�ress�g 

Az eg�sz napomat a gardr�bban t�lt�ttem. Jasper kicsit agg�dott, de nem tette sz�v�. Engem pedig mardosott az �ress�g. A sz�vem m�r nyolcvan �ve nem dobog, de ez most m�s volt. Mintha nem is lenne sz�vem. Mintha egy er�szakos mozdulattal kit�pt�k volna a mellkasomb�l. A f�jdalom hasogatott. A t�bbieknek az volt a leger�sebb f�jdalom, amikor �tv�ltoztak. �n erre nem eml�kszem, �gy nekem a leger�sebb f�dalmaim most voltak. �getett, l�ktetett. A fejem z�gott, a sz�vem hasogatott. Mintha az ereimbe s�savat �nt�ttek volna, hogy felem�sszen. A lelkem egy r�sze �r�kre Forks-ban ragadt. Nem nyer szabadul�st. Enn�l a pokol se lehet sokkal rosszabb. De engem az sem �rdekelne, ha a pokolban v�gzem.

T�nkretettem egy lelket. Egy ember lelk�t. Miattam roncsol�dott �ssze az �lete. Ha nem ragaszkodok egy partyhoz, ez sem t�rt�nt volna meg. Nem kellett volna annyi krist�lyv�za.

�s �n m�g t�zij�t�kot is akartam. J� hogy nem vittem oda az eg�sz Disney Land-et. Az �n szervez�i v�n�m le�ldozott. Mindennek �n vagyok az oka. Ha nincs buli, nem gy�l�nk �ssze. Ha nem gy�l�nk �ssze, akkor val�sz�n�leg Edward csak a l�nnyal k�z�sen �nnepel, vagy nem is �nnepel. Ha nem �nnepelnek, akkor nincsen aj�nd�k. De ha kettesben vannak, Edward t�rt�ztetni tudja mag�t, nem t�madna a l�nyra. – Egyetlen l�ny van a vil�gon �s az Bella – Ha nincsen aj�nd�k, nincs mivel fels�rtenie az ujj�t. Ha nem s�rti fel az ujj�t, nem sziv�rog a v�re. Ha nem sziv�rog a v�re, nincsen k�s�rt�s. Ha nincsen k�s�rt�s Jasper nem t�mad r�. Ha nem t�mad r�, akkor Edward nem l�ki f�lre a l�nyt bele a krist�lyv�z�kba. Ha nem l�ki bele a krist�lyv�z�kba, nem s�rti fel az eg�sz alkarj�t. Ha nem s�rti fel az eg�sz alkarj�t, nem kell �ssze�lteni. Ha nem kell �ssze�lteni, nem okoz f�jdalmat a l�nynak. Mert csak a s�lyos eseteket kell �ssze�lteni. �s a s�lyos esetek �ltal�ban f�jdalommal j�rnak. Ha nem okoz f�jdalmat, Edward nem gondolkozik el az erd�ben. Ha nem gondolkozik, akkor nem hoz v�gzetes d�nt�st. Ha nem hoz v�gzetes d�nt�st, nem k�lt�z�nk el. Ha nem k�lt�z�nk el, nem okozunk f�jdalmat a l�nynak, �s az eg�sz csal�dnak. Ha nem okozunk f�jdalmat a l�nynak �s az eg�sz csal�dnak, mindenki boldog lenne.

De a m�ltat nem tudom megv�ltoztatni. A j�v�t tudom befoly�solni, de a m�ltat nem.

Rengeteg mindent megb�ntam, de ez nem seg�t senkinek. Mindenkinek probl�m�t, f�jdalmat, szenved�st, k�nt, �ress�get okoztam. �n vagyok a hib�s! Edwardnak nem a l�nyt kellene megb�ntetnie azzal, hogy elhagyja, hanem engem k�ne a f�ldbe d�ng�lnie. Nekem k�ne a legjobban szenvednem! Engem kellene azzal etetnie, hogy nem szeret, �s nem kellek neki t�bb�! M�g ha csak testv�rk�nt tagad is ki! Nekem kellene t�nkremennem bele! �n vagyok a hib�s, minden�rt! Minden az �n hib�m!

A f�jdalom �s az �ress�g mardosott. Ha a s�sav fogyni kezdett megdermedt v�n�imb�l, t�m�ny hyp�t fecskendeztek a hely�re. Azt hittem sikoltok, k�nomban, de nem engem �rt a legnagyobb f�jdalom. Edwardnak m�g az eny�mekn�l is nagyobb f�jdalmai voltak. Ha �n ilyen er�s szenved�sen megyek kereszt�l, pedig �n nem voltam szerelmes, �n nem tal�ltam meg a l�nyban –nem mondom ki t�bb� Bella nev�t – a m�sik felemet. Edwardnak milyen lehet. M�g nem szakadtam el Jaspert�l, �gy nem tudom milyen �rz�s lehet, de biztos nem kellemes.  
 

Egy hetet t�lt�ttem a gardr�bban. Azt�n kikukucsk�ltam, hogy megn�zzem, a csal�dom milyen �llapotban van. Mikor lementem, azt k�v�ntam b�r ne tettem volna. Jasper mikor megl�tott megk�nnyebb�lten f�jta ki a leveg�t, de az �sszk�p ijeszt� volt. Carlisle �s Esme egym�s mellett �ltek a kanap�n, de nem n�ztek egym�sra. Nemcsak egym�sra nem, senkire sem. Mint amikor nekem elk�d�s�l a tekintetem egy v�zi�n�l, olyanok voltak �k is csak m�g rosszabb.

Kifejez�stelen�l meredtek maguk el�, mint az �l�halottak.

Emmett �s Rosalie az eb�dl�asztaln�l  �lt. Emmett egy �rzelemmentes maszk al� rejt�z�tt el.

Rosalien semmi nem volt. Az arca kicsit beesett, �s valami irt�zatos ruhadarabot vett fel. Kant�ros nadr�got, �s hozz� egy f�z�s p�l�t. Neki a f�jdalom a divat�rz�k�re hatott. De � nem ugyanazt a f�jdalmat �rezte, mint mi. Neki nem a l�ny elveszt�se volt f�jdalmas, hanem a csal�d szenved�se. Az, hogy egy ember, ilyen hat�ssal legyen, egy v�mp�rcsal�dra. Egy haland�, hogy tudja elszak�tani egym�st�l a csal�dtagokat. Mert Edwardot hi�ba kerestem nem l�ttam sehol. Ny�lv�n elment. Vagy az�rt, hogy ne l�ssa a csal�d az � megt�rt test�t, vagy az�rt, hogy � ne l�ssa a csal�d megt�rt arckifejez�s�t. �rzelmileg er�sen k�t�d�nk egym�shoz, �s Edwardnak f�jdalmat okozott az elv�l�s, �gy a csal�d t�bbi tagj�nak is.

L�ttam Edwardot egy v�zi�ban, amikor egy elhagyatott erd� k�zep�n �sszeg�rnyed �s �tadja mag�t a f�jdalomnak. Majdnem olyan volt, mint �n a gardr�bban.  

Az id� meg�llt. Megsz�nt l�tezni. Nem tudom meddig voltunk ugyanabban a p�zban, napokig, hetekig, h�napokig?

Azt�n Rosalie fel�llt.

– Elmegy�nk Emmettel Eur�p�ba egy m�sodik n�sz�tra. Majd j�v�nk. Megfogta Emmett kez�t �s elindultak az M3-al. A motor kegyetlen�l felb�g�tt, majd kil�tt. Mag�val rep�tve 2 csal�dtagot, akit kitudja, mikor l�tunk legk�zelebb.

Jasper megfogta a kezemet �s Carlisle el� h�zott.

– Mi is elmegy�nk!

- Nem! Jasper a Cornell-ben fog filoz�fi�t tanulni, �n pedig elmegyek megkeresni a m�ltam. – jelentettem Carlisle-nak. Ezeket egy v�zi�ban l�ttam, Jazz kicsit meg is lep�d�tt a filoz�fia sz� hallat�n. Carlisle b�lintott, de nem �gy t�nt mintha felfogta volna �p �sszel. Elkezdtem h�zni f�lfel� a l�pcs�n, ezt meg kell besz�ln�nk. �n nem fogok menek�lni a f�jdalom el�l!

Mikor be�rt�nk a szob�nkba, becsuktam az ajt�t �s le�ltem az �gyra. Jasper szemben velem az �r�asztalhoz �lt.

- Jazz, ezt meg kell besz�ln�nk! – mondtam.

- Rendben, besz�lj�nk! – felelte szenvtelen�l.

- �n nem fogom itt hagyni Esmet, hogy egy �jjel alatt elszakadjon a f�l csal�dj�t�l. Te sem lehetsz ilyen �rz�ketlen. – �rveltem.

- Aha. Sz�val szerinted az megold�s, hogy itt dagony�zunk m�r h�napok �ta a f�jdalomban, �s nem l�psz tov�bb, ink�bb szenvedsz m�g p�r h�napot, igaz? – szegezte nekem a k�rd�st. �s igaza volt. M�r h�napok �ta nem csin�lunk semmit, de az nem megold�s, hogy elmenek�l�nk.

Az hogy Rosalie gy�va, nem kell, hogy befoly�solja Jaspert!

- Igaz! Akkor az a megold�s, hogy f�led, farkad beh�zod �s vony�tva menek�lsz? Mert Rosalie gy�va, nem jelenti azt, hogy nek�nk is annak kell lenn�nk!

- Rose nem gy�va, csak �sszer�en gondolkozik! Edward azt k�rte Bell�t�l, hogy l�pjen tov�bb, legyen boldog. T�l�nk is ezt v�rn�! De ha l�tod nap, mint nap a szenved�sed sz�nhely�t az nem fog seg�teni. T�bbek k�zt ez�rt k�lt�zt�nk el! Meg az�rt, hogy Bella tov�bb tudjon l�pni. Ha l�tja Edwardot az iskol�ban minden nap, az nem seg�t neki. Rose is tov�bbl�p, �s Emmett is. Nek�nk is ezt k�ne tenn�nk. Tov�bbl�pni, magunk m�g�tt hagyni a m�ltat. �s tudod mi�rt? – nem v�rta meg, hogy feleljek – Az�rt ne r�g�dj a m�lton, hogy lehessen j�v�d. Az �ton se h�traszegett fejjel m�sz el�re. Nem kell a m�lton r�g�dni, mert az �let megy tov�bb. Ez az �let rendje. Vedd �gy, hogy Bella meghalt. – az utols� sz�n�l felszisszentem – Nincs t�bb�. Emeld fel a fejed �s menj tov�bb. �ld az �leted!

- Ok�, �lem az �letem, de nem megyek el! Esme �s Carlisle befogadott minket. Szeretetet kaptunk t�l�k, �s csal�dot. P�r h�nap miatt feladn�d az eddigi �leted? Feladn�d a csal�dot? Feladn�d a szeretetet? Mert �n nem! Abban egyet �rtek, hogy l�pj�nk tov�bb, rendben. De nem egyed�l! Esm�t, �s Carlislet is tov�bbl�ptetj�k! Ezt egy�tt kell �tv�szeln�nk!

- Csod�s! �s mivel �llsz el�j�k? Figyelj Carlisle, hagyd magad m�g�tt a fiad, �s a feles�ged �s �bredj fel. Ez hat�sos lesz! – g�nyol�dott.

- Nem. Nem ezt fogom mondani, de megpr�b�lom, a te �tleted szerint, „tov�bbl�ptetni” �ket. �k a sz�leink. – v�laszoltam.

- Hahh. K�v�ncsi vagyok �n arra. – motyogta.

A mellkasom m�ly�b�l egy halk morg�s t�rt fel. – Mi�rt nem b�zol bennem Jasper? – k�rdeztem mogorv�n.

- Nem az a probl�ma, hogy nem b�zom benned, hanem az, hogy nem tudjuk kezelni ezt a helyzetet. – v�dekezett.

- Igazad van! – elkezdett sz�rni a szemem. N�m�n zokogtam. A gyomrom kavargott �s �ssze-�sszecsom�sodott. – Minden az �n hib�m! Minden!…Nem �rdemlem meg b�rki bizalm�t!..�n tettem t�nkre az eg�sz csal�dot!...Miattam szenved mindenki! – zokogtam. Jasper oda�lt mell�m az �gyra. �tkarolt �s a v�llamat d�rzs�lte.

– Sssss! Senki sem hib�ztat t�ged! – v�gasztalt. De ez nem igaz. Nem igaz, hogy senki sem hib�ztat, egy bizonyos szemsz�gb�l.

Mert �n hib�zatom magam. De egy rejtett szemsz�gb�l m�gis igaz. Mert �n nem vagyok senki. Senki az �gvil�gon. Nincs nevem. �lnevem van. De az nem igazi. Minden v�rosban elt�lt�nk n�gy-�t �vet. Minden v�rosban kiv�ve Forksot. �s bel�l�nk nem marad m�s, csak t�rt�netek. Egy-egy �res h�z. Egy-egy �ln�v. Egy-egy �l�letkor. Az egyetlen kiv�tel Forks.

Az a Washington-i kisv�ros, ahol t�bbet esik az es�, mint az �llam b�rmely r�sz�n. Forksban kevesebbet s�t a nap, mint b�rhol az �llamban. Forksban tudj�k r�lunk az igazs�got egyed�l. La Push indi�njai, �s egy Forksi l�ny. Az indi�nokat k�ti a szerz�d�s, amit Carlisle k�t�tt vel�k m�g az 1900-as �vek elej�n. Nem besz�lhetnek a l�tez�s�nkr�l senkinek. Cser�be mi nem l�pj�k, �t La Push hat�rait. De van egy Forksi l�ny. Egy Phoenixb�l �rkezett l�ny. A halv�ny b�r, sz�v alak� arc�t gesztenyebarna haja keretezi. Pofij�n enyhe p�r j�tszik, csokol�d�barna szemeib�l, k�v�ncsi tekintet �rad. B�josan csetl�-botl�, teste karcs�, �s l�gy. Vonalai finomak. Tiszta jellem�, hat�rozott, becs�letes. Okos, b�tor, kedves �s j�. Ragaszkod� �s soha nem felejt. Ez a l�ny tudja r�lunk az igazs�got. Tudja, hogy lelketlen gyilkosk�nt kezdt�nk, �s �vtizedek alatt korl�toztuk szomjunk az �llatokra. Puszt�tjuk a term�szetet. Hal�losak vagyunk, t�k�letes ragadoz�k. Gyorsak, mint a vill�m. Er�sek, er�sebbek b�rmely m�s �llatfajn�l. K�ls�re hasonl�tunk az emberekre, de a napf�nyben b�r�nk szikr�zik, mintha ezer gy�m�ntb�l lenne kirakva. Test�nk t�k�letes, �s gy�ny�r�, ezzel vonzva a pr�d�t. De gr�nit kem�nys�g� fogsorunk, m�reggel �titatott. Hal�los fegyver, ami az �t�eret t�madja. Ha beker�l a v�r�ramba, megb�n�tja a testet. Ha hagyj�k sz�tterjedni, �talak�tja v�mp�rr�. Az �l�s �szt�n�s. A Cullen csal�d szembesz�llt az �szt�neivel, �s szembesz�llt a vil�g v�mp�r t�rsadalm�val. El�t�lik ez az aranyszem� kl�nt. De a Cullen csal�d kitart d�nt�se mellett. Nem lesz lelketlen gyilkosok gy�jt�je. A Cullen csal�d m�s. �s ezt, ez a tizennyolc �ves fiatal l�ny tudja, �s m�gis hallgat. Elhallgatja az igazs�got. Szembefordult fajt�j�val, azzal, hogy v�mp�rokkal bar�tkozott. De ez most m�r mindegy.

Mind egy, mert nem t�r�nk vissza Forks-ba soha t�bb�. �s az �r�kk� el�g hossz� id�, hogy megb�njuk b�neinket. Azt, hogy el�rultuk a mivoltunkat, egy haland�nak. Egy tin�dzsernek, akinek �rzelemhull�mai vezetik az agy�t. Ha egyszer olyanja van, el�rulja a titkot. Vagy nem. Ki tudja?... De nem! � nem ilyen. Sokkal becs�letesebb, �s meg�g�rte nek�nk, hogy nem �rul el soha senkinek. Rem�lem, tartja a sz�j�t, mert ha nem akkor nem kis botr�ny lesz Forksban.

Jasper egy nyugalomhull�mot k�ld�tt fel�m. – K�sz�n�m – suttogtam.

– Bocs�ss meg nem �gy �rtettem. Nincsen semmi a vil�gon, ami�rt elhagyn�lak t�ged! �s nem is lesz soha semmi sem. – mondta.

- Sajn�lom Jasper, nem kellett volna �gy neked t�madnom. Sajn�lom. – motyogtam.

- Semmi baj szerelmem. Nincs semmi, amivel el�ld�zhetn�l magad mell�l. Ha akarod, ha nem �n itt fogok l�gni a nyakadon �r�kk�n �r�kk�. – �g�rte.

- K�sz�n�m. – Gyeng�den a mell�re vont, k�t kez�t a j�romcsontom al� cs�sztatta. Az arcomat cs�kolgatta, �s k�t cs�k k�z�tt ezt ism�telte „Szeretlek!”. �n a nyaka k�r� fontam a karjaim, �s hevesen cs�koltam. Olyan r�g�ta nem cs�kol�ztunk, hi�nyzott nekem Jasper k�zels�ge. �n szorosan hozz�tapadtam, m�rv�ny alakja nem tudott el�g k�zel lenni hozz�m. Jasper kem�ny, izmos fels�test�n j�tszottam ujjaimmal. Felfedeztem t�k�letes test�nek minden n�gyzetcentim�ter�t. B�za sz�ke haj�ba belet�rtam, m�g � az �n fekete hajamba kotort. Minden eddig felgy�lemlett v�gyam egybeolvadt �s ki akartam ereszteni. M�g vadabbul, cs�koltam �s � v�laszolt az intenzit�somra. Led�lt�nk az �gyra.

– Megvagy! – suttogta mikor letepert. �n csak ravaszul vigyorogtam, �s m�g hevesebben tapasztottam ajk�ra az eny�met. Mikor nagyon bel�m mer�lt, egy gyors mozdulattal megford�tottam, �gy �n ker�ltem f�l�.

– Na, ki van meg? – k�rdeztem �nel�g�lten �s kih�v�n.

– Azt, majd megl�tjuk! – v�laszolta �s m�r gurultunk is. Direkt besz�m�totta, �s �gy � huppant a padl�n az �n s�lyommal egy�tt. Hi�ba egy �riember. Majd �jb�l ford�tott egyet, mire �n ker�ltem ki vesztesnek. De nem �reztem magam annak. Nem vesz�thettem, am�g Jasper velem van. Semmit az �gvil�gon. A szerelem �tj�rta minden porcik�mat. Eg�sz l�nyemmel szerettem Jaspert. Nem eresztettem el, senki sem vehette el t�lem. T�l er�s voltam, hogy elszak�ts�k mell�lem. M�g k�zelebb h�ztam magamhoz �s nem engedtem el eg�sz �jszaka.