpercen bel�l kinyitotta a szem�t.

• J� reggelt szerelmem – mosolyogtam. Amint megl�tta az arcom ujjong� mosoly lett �rr� a von�sain. V�gig sim�tott az arcomon, �n pedig gyeng�den magamhoz h�ztam, �s l�gyan megcs�koltam.
• J� reggelt – suttogta miut�n a cs�kunk megszakadt.
• Elmegyek a f�rd�be. Sietek vissza hozz�d – suttogta k�zvetlen�l a f�lembe. Megcs�koltam a nyak�t, majd elengedtem

M�g visszamosolygott az ajt�b�l, majd becsukta maga m�g�tt. Hallottam, ahogyan a pizsam�ja a f�ldre hullik, majd ahogy megnyitja a vizet, majd ahogy az v�gig folyik a m�r �ltalam is ismert, kecses alakj�n. Sok�ig �llt a zuhany alatt, legal�bb h�sz percig. Azt�n elz�rta a csapot, �s elkezdett fel�lt�zni. Hallottam, ahogy a f�s� siklik a vizes haj�ban, majd ahogy kinyitja az ajt�t, majd az eny�mhez rohan, �s m�r l�ttam, ahogy benyit, �s a k�k p�l�ja az alakj�ra fesz�l.

• Ne haragudj, de nagyon j�l esett a forr� v�z. M�skor f�r�dhetn�nk egy�tt is – incselkedett m�ris
• Hmm. Cs�b�t� �tlet – suttogtam, majd magamhoz h�ztam, �s a vizes haj�ba temettem az arcom.
• Reggelizned k�ne – teljesen kiment a fejemb�l hogy Bella ember. Embernek �reztem magam, viszont ett�l nekem m�g nem korgott a gyomrom
• Igazad lehet – mondta, majd ajkait a nyakamra helyezte – K�sz�n�m – mondta hirtelen
• De mit? – k�rdeztem meglepetten
• Hogy vagy nekem. Edward, elmondani nem tudom, mennyire boldog vagyok most – mondta hozz�m b�jva
• Ugyan ezt mondhatn�m
• Szeretlek – mondtuk egyszerre, �s Bella szemei k�nnyesek voltak
• Mi a baj? – ijedten k�r�ln�ztem, de semmi fenyeget�t nem l�ttam
• Csak boldog vagyok – nevetett, �s a k�nnycseppek lesz�nk�ztak az arc�n.

Csak �lt�nk az �gyban, �s egym�s szem�be n�zt�nk. �gy mehetett ez vagy f�l �r�ja, amikor Alice benyitott. Bella m�g mindig k�nnyezett, nem tudta abba hagyni a s�r�st.

• Bella, mi�rt s�rsz? – k�rdezte mikor megl�tta Bella k�nnyes arc�t – Edward, mit csin�lt�l? – f�rmedt r�m a h�gom
• Alice, hagyd – sz�lalt meg Bella halkan – Csak �r�mk�nnyek. Gondolom, el�tted nem titok hogy mit�l –k�rdezte, majd elpirult
• Nem – nevetett Alice, majd sz� n�lk�l kis�t�lt az ajt�n
• Most m�r reggelizz – mondtam szigor�an, majd fel�lltam az �gyr�l, �s felkaptam szerelmemet.

A nyak�t ny�jtogatta, hogy el�rje az ajkaimat, de �n csak a l�pcs� alj�n hajtottam le a fejem, hogy megcs�kolhassam. Esme mindezt mosolyogva n�zte v�gig, de most nem voltak k�rd�sei.  A gondolataib�l sug�rzott az �nbizalom. Tudta, hogy mi t�rt�nt. �s persze, mint mindig, �r�lt a boldogs�gomnak. Kifogyhatatlan volt a szeretete, �s a k�t�d�se a csal�dja ir�nt. Mikor r�n�ztem � csak egy sug�rz� mosolyt k�ld�tt fel�m, �s elindult fel�nk.

• Csin�ljak neked valami reggelit? – k�rdezte Bell�t�l, akit abban a pillanatban tettem le, de nem engedtem el a derek�t
• Igen, az j�l esne. K�sz�n�m – Bella hangj�b�l kicsend�lt a boldogs�g

Esme a reggeli k�sz�t�se k�zben csak r�nk tudott gondolni, semmi m�s nem j�rt a fej�ben. Bella meg ette az �sszes �telt, �s megk�sz�nte Esm�nek a kedvess�get. Mikor arra gondoltam, hogy hamarosan haza kell mennie kiss� elszomorodtam, de Bella megnyugtatott, hogy �gy is eg�sz nap egy�tt lesz�nk. �r�kk�- mondtam ki magamban a sz�momra m�r oly kedves, �s �h�tatos sz�t, majd Bell�ra n�ztem, �s meger�s�d�tt bennem minden eddigi �rz�sem. Szeretett, engem akart, �r�kk�…