Lassan kinyitottam a szemem, �s valami ideges�t� csipog�st hallottam. De otthon voltam, ami megnyugtatott. L�ttam, hogy a kezemb�l egy cs� j�n ki, le akartam t�pni, de egy k�z megakad�lyozott.
- Nana! - mondta, �s fel sem fogtam semmit, �jb�l elnyomott az �lom.

Kiss� k�ba voltam, mikor kinyitottam a szemem. Tiszta k�rh�zi volt a hangulat, de l�ttam, hogy otthon vagyok. M�r nem volt cs�, se  ideges�t� csipog�s.
- Szia - k�sz�nt�tt anya.
- Szia... - k�sz�ntem vissza, �s megpr�b�ltam fel�lni, de megsz�d�ltem.
- Lehet, hogy m�r nincs sz�ks�ges altat�sra, �s inf�zi�ra, de nem vagy m�g j�l - mondta, �s valami hihetetlen szomor�s�g volt az arc�n.
- Mi a baj? - k�rdeztem.
- Elvesztetted a kisbab�t - v�laszolta. Lehunytam a szemem.
- Lehet m�g gyerekem? - k�rdeztem szorongva.
- Igen - v�laszolta, mire kif�jtam a leveg�t.
- H�la az �gnek! Anya megsz�ltem volna a gyereket, de �gy az igazi, ha Jacobt�l lesz - mondtam, �s beleharaptam az ajkamba.
- Hol van? - k�rdeztem. Anya feszengett.
- A h�zi intenz�ven - mondta, �s �n azonnal fel�ltem.
- Mi? - k�rdeztem holtra v�lva.
- De h�t � hamarabb gy�gyul - mondtam.
- Meg is fog... de m�g nincs t�l j�l - mondta anya, mire megk�nnyebb�ltem egy kicsit.
- L�thatom? - k�rdeztem. Anya lassan b�lintott.
- V�rj �n hogy-hogy m�r j�l vagyok? - k�rdeztem.
- Carlisle miatt, �s a f�lv�mp�rs�god miatt. Annyira nem sebes�lt�l meg, mint Jacob, csak ugye...  m�r m�sf�l h�t eltelt. �s ap�dnak volt egy elm�lete, miszerint ha egy kis m�rget... - elharapta a mondatot.
- Nem akarom tudni - helyeseltem, �s fel�ltem. �tmentem Jacob szob�j�hoz, hallottam a csipeg�st. Iszonyatos volt �gy l�tni �t. Test�t sebek fedt�k, l�legeztet� g�pen volt, �s tele volt cs�vekkel. Ink�bb kimentem a szob�b�l, mint hogy �gy l�ssam.
De nem b�rtam sok�ig. L�tni akartam. M�snap �jra bementem a szob�ba, �s megd�bbenten tapasztaltam, hogy m�r nincs rajta annyi seb. Bementem a szob�ba, az �gya mell� h�ztam egy sz�ket, �s le�ltem r�. Megsimogattam a homlok�t, ott nem volt seb.
- Jaj Jacob, gy�gyulj meg hamar - s�hajtottam, �s olyan k�t �r�n �t ott �ltem vele, amikor kinyitottam a szem�t.
- Renesmee - suttogta rekedten.
- Itt vagyok - mondtam neki, mire r�m n�zett.
- Renesmee? - k�rdezte elgy�t�rten.
- Itt vagyok Jake, j�l vagyunk. Meg fogsz gy�gyulni - mondtam neki, �s megpusziltam a homlok�t.
- A gyerek? - k�rdezte.
- Elvesztettem - mondtam �s les�t�ttem a szemem.
- Lehet m�g gyereked? - k�rdezte.
- Igen - suttogtam. Megr�ndult a sz�ja, de nem tudott elmosolyodni. F�jdalmai voltak.
- Aludj csak! - mondtam neki l�gyan. L�ttam rajta, hogy ellenkezni akar, de megadta mag�t, �s lehunyta a szem�t. M�r horkolt is. Carlisle lek�t�tte r�la a cs�veket. �gy m�r m�g gyorsabban fog gy�gyulni.

Jacob m�r meggy�gyult, �s m�r egy hete felkelhetett, de m�g csak most lehettem vele kettesben. Mert volt m�s dolga is, az Alphas�g, a t�bbiek lenyugtatgat�sa, meg az �n r�szemr�l ap��k. Most itt volt m�g�ttem, �s �t�lelt.
- Renesmee - suttogta a f�lembe. Annyira romantikus volt ez a pillanat. H�tra fordultam �s megcs�koltam.
- �r�l�k, hogy v�ge ennek az eg�sznek...�g�rd meg hogy t�bbsz�r nem csin�lsz ilyen butas�got. - suttogtam neki. Lassan b�lintott, hogy egyet �rt velem.
- Sajn�lom, hogy elvesztetted a gyereket - a hangsz�ne feledtette a szavait.
- Nem semmi gond... az nem volt a szerelem gy�m�lcse - mondtam. Szavaim hat�sak�nt cs�kolgatni kezdett.
- Akkor r��llunk a babaprojektre? - k�rdezte. �n elvigyorodtam, �s v�laszul vetk�ztetni kezdtem... A cs�cspontot el�rve csak n�h�ny sz� hangozott el. Sokkal jobb volt, mint Nahuellel, ezt be kell ismerni.
- Hozz�m j�ssz? - k�rdezte zih�lva.
- Igen - v�laszoltam hangtalanul, �s �jra, �s �jra megcs�koltam.
 

V�ge