(Bella szemszöge)
Kimondottan jól nézek ki ebben a valamiben...de mért csinálja ezt Alice?Mi a terve ezzel a "ruha akcióval"?Hiszen...ááá ez is csak az õ mûve lehet
Nem tudom mié:itt sétálok,szintén tûsarkúban,s az elõbb említett ruhadarabokban,a legjobb barátom,már-már a bátyám derekát ölelem.Ami a legborzasztóbb,meg is kell majd csókolnom,de ezt én várom.De miért,vagy hogy hogyan,de kezdek nagyon berágni Alice-re.Nagyon-nagyon elveti a súlykot.És mégis hova tette a jól bevált Bellás cuccaimat?Ha valami bajuk lesz,esküszöm hogy nem állok jót magamért...vagyis,nem sok mindent tudnék tenni vele,de...lenne más mód hogy fegyvertelenné tegyem.Nem is rossz egy ötlet!Pedig én találtam ki!
Hihetetlen!Ha valaki egy héttel ezelõtt megmondja,hogy ez lesz,kiröhögtem volna.Hisz ki hitte volna?Én,a kétballkezes,ostoba emberlány tûsarkúban,és mûbõr,feszülõs ruhadarabokban?Ez nem én vagyok.Nagyon nem.Ilyen soha nem leszek.
És a másik dolog,ami hihetetlenrt?Úgy érzem,mintha az érzelmeim háborúkat vívnának odabent,ami nekem már fizikálisan fájdalmat okoz.
Miután kisegített egyetlen...bátyám,és...állszerelmem csúcstechnikás sportautójából,jobb karjával,féloldalasan megölelt,és egy gyengéd csókot nyomott az ajkaimra,majd megnyomta a kis gombot a kucsikulcs tetején,mire az villogva vált lopásgátoltá.
Mikor a menetirány felé néztem,megláttam a többieket:Emmett és Rosalie egymás kezét fogták,és az autó oldalának dõlve vigyorogtak,az elõtte álló Edwardra,aki rajtam legeltette a szemét.
Sziasztok-köszöntem jókedvvel mikor odaértünk hozzájuk,de ez nem jött szívbõl...vagyis valamilyen szinten igen,de ez kevés volt
Srácok-vigyorgott mellettem Jasper-ismeritek Bellát-mutatott végig kicsit kihívó ruháimon
Ez...ejjha Bella-füttyentett Emmett,vigyorogva,miután végigmért,látványosan...
Mi ez az új stílus?MIK EZEK A RUHÁK?-sziszegte dühösen a szöke szépség,miközben undorodva végigmért.Pontosan olyan hangon szólított meg,mintha az anyám lenne!Mintha bármilyen joga lenne számonkérni...
Felvettem a kicsitsem megszokott,vidám,pezsgõ arcomat,és higgadtan közelebbléptem,majd kacsintottam egyet Emmett felé.Kis idõ múlva,lassan,ámde biztosan visszafordítottam a fejem Rosalie felé
Talán gond?Én nem változhatok?-szegtem fel az állam
Chh-bökött undorodva felém,majd pár perc elteltével,emberi tempóban elsietett
Valami rosszat mondtam?-kérdeztem,miközben kivillantottam a fogaimat,s lassan,komótosan végigjártattam tekintetem mindenkin.
Ne is törõdj vele-puszilta meg halántékom Jasper,aki idõközben mellém lépett-Nem bírja,ha valaki tökéletesebb nála
Ne túlozz-nevettem,mire hátrébb lépett,és hátulróm ölelte át a derekamat
Nem...túloz-dadogta megsemmisülten Emmett
Nem vígasztalod meg Rosalie-t?-dörrent rá idegesen,és hangosan Edward.
Most tûnt csak fel,hogy idõközben meg sem szólalt
Nem-vigyorgott erõteljesen-Van jobb dolgom is
Mikor ezt kimondta,elõrrelépett,és megált velem szemben,majd a fülemhez hajolt,és suttogni kezdett
Mesésen nézel ki-ölelt volna át,mire Edward ragadta meg hátulról,és a kocsinak nyomta teljes erejébõl.A parkoló egy része õket,illetve minket nézett
Mit...mondtál?-fröcskölte dühösen
Héé,neked meg mi a bajod?-tolta el,és szedte le magáról semmiszerrel az erölködõ fiút-Tudtommal szakítottatok!-állapodott meg szeme rajtam,miközben mosolygott
Én pedig ledöbbentem...most már...Emmett is?!Vagy most...és én most Rosalie-val összevesztem?Vagy...oké,cikáznak a gondolataim:
Edward...Emmett...Jasper...Edward,Jasper...Emmett?!Edward,Jasper,Emmet...Edward,Jasper,Emmet...Edward,Jasper,Emmet...Edward,Jasper,Emmet...Edward,Jasper,Emmett
Khömkhöm!Ha esetleg...nem szûrnétek le,akkor elmondom,hogy neked ott van Rose-mutatott Emmettre-neked meg Melanie-majd Edwardra-És tiszta szerencse,hogy nekem meg Bella-karolt át félkézzel,és nyomott csókot ajkaimra,amit én viszonoztam
A két fiú szemlesütve álldogállt,majd kibújtam Jasper karjai közül,és észnélkül elõttük termettem,s nyomtam egy-egy baráti puszit az arcukra
Hé fiúk!Miattam ne veszekedjetek!-nevettem fel fanyarul-Nem érek én annyit!
Dehogyisnem!-zárt bordaropogtató ölelésbe Emmett,mire Jazz hallhatóan felmorgott
Ugyan-mosolyogtam-Sokkal csábítóbbak vagytok,ha mosolyogtok-kacsintottam huncutul.
csak azért tettem,hogy végre mosolyogjanak.Utáltam már most magam.Eddig csak Alice és jómagam alatt vágtam a fát,és most még Rosalie Is...
Kis idõ múlva már mindenki mosolygott,kivéve Edwardot,aki fájdalmas szemekkel szuggerált.
A nap további része eseménytelenül telt el,ám a menzára csakúgy mint az elmúlt két napban,most is,kézenfogva léptünk be.Jessica állt elõttünk
Bella,beszélhetnénk?-kérdezte bizonytalanul,mire én rámosolyogtam Jasperre
Ne már!-tetette magas hangon a nyafogást az említett
Hangosan felkacagtam,majd felpattantam,s egy puszit nyomtam az arcára,mire szomorúan elengedett
Gyerünk-ugrottam mellé
Elértük az ebédlõ végét,amikor végülis beszélni kezdett
Bella...most te Jasperrel vagy Edwarddal vagy eggyütt?-húzta fel kérdõn a szemöldökét
Jasperrel-válaszoltam tömören,jelezve,hogy a társalgást befejeztem
Oké,tudod...ara gondoltam,hogy bemhetnénk Port Angelesibe vásárolni,és ... -elmesélte a történetét,körülbelül 15percen keresztül,mikor úgy éreztem,ki kell mennem a mosdóba
Jess!Ugye nem baj,ha kimegyek a mosdóba?-fordultam magabiztosan felé
Dehogy!Én meg veszek inni az automatából-felelte
Bementem a mosdóba,és elvégeztem a dolgom.Úgy gondoltam,ha már ilyen trendi ruháim vannak,megigazítom a sminkem.Belenéztem a tükörbe,de nem a saját arcommal voltam elfoglalva,hanem amit,vagy inkább akit magam mögött láttam,az megrémített
Szia Bella-mondta kedves hangon a vörös loboncú nõ
Victoria-fordultam felé
Jól áll neked ez a stílus-mosolygott
Mit keresel itt?-kérdeztem remegõ hangon
Ne félj,most még!-közelebb jött,és vállon veregetett,majd elkomolyodott-Emlékszel a múltkori beszélgetésünkre?
Erõtlenül bólintottam
Emiatt jöttem.Biztos észrevetted hogy Charlie visszakerült,és nem esett baja!Sõt..még arra sem emlékszik,hogy tulajdonképpen mi is történt...-magyarázta-szóval úgy gondoltam,hogy ideje fizetned!-nevetett gonoszul
Megfagytam,mert eddig nem is gondoltam Charliera,de viszont a múltkori beszélgetésünk élénken élt bennem...mikor aztmondta hogy meg fog kínozni...mikor azt mondta hogy a következõ csapása hatalmas fájdalmat fog okozni...
Nem volt idõm tovább gondolkozni,mert egy hatalmas pofonnal a padlón termettem,majd éreztem,ahogy egy éles penge a combartériámat átszakítja.Megéreztem a vér szagát,és elkáábultam...
******
(Jasper szemszöge)
Nem volt ínyemre ennyire félteni Bellát...na jó,amúgy is félteném,de ez a színjáték,ez a része nem éppen jön be...vagyis...van olyan része,ami bejön???MI?!...Nem,nem és nem!Felejtsd el!
Edward,hol van Rosalie?-kérdeztem testvéremet,figyelemelterelésként
Nem tudom-mondta,és Emmettre nézett szúrósan-De ma sokat kell tenned,hogy kiengesztelt-mosolyodott el
Meg lesz-röhögött Emmett is.
Sokáltam Bellát...már legalább egy fél órája kiment innen...de ha még itt lennoe,akkr legalbb szemmel tudánám tartani...de így?
a következõ pillanatban Edward szerelemre lobbant
Edward?!-szóltam rá,és rámemelte a tekintetét
A szeme tele volt vívódással.Bizonyosan Melanie hatása alatt volt,mert éreztem hogy érzelmei harcolnak.Egyszercsak felpattant,és 10másodperccel azután,hogy kilépett,az ezüst Volvoja csikorogva száguldott el a parkolóból
Még pár percig gondolkodtam,vagyis elmélkedtem ezen,mikor megéreztem az eddigi legnagyobb kétségbeesést,amit valaha átéltem.Hirtelen eluralkodott rajtam is a pánik.Már épp indultam volna mikor egy sikolyt véltem felfedezni
Emmettel egyszerre néztünk egymásra,és én nyitottam elõször szólásra a szám:
Maradj!Majd én!Ne legyünk feltûnõek!-és azzal feláltam,s az ajtó felé vettem az irányt...
Amint kiléptem a folyosóra,illetve amint becsukódott mögöttem az ajtó megéreztem egy nagyon különleges illatot...
Megmerevedve álltam körülbelül másfél,vagy két percen át,mikor feleszméltem,hogy ez Bella...vére...
Újabb sikítás,és egy segélykérés,én immár a hang gazdáját is felismerni véltem:Jessica
Pár másodperc után lelassítottam,mintha emberi tempóban közlekednék,mikor Jessica remegve ütközött a mellkasomnak
Jasper!-szólt remegõ hangon-De jó hogy jössz!Bella...-dadogta még mindig remegve
Bella?Mi van Bellával?-emeltem fel a hangom
A mosdóban...és...valaki leszúrta..vagyis a combja...-folytak ki a könnyei,mire én elindultam a mosdó felé,ám amint megcsapott az illata,megtorpantam,és erõsen koncentráltam,de éreztem hogy a vörös köd ellepi az elmémet,és gyilkolásra bíztat.
Jasper!-jött Jessica sürgetõ hangja
Nem értettem magam.Az egyik pillanatban meg akartam ölni,a másikban pedig ellágyultam,és szinte semmit sem éreztem...
Mikor már vagy tíz teljes perce vacilláltam,végre megragadtam a kilincset,mit sem törõdve Jessica tajtékzásával.
Benyitottam...