(Bella szemszöge)
A Pringston 33. elõtt álltam,mikor megpillantottam az utca végében egy közeledõ fehér Opelt,minek a rendszáma GRM-473 volt. Jellegzetesség ugyan nem voltbenne,inkább egyszerûségérõl hivalkodott.Kicsivel mellettem megállt,és lefékezett.
Egy hatvanas körüli nõ szállt ki,fehér,térdig érõ szoknyát,kék blúzt viselt,fekete tûsarkú körömcipõvel.Haját egy szépen fonott kontyba kötötte fel.Arca fehér volt,alapozót biztosan nem használt még.Szeme alatt mély ráncok húzódtak végig,míg orcája kezdte felvenni a fonnyadt stílust.
Ha csak arra gondoltam,hogy mindig is az volt a bajom,hogy egyszer én is ilyen stílusú öregnéni leszek,és egy örökké gyönyörû vámpírral fogok együttélni,könnyeim eleredtek,ám olyan gyorsan töröltem õket le,hogy észre se lehetett venni.
- Jónapot!-tipegett hozzám a nõ-Miss Kartley vagyok.De szólíts csak Tessnek.
- Üdvözletem.Köszönöm,Tess-mosolyogtam barátságosan,ám ez ezúttal nehezebben ment,mint valaha-Bella Swan vagyok.
zia Bella-mosolygott erõtlenül,és õszíntén-Nos,ugye te szeretnéd kivenni a házat?-bökött az egyszintes ház felé,mire én aprót bólintottam-Rendben!Akkor gyere!
Bevezetett az egyszintes,citromsárga színû házba.Amint beléptünk a kapun,és a bejárati ajtón,egy kisebb fajta szobácskába tértünk be:három falfelülete kékre volt festve,negyediken egy fából készült,lambériás elõszoba fal díszelgett fogasokkal,és néhány képpel.Jobboldalt,az ajtó mellett röktön megtaláltam a kulcstartókat.Nyílt egy ajtó,ami mögött egy hatalmas,szoba terült el,pirosas falakkal.Feltételezem,hogy ez itt a nappali.Hatalmas volt,és keleti részén egy hatalmas kivágás volt,ami mögött szintén egy kisebb fajta szoba,metlakival,és egy asztallal,amihez természetesen székek is csatlakoztak.Közelebb mentem,és döbbenten tapasztaltam,hogy az étkezõbõl nyílt még egy ajtóval a konyha.be volt bútorozva majdnem minden,kivéve a mappalit,ahol csak egy szekrénysor található.Visszamentem a nõ mellé,aki meredten,és mosolyogva szemlélte reakciómat.
- Bella,na tetszik?-kíváncsiskodott
- Igen-vágtam hozzá,ám valami nem hagyott nyugodni:
- Elnézést,de a hálószobámat hol találom?
- Erre!-indult el,és én követtem.
A nappaliból nyílt egy falszínû ajtó,amit észre se vettem:ott volt a szoba.Babarózsaszín volt,és egy franciaágy díszelgett a közepén,két hozzáillõ éjjeliszekrényen,amin szintén lámpák sorakoztak.Jobb falán egy ajtót véltem felfedezni,ami mögött a fürdõszoba volt...
- Megfelel?-csillant fel Tess szeme
- Meg-válaszoltam,mire õ betessékelt újdonsült házam étkezõjébe,mivel itt volt csak ülõ,és íróhely
- Nos,akkor ennyi lenne,a végeredmény-tolt elém egy fehér cetlit
Felettébb jogosnak találtam az árat,és nem is pánikoltam,mivel a spórolt pénzem,és,amit a szüleim adtak (mert természetesen ragaszkodtak hozzá,hogy adnak némi kezdõtõkét)jóvan kitette ennek a hatszorosát is.összevissza,körülbelül 9000$ volt nállam,amíg enm találok munkát,addig elég lesz  kajára,rezsire,és az albérletre is.
- Most,vagy késöbb a díjat?-tettem fel utolsó kérdésem
- Most,de ha nincs nállad annyi,akkor jó lesz késöbb is!-mondta,mire én kicsaptam az asztalra a kívánt összeget.
nagyvonalúan bezsebelte,és elköszönt,majd kifelé vette az irányt,ám még visszakiáltott a kapuból:
-Majd,néha ellenõrzöm a házat-és azzal ott sem volt
Levetettem magam az ágyamra,és sírni kezdtem...most tettem tönkre életem nagy részét...
******
(Edward szemszöge)
Elment...és én elengedtem.Elengedtem életem egyetlen szerelmét...De,legalább Melanieval végeztem.És mi legyen Stephenieval?Õt...õt el kell küldeni.Éppen elmélkedtem fájdalmaimon,amikor Jasper lépett be a nappaliba,ahol mind  ott ültünk.Egy bárpult-széket tett a nappali közepére,és leült.
"El kell nekik mondanom"-hajtogatta gondolatba,mire én kiváncsi lettem.Mostanság egyre többször titkolóznak elõttem.Ez így nem lesz jó...
Mindenki itt van?-kérdezte
Nem,Stephenie elment-válaszolta Emmett,és belõlem bugyborékolt a kiváncsiság...Kiváncsiság?!Te jó ég!Bella...
Ezekre a gondolatokra mindig összerándul a már gyakorlatilag nem létezõ szivem,s néha,jobb lenne,ha ember lennék.Könnyebben végezhetnék magammal
Elment?Mikor,és miért?-kérdeztem vissza
Számít?Valami fontosabbat szeretnék mondani...de...elõtte,valaki akar még kérdezni valamit?-nyugtalankodott Jasper
Végül,Carlisle szólalt meg:
Alice mikor jön vissza?
Épp errõl akarok beszélni!Alice...nem jön vissza-mondta meggyötört hangon-Soha többé...-suttogta nagyon halkan,mire Esme zokogni kezdett
Úgy érted...?-hûltem el
"Igen"-gondolta,mire én mégjobban szétestem...semmi kétség,a Cullen család elveszett....