(Jasper szemsz�ge) 

Boldogan figyeltem, ahogy kedvesem vad�szik. Egy pillanatra elj�tszottam a gondolattal, hogy �n is fogok egy szarvast, de tudtam, hogy nem szabad. Nem hagyhatom, hogy kifogjon rajtam a szomjam. M�r annyira j�l haladok, hogy nem fogja elrontani ezt a fejl�d�st, egy cs�b�t� illat. Meglep�en k�nny� volt az ellen�ll�s. Val�sz�n�leg ezt annak lehetett betudni, hogy szerelmemre koncentr�ltam. � mindenn�l sokkal �rdekesebb volt. M�r alig v�rtam, hogy �jra magamhoz szor�thassam. R�gen �reztem magam ennyire felszabadultnak. Nem az �j csal�dunk tehetett r�la, de az�rt neh�z volt folyamatosan h�t v�mp�r �rz�seit �rezni. Mert term�szetesen nekem is voltak k�l�n �rzelmeim, amit eleinte nagyon neh�z volt elk�l�n�teni a t�bbiek�t�l. Csak olyankor neh�z a k�pess�gemmel b�nni, amikor �j k�zegbe ker�l�k. El�bb ki kell ismernem a k�r�l�ttem �l�ket, �s ut�na m�r minden k�nnyebben megy. B�r Emmett �s Rosalie el�g csapong� fajta. Esme viszont t�k�letesen nyugodt term�szet, �s Carlisle is, ami nagyban megk�nny�ti a dolgomat. Edward pedig el�g �sszetett szem�lyis�g. Mindegyik�k k�l�nleges valamilyen tulajdons�g�t�l, ahogy az �n gy�ny�r� szerelmem is. Miut�n k�t szarvast is levad�szott fel�m fordult, �s r�m mosolygott. V�gre megint aranysz�n�ek voltak a szemei, �s �reztem, hogy a szomja is teljesen elm�lt. Boldogan visszamosolyogtam r�. Odaj�tt hozz�m, de valami�rt egy pillanatra elszomorodott.

• Mi a baj? – k�rdeztem meglepetten, hiszen eddig minden rendben volt.
• K�rdeznem kell valamit – motyogta halkan.
• Akkor k�rdezz – b�tor�tottam.
• Te csak miattam vagy a Cullenekkel, vagy �gy neked is j�? – k�rdezte halkan. Meglepett ez a k�rd�s, hiszen mindig is b�zott a l�tom�saiban, most pedig megk�rd�jelezi a j�v�nket. T�ny, hogy m�g nem engedtem teljesen fel az �j csal�dunkban, de nagyon is kedvelem �ket.
• H�t persze, hogy nekem is j� ott. Nagyon kedvesek – mondtam hat�rozottan.
• Nekem a nagyon kedvesek, m�g kev�s. Azt akarom, hogy boldog legy�l te is. Arra gondoltam, hogyha te Charlotte-val �s Peterrel boldogabb lenn�l, akkor ott is maradhatunk – aj�nlotta fel szerelmem.
• Nem – v�gtam r� azonnal, mire d�bbenten feln�zett r�m. – Tudod, nagyon szeretem �ket, de f�lek, hogyha �r�kre vel�k maradunk, akkor van r� es�ly, hogy visszaszokom az emberekre, �s azt nem szeretn�m. �gy sosem lehetn�l boldog velem. Mi m�r Cullenek vagyunk – mondtam teljes meggy�z�d�ssel, mire kedvesem v�gre elmosolyodott.
• De biztos vagy benne, hogy ezt akarod? – k�rdezte kicsit f�lve.
• Teljesen biztos. A Cullen h�zban vagyunk otthon, b�rhol is legyen az. Csak nekem t�bb id� kell a beilleszked�shez, mint neked, de szerintem ez �rthet�. Ett�l f�ggetlen�l viszont nagyon szeretn�m m�r l�tni a bar�tainkat – mondtam mosolyogva, �s k�ldtem egy kis nyugalmat szerelmem fel�. Tudtam, hogy csak nekem akar j�t, de n�ha t�l sokat aggodalmaskodik a vid�m term�szete ellen�re.
• Rendben, induljunk – mondta imm�r boldogan, de m�g nem volt teljesen meggy�zve. Megfogta a kezemet, �s h�zni kezdett a tiszt�s fel�, ahol a h�zuk �ll.

Gyorsan futottunk. Hagytuk a l�bainknak, hogy olyan temp�t dikt�ljanak, amilyet csak tudnak. N�h�ny perccel k�s�bb pedig m�r ott is voltunk. Peter �s Charlotte m�r a h�z el�tt �lltak, amikor oda�rt�nk. Biztosan meg�rezt�k az illatunkat. Mosolyogva fogadtak, �s �reztem, hogy nagyon �r�lnek, hogy l�thatnak benn�nket. M�r nekem is nagyon hi�nyoztak. S�r�bben k�ne elj�nn�nk l�togat�ba.

• Sziasztok – �lelt meg minket Charlotte.
• Sziasztok – v�laszoltuk Alice, majd Peter meg�lelgette szerelmemet, nekem pedig kezet ny�jtott.
• Hi�nyoztatok. Mes�ljetek, milyen az �j �letetek? Jasper, a szemed, ez fantasztikus – lelkesedett Charlotte, Peter pedig csak b�lintott.
• Gyertek be, m�r el�k�sz�tett�k a szob�tokat. Ugyanazt, amiben r�gen is laktatok – mondta Peter, majd betess�kelt benn�nket a h�zba.

Ahogy �tl�pt�k a k�sz�b�t, csak �multunk. A b�torok le lettek cser�lve, a falak pedig �tfestve. Tov�bbra is kellemes, vil�gos sz�n� �rnyalatok voltak mindenfel�, de egy kicsit modernebb volt, mint r�gen. K�v�ncsian ment�nk fel a szob�nkba, ami most halv�nys�rga �rnyalatban pomp�zott. Kipakoltuk a ruh�kat a szekr�nybe, majd visszament�nk a nappaliba.

• Na, hogy tetszik a szob�tok? – k�rdezte Charlotte izgatottan.
• Nagyon sz�p lett. Igaz�n sz�p b�torok �s �rnyalatok – mosolygott r� Alice.
• Milyenek a Cullenek? – k�rdezte t�lem Peter, amikor a l�nyok m�r nagyon belemer�ltek a besz�lget�sbe.
• Nagyon kedvesek, �s igazi csal�dot alkotnak. Az �rz�seik �szint�k, �s boldogan maguk k�z� fogadtak minket – kezdtem bele.
• Ez volt a hivatalos verzi�, Alice kedv��rt. Te mit �rzel? – k�rdezte �jra. El�g j�l ismert.
• Nem tudom m�g. M�rmint egy �ve �lek vel�k, �s �szint�n szeretnek minket, de tudod, hogy nehezen b�zom meg m�sokban. Eddig �ltal�ban csal�d�s lett a v�ge. Tisztelet a kiv�telnek. Esme, �s Carlisle a gyermekeinek tekint minket is ugyan�gy. Edward pedig t�nyleg �gy �rzi, hogy a testv�r�nk. Emmett igaz�b�l az eg�sz vil�got is k�pes lenne kedvelni. Rosalie el�g neh�z eset. Nem b�zik benn�nk, de igyekszik a csal�dtagjainak tekinteni a t�bbiek miatt – v�laszoltam �szint�n.
• Akkor ez a Rose hasonl�t r�d. M�rmint term�szetileg – �llap�totta meg Peter.
• H�t ezt az�rt nem mondan�m – kuncogtam fel. – �n nem csapom ki szinte minden�rt a balh�t, de a bizalmatlans�ga val�ban hasonl�, mint az eny�m.
• J�l �rzed ott magad? Csak mert, hogyha gondolj�tok, akkor itt is mindig van hely sz�motokra – aj�nlotta bar�tom.
• K�sz�nj�k, ez�rt nagyon h�l�sak is vagyunk. Igaz�b�l m�r k�t�d�m hozz�juk, csak m�g egy kicsit neh�z �j k�zegben lenni. Nem vagyok hozz�szokva, hogy ennyire t�r�djenek velem. Nagyon kedvesen viselkednek vel�nk. Rajtatok k�v�l m�g soha nem tal�lkoztam ilyen �rzelmes v�mp�rokkal. Hogyha hib�zok, akkor sokkal ink�bb meg�rt�ek, mint szemreh�ny�ak. M�r hozz�szoktam, hogy mi t�rt�nik, hogyha valamit elsz�rok, �s nekem nagyon �j m�g ez a fajta l�gy, �s kedves viszonyul�s. Ink�bb vigasztalnak �s b�ztatnak, �s soha nem b�ntettek, akkor sem, amikor majdnem hib�ztam. S�t. Szokatlan olyan csal�dhoz tartozni, ahol mindenki t�r�dik a m�sikkal. Nekem mindig is csak ti ketten voltatok, de most hirtelen nagy csal�dom lett, ami nem h�tk�znapi – magyar�zkodtam. Nem tudtam, hogy �rti-e a l�nyeget. Nem az a baj, hogy van csal�dunk, �s, hogy ennyire kedvesek, hanem az, hogy nehezen hiszem el, hogy ilyen is lehet egy v�mp�rcsal�d.
• Ez j� dolog, Jasper. �n �gy gondolom, hogyha ilyen j� nektek ott, akkor legyetek boldogok – mondta bar�tom t�m�ren, �s megveregette a v�llam.
• Igen, ezen vagyunk. �n is �r�l�k, hogy a Cullen csal�d tagja lehetek. Alice, pedig szinte egyfolyt�ban ugr�l a boldogs�gt�l. Ez m�r �nmag�ban meg�rn�, hogy vel�k legy�nk, de az az igazs�g, hogy nekem sem volt m�g ilyen j� sehol m�shol. Mintha a norm�lis �let egy r�sz�t visszakaptam volna.
• Engem nem kell meggy�zn�d – v�gott k�zbe Peter. – L�tom rajtad, hogy sokat v�ltozt�l. Sokkal jobban n�zel ki, mint egy �vvel ezel�tt. R�ad�sul nem harc�szati szempontb�l elemezted ki a h�z �talak�t�sait. Nekem m�r ez is el�g – nevetett fel bar�tom, �n pedig megcs�v�ltam a fejem. Ok�, neh�z eset vagyok, de az�rt ennyire nem vagyok m�ni�kus. Tal�n csak egy kicsit.
• Na, mit csin�lunk ma? – fordultak fel�nk a l�nyok.
• Nem tudom – v�laszoltam mosolyogva. – Szerintem ti tudj�tok.
• Menj�nk fel a hegyekbe. Peterrel �p�tett�nk ott egy kellemes fah�zat. Ott t�lthetn�nk a h�tv�g�t – aj�nlotta Charlotte.
• Szerintem ez remek �tlet – mosolygott r�m Alice v�gyakozva. – Im�dom a hegyeket.
• T�lem mehet�nk – v�laszoltam azonnal.
• Akkor indul�s – pattant fel Peter mell�lem, hogy �sszepakoljanak p�r ruh�t. Alice, �s �n is felment�nk a szob�nkba. Ahogy oda�rt�nk azonnal hozz�m b�jt.
• �r�l�k, hogy �gy �rzel – mondta vid�man.
• Mire gondolsz? – k�rdeztem d�bbenten.
• Arra, hogy t�nyleg j�l �rzed magad az �j csal�dunkkal, �s velem – mondta Alice meghatottan.
• Kicsim, de hisz mondtam m�r – simogattam meg a h�t�t.
• Tudom, de az erd�ben m�g nem mondtad ilyen meggy�z�d�ssel. Viszont most teljesen meggy�zt�l engem is, ahogy Petert.
• Ennek �r�l�k – v�laszoltam egyszer�en, majd megcs�koltam szerelmemet.
• H�, gerl�k, indul�s – mondta Peter, majd �gnek emelte a szem�t. – M�g a v�g�n t�lf�t�d a h�zat Jasper, �s nem jutunk sehov�. B�rd ki a hegyekig – mondta majd elt�nt.
• Ismeri Emmettet? – fintorgott szerelmem.
• Nem hiszen. Csak hasonl�t a st�lusa – nevettem fel. Szerintem is j�l kij�nne Peter �s Emmett. – Majd bemutatjuk �ket egym�snak – aj�nlottam, mire Alice hevesen b�logatni kezdett.

N�h�ny perccel k�s�bb m�r a hegyek fel� rohantunk. Alig v�rtam, hogy megl�thassam a fah�zat, amit a bar�taink �p�tettek egyes-egyed�l. �reztem, hogy szerelmem is nagyon izgatott. Nem telt bele egy f�l �r�ba, �s m�r meg is l�ttuk. Gy�ny�r� �p�let volt. Lehet, hogy egyszer� fah�znak indult, de az�rt ez is k�temeletes lett, �s mindenhol ablakok szeg�lyezt�k. Fantasztikus volt. Bement�nk, �s azonnal k�rben�zt�nk. Mindenhol hasonl� volt a berendez�s, mint Peter �s Charlotte erdei h�z�n�l. A szob�nk szinte pontos m�sa volt a m�siknak, csak annyi volt a k�l�nbs�g, hogy a szob�t meghagyt�k a term�szetes fa sz�n�rnyalat�ban, �s ez�rt a b�torok is halv�ny barn�k voltak.

• Ez csod�latos – lelkendezett Alice, �s m�r ki is pakolta a holmij�t. – Menj�nk el s�t�lni. K�rlek – sz�kd�cselt hozz�m. – S�tni fog a nap. Kereshetn�nk egy tiszt�st, �s s�tk�rezhetn�nk a napon.
• J�l hangzik – mosolyogtam szerelmemre, majd el�vettem egy pl�det a szekr�nyb�l, hogy legyen majd mire leheveredn�nk.

Megk�rdezt�k m�g Petert �s Charlotte-t is, hogy vel�nk tartanak-e, �s boldogan igent mondtak, �gyhogy n�gyesben v�gtunk neki a hegyeknek, �s az erd�nek. Hihetetlen�l sz�p volt az eg�sz k�rny�k. Nem tellett sok id�be, �s meg is tal�ltuk, amit kerest�nk. Egy kellemes tiszt�st, ami tele volt sz�nes vir�gokkal. Leter�tett�k a pl�djeinket, �s k�nyelmesen elhelyezkedt�nk, ki-ki a p�rj�val.

• 3… 2… 1 – sz�molt vissza szerelmem, �s a nap hirtelen kis�t�tt, mire mindannyian felnevett�nk.

Nem azon, hogy v�gre �rezhett�k a meleg sugarakat. Sokkal ink�bb Alice v�gtelen lelkesed�s�n. Kedvesem egyfolyt�ban csak arr�l csacsogott, hogy mi mindent szeretne csin�lni a h�tv�g�n itt a hegyekben. Elmes�lte, hogy l�tta, hogy egy hegyi patakban f�rd�nk, aminek m�g v�zes�se is van. R�ad�sul m�g a szikl�kr�l is tudunk majd ugr�lni, �s versenyezni, hogy ki tud szem kombin�ci�kat ugrani. Mikor �jra beborult az �g felkelt�nk, �s visszament�nk a h�zba. Sok�ig besz�lgett�nk, majd felment�nk a szob�inkba, �s megbesz�lt�k, hogy m�snap kor�n reggel indulunk is, �s megkeress�k azt a helyet, ahol Alice l�tott benn�nket.

• Csod�s nap volt – mosolygott r�m szerelmem. – Te is j�l �rezted magad? – k�rdezte izgatottan.
• Igen, nagyon is. K�sz�n�m ezt a kiruccan�st. Szeretek otthon lenni, de j� itt lenni egy kicsit – mondtam m�lyen a szem�be n�zve.
• Most mondtad ki el�sz�r ilyen ny�ltan, hogy „otthon” – n�zett r�m Alice meghatottan.

Szerettem volna m�g besz�lgetni, de ez nem volt olyan egyszer�, amikor, ahogy Peter fogalmazott a szomsz�d szob�ban, �ppen t�lf�t�tt�k a h�zat. �gyhogy hevesen megcs�koltam szerelmemet, aki legnagyobb �r�m�mre egy�ltal�n nem ellenkezett, hanem ink�bb belecsimpaszkodott az ingembe, �s az �gy fel� kezdett h�zni.

• Ezt az �gyat m�g nem avattuk fel – b�gta a f�lembe.

Azonnal felkaptam, �s gyeng�den az �gyra fektettem, majd mell� d�ltem �n is, �s tov�bb cs�koltam. Lassan simogattam le kedvesemr�l a ruh�kat, �s b�r�nek minden egyes t�k�letes n�gyzetcentim�ter�t felt�rk�peztem. Annyira gy�ny�r� volt. Soha nem l�ttam m�g hozz� foghat� sz�ps�get ezel�tt.

• Szeretlek – h�zott vissza mag�hoz, majd cs�kra k�n�lta ajkait.

Azonnal k�szs�gesen teljes�tettem a k�r�s�t. M�r alig b�rtam uralkodni magamon, de szerettem volna kedvesem hat�rait is a v�gs�kig fesz�teni. M�g sohasem pr�b�lkoztam ilyesmivel azel�tt, de nagyon tetszett, amit l�ttam. Szerelmem teljesen felhev�lve, leveg��rt kapkodva fek�dt mellettem, mik�zben �s minden porcik�j�t simogattam, �s apr� cs�kokkal hintettem be.

• Jasper – ny�gte elf�l� hangon, majd megragadott, �s mag�ra h�zott.

Ahogy eggy�  v�ltunk k�jesen felsikoltott, �s a l�baival mag�hoz szor�tott. Azonnal az ajkaira tapadtam, �s egy szenved�lyes cs�k ut�n t�relmesen megv�rtam, am�g �jra visszat�r a val�s�gba. K�zben csak n�ztem a kisimult, teljesen felszabadult arc�t. Olyan nyugodt volt, �s b�k�s. �r�kk� el tudtam volna mer�lni a l�tv�nyban. N�h�ny perc m�lva lassan kinyitotta a szem�t, �s r�m mosolygott.

• Ez hihetetlen volt – suttogta halkan, majd finoman megmozd�totta a cs�p�j�t, engem is mozg�sra �szt�n�zve ezzel.

Alice hirtelen f�l�m g�rd�lt, �s �tvette az ir�ny�t�st. M�g soha nem volt r�szem olyan �lm�nyben, mint most. Egyszer�en le�rhatatlan volt az eg�sz. Kedvesem lassan, �s gyeng�den mozgott, mik�zben �n minden egyes mozdulat�t k�vettem, �s simogattam ahol csak �rtem. Hossz� percek m�lt�n pihegve omolt a mellkasomra, az �n torkomat pedig elhagyta egy m�lyr�l j�v� morg�s, amivel megpr�b�ltam elfojtani az el�gedett ki�lt�somat. Egy hat�rozott mozdulattal magunkra r�ntottam a takar�t, �s eg�sz �jszaka �gy fek�dtem szerelmemet �lelve. Tudva, hogy m�snap is egy boldog nap v�r r�nk.