�lt�sek 

A szomj�s�g �gette a torkomat. Mintha forr�, �g� vasat tuszkoln�nak le rajta. De meg tudtam f�kezni. Az agyam tiszta volt. elm�mbe ugyan bek�szott Bella m�z�des v�r�nek cs�b�t� illata, de � a legjobb bar�tn�m volt. �s egyszer m�r ellen�lltam a szomj�s�gnak, amit Bella v�r�nek �dess�ge okozott, �gy most is meg tudok vele birk�zni. Mi lenne, ha lenyaln�m, a kez�r�l? Abba nem halna bele. NEM! Egy ujjal sem �rhetek hozz�, mert akkor m�g t�bbet akarn�k.

K�rben�ztem. Mindenkinek l�zasan csillogott a szeme. Mindenkinek kiv�ve Carlisle. Az � t�bb sz�z �ves ment�orvosi gyakorlata. Halk, parancsol� hangon sz�lt.

• Emmett, Rose, k�s�rj�tek ki Jaspert! – utas�totta �ket. Emmett mosolytalanul b�lintott.
• Na, gyere Jasper!

Jazz m�g mindig vadul verg�d�tt, b�ty�m sziklaszil�rd szor�t�s�ban. Vicsorgott, �s Em fel� kapott. Pillant�s�b�l m�g mindig s�t�tt a t�boly.

Edward a faln�l is feh�rebb arccal ugrott oda Bell�hoz. Test�vel f�l� hajolt, v�delmezte �t. A h�zban senki sem l�legzett.

Rosalie arc�n egy �nel�g�lt mosoly jelent meg, de t�vol tartotta mag�t Jazz fogsor�t�l. Seg�tett Emmettnek kituszkolni az �vegajt�n, amit Esme kit�rt el�tt�k. Esme orr�ra �s sz�j�ra tapasztotta m�sik kez�t. Az � sz�v alak� arc�n sz�gyen �gett.

• Annyira sajn�lom, Bella! – ki�ltott vissza, majd � is kisurrant a friss leveg�re.

M�r csak Edward, Carlisle, Bella �s  �n voltunk benn. N�gy�nk k�z�l egyed�l Bella l�legzett. L�ttam, hogy fintorog a v�r szag�ra. �n nem engedhetem meg magamnak azt a luxust, hogy leveg�t vegyek. Most nem.

• Engedj oda, Edward! – mormolta Carlisle.

Edward lassan b�lintott, majd engedett testtart�s�b�l. Most Carlisle hajolt Bella f�l�. H�romsz�z  �ves tapasztalattal, szakszer�en megvizsg�lta s�r�l�seit. Nem vagyok orvos, de nem kell nagy tud�s, hogy �szrevegyem azt a rengeteg �vegszil�nkot, ami v�gighas�totta pap�rv�kony b�r�t. Arra gondoltam tal�n let�rli azt a rengeteg v�rt a seb mell�l, hogy m�g tiszt�bban l�sson, ez�rt odany�jtottam egy t�r�lk�z�t.

• Tess�k Carlisle! – de � a fej�t r�zta.
• T�l sok �vegszil�nk van a sebben. – let�pett egy darabot az abroszb�l, azt�n a felkarj�ra tekerte �rszor�t�nak. – Mit szeretn�l, Bella? – k�rdezte l�gyan – Ha kocsin bevinn�lek a k�rh�zba, vagy ha itthon l�tn�m el a sebedet?
• Ink�bb itt. – suttogta, l�ttam, hogy z�ld�l a v�rszagt�l, �gy megpr�b�ltam hasznoss� tenni magam miel�tt el�jul.
• Hozom a t�sk�dat! – mondtam majd elindultam felfel� Carlisle dolgoz�szob�j�ba. A nyitott ablakn�l vettem egy m�ly leveg�t, hogy kitisztuljon a fejem, majd felkaptam Carlisle fekete b�rt�sk�j�t, amiben a kezel�orvosi holmijait tartotta.

Lesz�guldottam. Bell�t m�g nem helyezt�k  �t a konyhapultra. Letettem a pultra a t�sk�t, �s bedugtam egy kicsi, de er�s asztali l�mp�t. Edward lerakta Bell�t a pultra. A b�re a l�mpaf�nyn�l, m�g s�padtabbnak t�nt. Mint egy k�s�rtet.

Jellemz� Bell�ra, hogy m�sok testi �ps�g�t tartja szem el�tt, de ez most nagyon meglepett.

• Menj csak, Edward!- s�hajtotta.
• Kib�rom – er�sk�d�tt a b�ty�m, de Bella is, �n is l�ttuk a szem�ben a vad szomj�s�got, ami az � eset�ben az eny�m t�bbsz�r�s�re er�s�d�tt. Neki sokkal nehezebb volt lek�zdeni, mint a csal�d t�bbi tagj�nak.
• Semmi sz�ks�g r�, hogy h�sk�dj! Carlisle ell�tja a sebemet a seg�ts�ged n�lk�l is. Menj ki nyugodtan a friss leveg�re. – vitatkozott Bella, de az arca megr�ndult, mert Carlisle kiszedett egy �vegszil�nkot, ami kicsit m�lyebben volt a b�r�ben. Edward l�tta a f�jdalmat, ez�rt
• Maradok! – jelentette ki.
• Mi�rt vagy ennyire mazochista? – szegezte neki a k�rd�st.
• Edward, nem menn�l ki Jasper ut�n? Megkereshetn�d, miel�tt t�l messzire k�borol. Biztosan nagyon haragszik mag�ra, �s k�tlem, hogy most rajtad k�v�l hallgatna b�rkire. – avatkozott k�zbe Carlisle.
• Igen – helyeselt moh�n Bella – Menj, �s keresd meg Jaspert!
• Ennyi er�vel valami hasznosat is csin�lhatsz – tettem hozz�, mert l�ttam, hogy e n�lk�l nem fog kimenni.

Edward �sszesz�k�tette szem�t, mert �gy r�t�madunk, de megmutattam a l�tom�st, amiben minden megmagyar�zok, �gy b�lintott, majd kiment a h�ts� ajt�n.

A szomj�s�g egyre er�sebben �gette a torkomat. R�g voltam m�r friss leveg�n, �s Bella v�re mindent bet�lt�tt. �reztem, hogy kezdek elveszni, �gy k�ldtem Bella fel� egy bocs�natk�r� mosolyt, �s kisurrantam Edward ut�n a h�ts� ajt�n.

Edward ott v�rt a teraszon.

• Mire volt ez j�?- szegezte nekem a k�rd�st.
• Mert kettesben kell hagynunk Bell�t �s Carlislet. Akkor mehetsz be, ha azt mondja Carlisle, hogy hazaviszi Bell�t kocsival. �rtetted? Nem mehetsz be el�bb! – figyelmeztettem, �s direkt nem gondoltam arra a v�zi�ra, amit akkor l�ttam, amikor Edward m�r kiment. Abban a v�zi�ban Bella �s Carlisle Edward �desanyj�r�l besz�lnek, �s hogy mik Edward n�zetei a halhatatlans�ggal kapcsolatban. Nem szabad megzavarnia �ket. Erre az inform�ci�ra sz�ks�ge lesz Bell�nak, csak m�g nem l�tom, mit tervez vele.

Edward b�lintott, majd bement az erd�be. Nem Jaspert kereste, ez�rt nem �ll�tottam meg. Nekem m�g rengeteg dolgom volt a j�v�vel kapcsolatban, �gy elindultam Jasper ut�n.

Edwardnak �t kell gondolnia rengeteg mindent. Egyed�l kell ezt tennie, ez�rt nem mentem ut�na. Nem kell neki t�rsas�g.

Jazz m�g nem ment messzire, k�nnyen megtal�ltam. El�gg� maga alatt volt. Odamentem hozz� �s �t�leltem. D�rzs�ltem a v�ll�t, h�tha kicsit megnyugszik. De egy ellens�ges pillant�st l�vellt r�m, �s kit�pte mag�t a karjaim k�z�l. �n nem mozdultam �res karjaim szinte f�jtak. M�r Jaspernek sem kellek. Mi lesz �gy velem? Most m�r �n is magam alatt voltam. Senkinek sincs sz�ks�ge r�m. �n meg bolond m�don belek�nyszer�tettem Jaspert ebbe az �letm�dba, annak idej�n. Tiszt�n eml�kszem arra az els� tal�lkoz�sra. Nem sokkal az ut�n, hogy fel�bredtem egy l�tom�som volt, amiben Jasper tiszta, gy�ny�r� arc�t l�ttam.

Azt�n Carlisle �s csal�dj�t l�ttam, hogy befogadnak minket. Elindultam Jasper ut�n.

Rengeteget keresg�ltem. Minden barlangba, minden h�zba bekukkantottam. Az eg�sz �llamot �tf�s�ltem. V�g�l St. Louis-t�l keletre az Ohio foly�t�l nem messze egy tiszt�son l�ttam meg. �ppen vad�szott. T�k�letes teste, kecses volt, mint egy hatty�, gyors, mint egy gep�rd, �s hal�los, mint egy oroszl�n. �gy gondoltam csendben figyelem, �s ha befejezte, akkor megsz�l�tom. De �risten mit is mondhatn�k neki? Hello Alice vagyok, l�ttam, hogy te leszel a f�rjem. Ja, meg azt is, hogy van valahol egy Cullen nev� csal�d, ami be fog fogadni minket. Nincs kedved velem j�nni?

�gy nem �llhatok el�. M�g a v�g�n �r�ltnek tartana. Mire feleszm�ltem gondolatsoromb�l el�ttem �llt… h�t ennyit a rejt�zk�d�si technik�mr�l...

Meglepett k�ppel n�zett �s  �n igyekeztem alaposan szem�gyre venni "leend� f�rjem", mik�zben eszmefuttat�somon mosolyogtam magamban.

Nah�t! Nagyon j�k�p�! Rettent�  j�k�p�! Megfeledkeztem magamr�l �s azon kaptam magam, hogy t�tott sz�jjal b�mulom.

Felt�rt ingujja al�l sz�mtalan sebhely mutatta, hogy sokat harcolhatott, de nem ember okozta s�r�l�snek t�ntek. V�kony izmost teste m�gnesk�nt vonzotta tekintetem, mik�zben �n is magamon �reztem tekintet�t.

- Ki vagy Te? - k�rdezte, �s hangja k�v�ncsis�got �s egy csipetnyi bizalmatlans�got t�kr�z�tt.

- A nevem Alice. Ne �rts f�lre, de �n m�g sosem l�ttam olyat, mint �n...vagyis, mint te, azaz.. - dadogtam -... vagyis nem ismerek senkit.. - erre elmosolyodott, �s engem b�k�s nyugalom sz�llt meg valami�rt.

Hogy a mosolya tette-e? Nem tudom...

- �n Jasper vagyok. Hogyhogy nem tal�lkozt�l, hogyhogy nem ismersz? �s aki �tv�ltoztatott? � hol van, ki volt? Honnan j�tt�l �s... – na, itt voltam k�nytelen k�zbev�gni, mert a mem�ri�m hib�tlanul m�k�d�tt, de a k�rd�sei nagy r�sz�re magam sem tudtam a v�laszt.

- �n nem tudom, nem tudom, hogy ki v�ltoztatott �t �s nem tudom, hogy ki voltam el�tte… - �s elmes�ltem mindent, amit tudtam, v�laszoltam minden k�rd�s�re, amire csak tudtam.

Jasper k�zelebb l�pett �s meg�rintett, l�thatta zavarts�gomat, de �rint�se nyugalommal �rasztott el. Szem�ben meg�rt�s t�kr�z�d�tt �s m�r cseppet sem volt bizalmatlan, �s rideg velem.

M�z sz�ke haja szikr�zott a naps�t�sben. Arcvon�sai olyan finomak voltak, �s magamban kuncogtam, hogy nem is csoda hogy � lesz a f�rjem…

Jasper ugyan�gy f�rk�szett a tekintet�vel �s ennek nagyon �r�ltem.

Mindent tudni akartam r�la �s nem tudom mennyi ideig besz�lhett�nk, fogalmam sem volt h�ny nap telhetett el...csak besz�lt �s besz�lt..

N�ha �n is.

V�gre �rtelm�t l�ttam annak is, hogy nincs sz�ks�g�nk alv�sra, hab�r az id� jelent�ktelenn� v�lt v�gtelens�ge miatt sz�munkra. Elmondtam neki, hogy l�tom a j�v�t, �s olyan szemekkel n�zett r�m, hogy egy pillanat alatt �sszezavart vele.

- Te l��...l�tod a j�v�t? L�tt�l engem is? Tudtad? - zavarban voltam.

- Igen l�ttalak, tudtam, �s keresni kezdtelek. - vallottam be t�redelmesen.

Les�t�tt szemmel b�multam a l�bamat mintha sz�gyellnem kellene magam a l�tom�saim�rt.

De � felemelte a fejem �vatosan �s gyeng�den �s finom von�sai mosolyra h�z�dtak.

• Nos, igen, nem ritka a v�mp�rok k�z�tt, hogy k�l�nleges k�pess�geik vannak, - �rulta el, de folytatta is r�gt�n - �s nekem is van egy. Szeme csillogott.

K�rd� tekintetem r�szegeztem.

• K�pes vagyok befoly�solni m�sok �rz�seit. p�ld�ul megnyugtatni, ellaz�tani… - Mindent meg�rtettem ebben a pillanatban, �s egyszerre felnevett�nk mindketten!

Felszabadult, �nfeledt pillanat volt ez sz�munkra.

Amikor kell�k�pp kimulattuk magunkat, megk�rdezte - �s mit l�tt�l m�g? - szemeiben gyermeki t�zzel szipork�zott ezernyi csillag.

• T�ged l�ttalak, �s egy csal�dot, akik befogadnak maguk k�z� �s ott egy�tt folytathatjuk az �let�nket. - feleltem, �s valahogy m�r nem t�nt olyan furcs�nak, amit mondtam.

Jasper arca ell�gyult, �s azt mondta, amire v�gytam - Boldogan megyek veled b�rhov�! Szeretn�m azt a j�v�t veled!

�n nem gondolkodtam, csak karjaiba b�jtam �s csak �leltem, �s �leltem!

Nem tudom meddig lehett�nk �gy, de j�lesett a k�zels�ge, �s csak, amikor feln�ztem r� akkor l�ttam, hogy szemei eg�szen feket�k.

- Vad�sznunk kellene, nem gondolod?- mire ezt kimondtam, hamisk�s mosoly jelent meg az arc�n, amit �n hamar le is t�r�ltem r�la. - Jasper, nem vad�szhatunk emberre, az a csal�d csak �llatokra vad�szik, �s ha be akarunk illeszkedni, ha hozz�juk akarunk tartozni, akkor nek�nk is �ldozatot kell hoznunk. Alkalmazkodnunk kell, mert emberek k�zt csak �gy �lhet�nk majd! - Jasper olyan k�pet v�gott, mint egy kisgyerek, akinek elvett�k a j�t�k�t.

- Hidd el, jobb, ha m�r most �gy �l�nk, hogy min�l hamar�bb megszokhasd, �n ezt l�ttam m�r..-fanyalogva �s durc�san b�lintott.

- Legyen, aminek lennie kell, de ez�rt m�g fizetni fogsz..- de sz�ja mosolyra h�z�dott, majd j�t�kosan incselkedve kergetni kezdett az erd� m�ly�re, mintha �n lenn�k a kiszemelt �ldozata, azut�n megkezdt�k els� k�z�s vad�szatunkat.

Az�ta mennyi minden t�rt�nt. Az id�, amikor el�sz�r tal�lkoztunk meg�llt sz�momra. Csak most kezdtem el meg�rteni mi�rt, vagy hogyan. Az�ta k�r�lbel�l 80 �v telt el. Eml�kszem arra a napra is amikor megk�rte a kezem. Az a nap felejthetetlen. �ltal�ban a vad�szataink remek�l siker�ltek, legal�bb is r�szemr�l, de Jasper jobb�ra nem volt elragadtatva. Nagyon b�szke voltam r�, mert nem lehetett k�nny� neki, �s ennek ellen�re h�siesen igyekezett tartani mag�t ahhoz, amit �g�rt nekem.

Sz�momra nem volt neh�z, mert nem �zleltem az emberi v�rt soha, de �, h�t � volt az �n h�s�m. Tudtam, hogy mindent csak �rtem tesz, csak a kedvem�rt, hogy ne okozzon nekem csal�d�st!

Mindemellett maxim�lisan �riember volt, �s ezzel teljesen levett a l�bamr�l, vagyis r�szben ezzel mert val�j�ban eg�sz l�ny�vel!

Igazs�g szerint �gy n�zett r�m, mint ha semmi m�s nem l�tezne rajtam k�v�l neki.

�sszess�g�ben olyan gyorsan t�rt�nt minden vel�nk, m�gis sokkal biztosabbak voltunk egym�sban, mint el�tte valaha b�rmiben is.

Csak miattam v�llalt minden neh�zs�get, �s ez olyan sokat jelentett sz�momra, hogy a vil�g �sszes kincs��rt, de m�g a haland�s�g�rt sem adtam volna m�r!

Igyekeztem a nehezebb pillanatait m�k�val vagy �nmagammal elterelni.

Ut�bbi j�l bev�lt…

Jasper figyelm�t �gy roppant k�nny� volt elterelni. Legal�bb is egy ideig.

Egy l�tom�somb�l tudtam, hogy mit k�sz�l tenni, �s ezt � is tudhattam, mert minden kertel�s �s f�lelem n�lk�l el�m l�pett.

• Alice hozz�m j�ssz feles�g�l? - k�rdezte, �s tudta, hogy l�ttam ezt m�r, �s azt is tudta, hogy mi lesz a v�laszom, de m�g jobban tudta, hogy igaz�n v�gyom arra, hogy igazi le�nyk�r�sem legyen!

N�ha komolyan elgondolkodtatott, hogy tal�n � is l�tja a j�v�nket? De tudtam, hogy ez nem lehet, csup�n szeret engem �s figyel r�m! Mindent megtenne �rtem!

De miel�tt b�rmit is mondtam volna, m�r a nyak�ban l�gtam �s cs�koltam ahol csak �rtem, �s felfoghatatlan �r�mmel t�lt�tt el, hogy annak ellen�re, hogy tudta, hogy nekem neh�z lenne meglepet�st okoznia, m�gis fontosnak tartotta a le�nyk�r�semet.

- Akkor ezt vehetem igennek?- nevetett, �s m�g mindig a v�laszomra v�rt.

- Igen! Igen! Igen! - kacagtam boldogan �s minden szavamat egy cs�k k�vette!

Minden beteljes�lni l�tszott, amit megmutatott nekem k�l�nleges k�pess�gem �s m�r csak egyetlen dolog volt h�tra, m�gpedig hogy a Cullen csal�dot meglelj�k. Azt a csal�dot, akikkel azt az �letet folytathatjuk, amit a v�gzet sz�nt nek�nk.

Ekkor Jasper a leveg�be szagolt �s meg�rzett valamit. �n m�g nem �reztem, de a k�vetkez� pillanatban olyat l�ttam a szem�ben, amit nem akartam…�s m�r l�ttam is a megjelen� v�zi�mban, hogy mi fog t�rt�nni �s csak annyi id�m maradt, hogy ut�na ki�ltsak - Jaspeeer, neeeeeee...-

Futottam ut�na, ahogy b�rtam, de most sokkal gyorsabb volt n�lam. Az �szt�ne hajtotta! Nem tudtam meg�ll�tani.

�pp el�g volt az, az egyetlen pillanat, amivel k�s�bb �rtem oda �s a fi�, m�r holtan fek�dt Jasper karjaiban...

Sosem l�ttam ilyennek m�g, �s megr�misztett, hogy nem voltam k�pes ezt el�bb megl�tni, de val�sz�n�leg egy pillanat m�ve volt a d�nt�se, mert m�sk�nt mindent l�ttam volna el�re �s megf�kezhettem volna.

Nem n�zett r�m, csak a f�ldet n�zte �s a fiatal, �gy 14 �v k�r�li fi� �lettelen test�t.

• Jasper mi�rt tetted?- k�rdeztem v�dl�n, de a k�vetkez� pillanatban meg is b�ntam, hogy �t hib�ztatom, mert igaz�n vigy�zhattam volna r� jobban is! -Jasper ne haragudj, k�rlek, �n csak...�n sajn�lom, hogy nem l�ttam �s nem �ll�tottalak meg, nem l�ttam, �s amikor m�r igen akkor k�s� volt. - nem sz�lalt meg, �s m�g mindig nem n�zett r�m.

A sz�gyen ott �lt finom arc�n  �s eltakart minden m�st szeme el�l. Azt sem l�tta hogy mennyire szeretem, �s hogy nem tudok m�st tenni csak megbocs�jtani neki, mert �n sem vigy�ztam el�gg�...

De Jasper napokig nem sz�lt semmit...

K�ts�gbeestem �s l�tom�saimban l�ttam, hogy szenved, de nem engedte, hogy enyh�tsek terh�n �s ez b�ntott.

Egyszer m�giscsak feladta a harcot �nmag�val, �s �gy sz�lt nagyon halkan �s olyan megb�n�ssal a hangj�ban hogy a legkem�nyebb k�sz�vet is megl�gy�totta volna

• Szerelmem, meg tudsz nekem bocs�jtani? Valaha meg fogsz? Szeretlek, �s nem akarlak elvesz�teni, de ez nekem nagyon neh�z...magad is l�thatod..�n..k�ptelen vagyok uralkodni magamon. - Nem n�zhettem tov�bb �nsanyargat�s�t, �s azonnal tudt�ra akartam adni, hogy �n ugyanannyira hib�s vagyok, mint �.

De nehezen sz�laltam meg, nem tal�ltam a szavakat �s � f�lre�rtette ezt…

- Ha akarod...�n most r�gt�n elmegyek. - s�t�tte le aranybarna szemeit, �s gy�tr� f�jdalom t�kr�z�d�tt gy�ny�r� arc�n.

- Nem akarom, hogy elmenj! Megtal�ljuk a m�dj�t, hogy ne t�rt�nhessen meg, m�g egyszer, �s melletted leszek, �s, ha kell, minden pillanatban fogom a kezed, �s vigy�zok r�d! - pr�b�ltam meg�rtetni vele, hogy nem engedem el, m�r soha t�bb� nem! Tekintet�ben �szinte h�la �s rem�ny csillogott.

�vatosabbnak kellett lennem �s mindent megtettem, amit csak lehetett!

M�g hossz� ideig b�ntudata volt, amin nem seg�tett az �n bocs�natom. Mag�ban csal�dott nagyot, �s ezen az �n bocs�natom nem seg�tett.

Mindent megtettem, hogy feledtessem vele ezt a botl�st, �s n�ha �gy t�nt, kis id�re siker�l is.

A vad�szataink alkalm�val, sokkal figyelmesebb �s k�r�ltekint�bb voltam �s � minden pillanatban engem figyelt, hogy biztosra mehess�nk.

A l�tom�saim napr�l-napra hat�rozottabbak voltak, �s k�zelebb vittek minket �j �let�nk egyik legfontosabb �llom�s�hoz.

M�r l�ttam Carlislet a hihetetlen erej�vel �s kitart�s�val �s p�ldamutat� �let�vel, amivel er�t ad mindannyiunk sz�m�ra.

L�ttam Esmet aki olyan szeretettel volt minden csal�dtagja ir�nt, amivel egy eg�sz vil�got meg lehetett volna v�ltani.

Rosaliet, aki sz�ps�g�vel �s ezzel j�r� g�gj�vel tal�n ridegnek �s megk�zel�thetetlennek t�nhetett, de a zord k�ls� valahol egy meleg, �rz� sz�vet takar, m�g ha nem is dobban.

Emmett is ott volt, aki olyan k�nnyed�n vett mindent, sz�m�ra nem jelentett neh�zs�get semmi!

�s Edwardot, aki...te j� �g, hiszen Edward gondolatolvas�..... Ez meglepett, de ugyanakkor tudtam, hogy nagyon k�zel ker�l�nk majd egym�shoz, hogy � lesz legkedvesebb testv�rem!

Most hogy pontosan l�ttam mindent, m�g nagyobb volt a lelkesed�sem �s ez Jaspert is kir�ngatta a m�lypontr�l!

Most ism�t olyannak l�ttam, mint el�tte volt, im�dtam ezt a Jaspert!

L�tom�saimat k�vetve, sok-sok v�ndorl�s �s kutat�s ut�n ott �lltunk a Cullen h�z el�tt egyszer csak. Ismertem, m�gis idegen volt, m�g. De nem sok�ig lesz az.

Ekkor Carlisle kil�pett az ajt�n, mintegy v�gsz�ra gondolataim utols� szav�n�l.

• Oh, seg�the... - elakadt a szava, hiszen l�tta, hogy mik vagyunk.

Bizonytalan volt �s Edward bizony�ra olvashatott a gondolataiban, mert pillanatok alatt mellette termett.

Ekkor v�gigp�rgettem a l�tom�saim eml�k�t fejemben �s Edward meg�rtette mi�rt vagyunk itt �s hogy nem rossz sz�nd�k hozott benn�nket.

• Isten hozott Titeket n�lunk. - mondta, �s m�r bar�ts�gosabban beljebb invit�lt minket mik�zben Carlislenak pr�b�lta k�rvonalakban v�zolni ittl�t�nk ok�t, �s mindazt, amit a fejemben l�tott.

Innent�l mi mes�lt�k el r�szletesen az eddig t�rt�nteket �s nem volt k�ts�ges a marad�sunk.

Hossz� utunk v�get �rt, megtal�ltuk hely�nket, �s m�r Jasper is sokkal nyugodtabb volt.

Emmett �s Rose nem voltak itt, de nem kellett sok�ig v�rnunk, hogy �ket is megismerhess�k.

Carlisle mindent elint�zett �s az els� pillanatt�l kezdve igazi hely�nk�n voltunk!

Haza�rkezt�nk!

Az otthon boldog �rz�se ott lebegett bennem. Az eml�k v�get �rt. M�g mindig boldog voltam, hogy van csal�dom. Van �letem.

Most be kell l�tnom, hogy Jazznek id�re van sz�ks�ge. Nagyot csal�dott mag�ban, �s id�be telik, mire kiheveri.

Elindultam vissza a h�zhoz. Edward most l�pett be a h�ts� ajt�n. Ut�na siettem. R�gt�n megfogtam Bella kez�t. – Na, gyere! Ker�tek neked valami kev�sb� horrorisztikus ruhadarabot. – mondtam �s elindultunk f�lfel� a l�pcs�n. Esme ruh�i k�zt tal�ltam egy olyan p�l�t, ami majdnem ugyanolyan sz�n� volt, mint az eredeti. Charlie-nak nem fog felt�nni. Sikeresen fel�lt�ztettem Bell�t, �s amikor az ajt� fel� indultam, fojtott hangon ut�nam sz�lt.

- Alice!

- Mi baj? – k�rdeztem �s kicsit f�lrehajtottam a fejem.

- Mennyire v�szes a helyzet? – k�rdezte suttogva. Ahh. H�t erre akart kilyukadni. M�g most is a mi ked�ly�llapotunk �rdekelte nem pedig saj�t gy�gyul�sa. De Edward, vagy Jasper �rdekelte most jobban? Az igazs�ghoz h�ven �s k�t�rtelm�en feleltem.

– M�g nem tudom. – mondtam, de mindkett�j�kre �rtettem. Nem tudtam, hogy Edward, hogy fog reag�lni erre a helyzetre. �s azt sem tudtam Jasper mennyire van maga alatt, �s mikor �p�l fel.

- Hogy van Jasper? – k�rdezte, mire fels�hajtottam.

- Nagyon haragszik mag�ra. Csal�dott mag�ban. Sz�m�ra ez nagy kih�v�s, �s gy�l�li, ha gyeng�nek kell �reznie mag�t.

- Nem � tehet r�la! Ugye megmondod, hogy egy�ltal�n nem haragszom r�?

- H�t persze!

Megindultunk lefel�. H�tulr�l figyeltem r� nehogy leessen vagy valami hasonl�.

• Ne hagyd itt az aj�nd�kokat! – figyelmeztettem. El�hal�sztam a f�nyk�pez�g�p�t a zongora al�l, �s kez�be nyomtam a t�bbi aj�nd�kkal egy�tt. – Majd k�s�bb megk�sz�nheted, amikor m�r kinyitottad! – mondtam.

Esme �s Carlisle j� �jszak�t k�v�ntak. Elhajtottak �s arra lehetett volna sz�m�tani, hogy megk�nnyebb�l mindenki. De senki sem f�jta ki megnyugv�sk�pp a leveg�t. A v�rakoz�s ott lengett a leveg�ben. Mindenkit k�r�l�lelt, mint egy �ri�si leped�. Mindenki fesz�lt volt.

K�v�ncsiak voltak, hogyan tov�bb? De �n nem. A n�i meg�rz�sem riad�szinten �v�lt�tt az agyamban. Mint egy neonrekl�m, Baj lesz! Nagyon nagy baj lesz!

Emmett �s Rosalie elt�ntek, Esme �s Carlisle k�rd� tekintettel n�ztek egym�s szem�be. Jasper m�g az erd�ben em�sztette mag�t.

�n keresg�ltem a j�v�ben. De amit kerestem nem tal�ltam meg. Csak csupa felesleges inform�ci�t. A t�zsde v�ltoz�sait, a k�vetkez� baseball meccs gy�ztese, a heti id�j�r�st. Hogy Rosalie milyen ruh�t vesz fel holnap. Egy farmerszokny�t �s egy f�z�s fels�t. Emmett leg�jabb po�njait. Hogy holnaput�n egy szarvascsorda igen k�zel mer�szkedik hozz�nk.

Minden jelent�ktelen inform�ci�t l�ttam, csak azt, nem ami nekem fontos lett volna, azt nem!